Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi elemzése

Babeş – Bolyai Tudományegyetem

 

 

 

Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi elemzése

- szakdolgozat -

 

Végzős hallgató: Szász Brigitta

református tanárképző - magyar szak

 

Vezető tanár:

Dr. Csomortáni Magdolna

 

 

Kolozsvár, 2008.

1.    Bevezető

A magyar helynévanyag feltárása nélkülözhetetlen elsősorban a nyelvészet számára: nyelvtörténet, nyelvjáráskutatás, általános nyelvészet, stb. Azonban nem nélkülözhetik olyan tudományok sem, mint a történelem, a földrajz, a néprajz, a biológia.[1] A helynevek ugyanis nem véletlenül keletkeznek, hanem keletkezésükkor mindig valamilyen feltűnő helyrajzi jelenség játszik közre. Így tehát a helynevek tükrözik a helynévadás körülményeit: nyelvjárási, földrajzi, néprajzi jelenségek, lélektani mozzanatok stb. Különösen  időtállóak például a nagy területre kiterjedő, széles körben ismert nevek, amelyek még birtoklás- vagy lakosságcsere esetén is továbbhagyományozódnak. A mikrotoponímák ezekhez viszonyítva általában rövidebb életűek, de több olyan ez utóbbi kategóriába tartozó helynevünk van, amelyek pl. sok száz éve elpusztult objektum emlékeit őrzik.[2]

Munkámmal azt a helynévanyag-gyűjtési tervet követtem, amelyet Szabó T. Attila az 1950-es években megfogalmazott, és amely az Erdélyi Helynévtörténeti Adattár létrehozását, és annak a folyamatos bővítését indítványozta, és végül eredményezte. [3]

Szabó T. Attila egy egész Erdélyre kiterjedő helynévkutatást tervezett, amely elsősorban Erdély egyes települései helynévanyagának a szakszerű összegyűjtéséből áll, amely gyűjtés az illető településeknek mind a bel- mind a külterületére kiterjed: utcák, falurészek, kutak, építmények, hidak, rétek, szántóföldek stb. nevei. [4]

 

Az adattárban elsősorban az élő helynévanyagot kívántam feltárni, mindazonáltal kiegészítettem egy más irányú kutatással is: helynévtörténeti adatokat is közlök, amelyek során saját oklevéltári kutatásaim eredményeit is közzé teszem, illetve az élő helynévanyagot összevetem a Szabó T. Attila által összegyűjtött Jobbágyfalvára vonatkozó helynévtörténeti adatokkal.

A helynevek nyelvi elemzése a Hoffmann István által kidolgozott újszerű helynévelemzési módszeren alapul.[5] Felhasználva a Hoffmann kategorizációs rendszerét, az elemzés kiterjed a funkcionális-szemantikai, a lexikális-morfológiai és a szintagmatikus elemzésre.

Jobbágyfalva helyneveinek ez az első ilyen jellegű összegyűjtése. Benkő Loránd Nyárádmente földrajznevei c. munkájában ugyanis csak az Alsó-Nyárádmente térségéhez tartozó települések helyneveit gyűjtötte össze és dolgozta fel, a Nyárád folyamán felfele haladva a Jobbágyfalvával szomszédos Nyárádszeredával bezárólag. Született még egy Jobbágyfalva helyneveinek összegyűjtését is célul kitűző 12 oldalas dolgozat – Kocsis Lajos, Jobbágyfalva helynevei címmel – ez azonban csak kéziratban van meg, nem ért kiadást, és mindössze 81 belterületi és 52 külterületi helynév köznyelvi alakját tartalmazza, pusztán felsorolva.

1.1.            Az adattár megszerkesztésének lépései

A munkám első részét az élő helynévanyag összegyűjtése képezte.

Az adatokat hangfelvételekre rögzítve a helyneveket aktívan használó, jobbágyfalvi adatközlőktől gyűjtöttem. Az adatközlők kiválasztása a következő szempontok szerint válogatva történt:

- Olyan adatközlőket választottam, akik lehetőleg nem csak jobbágyfalvi születésűek, de Jobbágyfalván nevelkedtek is, és azóta is ott éltek. Egy másik szempont (főleg a külterületi adatgyűjtés szempontjából tartva fontosnak), hogy élete folyamán mennyire intenzíven foglalkozott földműveléssel. Figyeltem arra, hogy olyan adatközlőket válasszak, akik spontánul, minél kevésbé tudatosítva használják a helyneveket, illetve hogy a köznyelv által minél kevésbé befolyásolt helyi nyelvjárást használják. Az életkor is egy fontos szempont volt az adatközlők megválasztásában. Adatközlőim elég változatos korosztályúak. A fiatalabb korosztályt azért tartom fontos adatforrásnak, mert képviselői aktív földművesekként ma is közvetlen kapcsolatban vannak a külterületi határrészekkel, így a neveket is gyakrabban használják, és általuk jobban feltérképezhetjük a helynévhasználat jelenlegi helyzetét. Fontosnak tartottam, hogy aránylag jelentős számú 60 év fölötti adatközlőt kérdezzek meg, főként mert ők esetleg régi, ma már kevésbé használatos nevekre és az objektumok korábbi állapotára is visszaemlékezhetnek.

Főként munkám elején, amíg össze nem gyűlt minden összegyűjthető helynév (ha ez egyáltalán persze megtörténhet) igyekeztem úgy megszerezni az adatokat, hogy az adatközlőket a lehető legspontánabb helynévhasználat közben érjem tetten, ennek érdekében kerültem a direkt kérdéseket, akkor is, ha ez a módszer sokkal időigényesebb. Néha a direktebb kérdések feltevése is indokolt volt, az adatközlők passzív szókincsének[6] felszínre hozatalának érdekében, vagy más olyan esetekben, amikor ellenőriztem bizonyos spontánul el nem hangzott, illetve csak ritkán elhangzott adat elő nyelvi érvényességét, nem feledkezve meg azonban arról, hogy ez már nem annyira spontán névhasználat. Gyakran gyűjtöttem „terepen” is, azaz külterületi helynevek gyűjtése esetében az épp a mezőn járó vagy dolgozó embereket is megkérdeztem.

A mai Jobbágyfalva nyelvére a kettősnyelvűség (diglosszia) jellemző. A nyelvjárásban beszélők többsége a helyi nyelvjárás mellett többé-kevésbé ismeri a regionális köznyelvet is, és mindig a beszédhelyzettől függ, hogy éppen melyiket használja.[7] Ezért volt fontos szem előtt tartani, hogy az adatgyűjtés során olyan hangulat teremtődjön meg, ahol a beszélő merje használni a nyelvjárásiasabb nyelvezetet is, és így minél teljesebb helynévanyag összegyűlhessen.

A munkám második része a helynévtörténeti, illetve a hivatalos helynévi adatokkal való kiegészítés. Forrásanyagaim zömét a marosvásárhelyi megyei oklevéltárban találtam (Direcţia Generală a Archivelor Statului, filiala Mureş). Másik részét a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatalban őrzött 1994-es földbevallások képezték. Végül a Szabó T. Attila által összegyűjtött és Jobbágyfalvára vonatkozó, 2005-ben kiadott történeti anyaggal is kiegészítettem. A helynévtörténeti adatokat folyamatosan összevetettem az élő névhasználati jelenségekkel. Folyatatva így az élő, adatközlőim általi gyűjtőmunkát. Ezt két okból is elengedhetetlennek tartottam: egyrészt így felszínre kerülhettek még ma is élő, csak épp a beszélgetéseink során még fel nem bukkant helynevek, másrészt pedig az adatközlők információi által gyakran derült ki egy-egy levéltári adatról, hogy az tulajdonképpen nem is jobbágyfalvi helynév, hanem pl. valamelyik szomszédos faluhoz tartozó objektum helyneve, annak ellenére, hogy a levéltári adat alapján egyértelműen az előbbire következtettem volna.

1.2.            Az adattár szócikkeinek felépítése

A bel- és külterület adattárának a szócikkeinek felépítésében nagyban követtem Kálnási Árpád módszereit, azoktól csak néhány dologban tértem el.[8]

Kövérített karakterekkel írtam a címszót. A Kálnási Árpád által is képviselt adattár-készítési hagyományt követve a helynevek köznévi, illetve köznevesített változatát választom címszónak.

Ezt követően a címszótól szóközzel elválasztva, dőlt betűkkel írom a helynév minden ejtési változatát, így ha egy ejtési változat a címszóban lejegyzettel megegyezik, akkor egy ~ jellel utalok arra a változatra is. (Ha a címszó változatát nem ejtik, akkor azt a ~ jel hiányával jelzem.)

Az előző szócikkrésztől vesszővel elválasztva, normál, azaz sem nem dőlt, sem nem kövérített betűkkel jegyzem le a helynévnek az abba az irányba (haladok) jelentést kifejező helyhatározó funkciót betöltő alakját, illetve alakjait. Az -e/-a magánhangzóval végződő helynevek esetében a ragok lejegyzésénél nem utaltam külön a (relatív) tővéghangzó -é/-á-val való váltakozását, ugyanis a feltűntetett ragok a helyi nyelvváltozatban a köznyelvivel megegyező szabállyal (a-á, ill. e-é váltakozással) kapcsolódnak. Hasonlóan nem jelöltem a köznyelvi ejtéssel megegyező olyan hangváltakozásokat, mint a zöngétlenedés/zöngésedés ragozás esetében.

Zárójelben tűntetem fel a helynév által jelölt objektum térszínformáját, művelési jellegét és a mellékelt térképen levő számát.

Nagy kötőjel után közlöm az illető helynévre vonatkozó helynévtörténeti adatokat.

Az előbbi résztől nagy kötőjellel elválasztva közlöm a helynévben előforduló tájnyelvi elemek jelentését, elsősorban a z adatközlőktől gyűjtött információk alapján, de különböző (értlemező- és táj-) szótárakat is felhasználtam. Ha az adatközlőktől származó információt egy felhasznált szótár is megerősíti, akkor zárójelben a „Vö.” jel és a szótár rövidítése formában hivatkozom a szótárra. Ha viszont a tájszó jelentését nem az adatközlők által, hanem kizárólag szótárak felhasználásával sikerült megfejteni, azt azzal jelzem, hogy zárójelben „Vö.” jelzés nélkül, csak a szótár rövidítését  közlöm.

Egy újabb nagy kötőjel után következő szócikkrészben a jelölő és a jelölt viszonyára kívánva rámutatni jegyzem le az adatközlők általi etimológiai fejtegetéseket, ill. a tájnyelvi helynévelemek jelentését írom le. Többnyire azokat a néveredet-magyarázatokat jegyeztem le, amit az adatközlőktől gyűjtöttem, nem tartozik munkám céljai közé ezen adatok valóságértékének leellenőrzése, ezért kerülhetnek egymás mellé, elkülönítetlenül a valószínűbb, racionálisabb néveredet-magyarázatok, és az irracionálisabb, mesésebb névmagyarázó történetek, fejtegetések.

Dőlt betűkkel következnek az ugyanazt az objektumot jelölő más helynevek.

Kálnási Árpád A fehérgyarmati járás földrajzi nevei c. munkája mintájára elkészítettem az adattárban szereplő földrajzi köznevek listáját is. A földrajzi köznevek szótárának szócikkeit a következő módon szerkesztettem: az illető földrajzi köznév köznyelvi változatát választva címszónak, azt kövérített karakterekkel írtam, ezt követően dőlt betűkkel írom a szó ejtési alakját, illetve alakjait, majd zárójelben a tárgyragos és a birtokos személyragos alakját – illetve ha a ragok a köznyelvivel megegyező módon kapcsolódnak a szóhoz, akkor csak a ragot –, ezt követi a szó helyi szóhasználatban előforduló jelentésének a meghatározása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.            A gyűjtés és adattárszerkesztés során felmerülő problematikus kérdések

Az adattár anyagának gyűjtése és az adattárba való szerkesztés számos módszertani kérdést vetett fel.

Problémaként vetődött fel az olyan elemek adattárba faló felvétele mint a nagyon fiatal, még nem teljesen kialakult formájú megnevezések, mint Attila-bár, Ilonka-bár, Sztrátya Feriék üzlete stb. A frissen alakultságuknak tulajdoníthatóan egyetlen objektumnak viszonylag sokféle megnevezése van (ugyanazt az objektumot jelöli az Ilonka-bár, Attila-bár, Balogh Attiláék, Ilonkáék, Balogh Attiláék bárja) ez jelzi, hogy a helynév alakja még nem rögzült teljesen, keletkezésének a kezdeti szakaszában van. Így felmerül a kérdés, hogy egyáltalán helyneveknek, vagy csak körülírásnak tekintsük őket. Az ennek adattárba való felvételüket mégis indokolttá tette az, hogy általuk olyan jelenségeket vizsgálhatunk, mint a korcsmák helynévadási lehetőségeit a helyi nyelvjárásban. Mivel – ahogyan Hoffmann megjegyzi – a nyelvekben nem tapasztaltunk tulajdonnév nélküli állapotot, minden ismert nyelvben vannak tulajdonnevek, az egyes nevek keletkezését a mindenkor meglévő tulajdonnévi rendszer árnyékában kell elképzelnünk.[9] A már meglévő helynévanyag bizonyos fokig megszabja az új megnevezések létrejöttének módját.[10] Egy névadás esetén a névadónak van bizonyos szabadsága a névválasztást illetően, de szabadsága csak addig terjed ki, amíg a névválasztás megfelel a nyelvi közösség helynévadási normájának. Rudolf Šrámek szerint nem keletkeznek új helynévi alapmodellek, csak mindig aktualizált, szemantikailag specifikált variánsok formájában fordulnak elő.[11] A fent említett még meg nem szilárdult helynévvariánsok csoportjai valószínűleg tartalmazzák az arra az objektumfajtára adható lehetséges alapmodelleket nagy részét egy-egy objektumhoz kapcsolódóan is.

A történeti helynévanyag adattárba való szerkesztése hasonló problémákat vetett fel. Nem mindig egyértelmű, hogy egy történeti forrásban szereplő szó/kifejezés helynév-e vagy csak körülír egy helyet. Például a következő szövegrészben megkérdőjeleződik, hogy a Székely Szabadok helye helynév-e egyáltalán. Léteznek ugyanis a Szabadok rétje, Szabadok tanorokja, Székelyek erdeje (e két utóbbi már nem élő) helynevek, amelyek elképzelhetővé teszik, hogy a Székely Szabadok helye név is létezett, viszont elbizonytalanító az, hogy a jobbágyfalvi helynévanyagban nincs hely alaptagú helynév.  1816: Kis erdŏ nevŭ hellyen mind két felŏl az Székely Szabadok hellyeinek szomszédságaib[an]; Czigány temetŏnél a Czigány Temetŏ oldalának… szomszédságaib[an] (SztA). Hasonlóan az 1799-es forrás Tekenyŏsbéli orotvány[12] szintén körülírásnak tűnik, mivel a határrésznevekre nem igazán jellemző a -béli melléknévképzővel ellátott helynév bővítményrésszel rendelkező helynevek választása az orotván földrajzi köznév alaptagú helynevekre (mondhatnánk: az orotvánokra).

A lehetséges elírások lehetősége szintén elbizonytalanítja a történeti helynévadat megbízhatóságát. Pl. az Egernyés[13] és az Engenyés [14] közti hangalaki hasonlóság felveti a lehetőséget, hogy egy és ugyanazon helynevet szándékozta lejegyezni a forrás szerzője, ám valamelyik lejegyzés esetében elírás következett be. Mindennek ellenére ez más adattal alá nem támasztható feltételezés marad, így mindkettőt külön címszóként felvettem az adattárba.

 

1.4.            A helynevek nyelvi elemzéséről

A helynevek nyelvi elemzését azzal kezdem, hogy bemutatom a helyi nyelvjárás főbb jelenségeit, illetve hogy azok hogyan realizálódnak a vizsgált helynevekben.

A nyelvi elemzés másik része a Hoffmann István által kidolgozott újszerű helynévelemzési módszeren alapul.[15] Felhasználva a Hoffmann kategorizációs rendszerét, az elemzés kiterjed a funkcionális-szemantikai, a lexikális-morfológiai és a szintagmatikus elemzésre.

A nyelvi elemzést csakis a mai élő helynévanyagra terjesztettem ki, mintegy 321 helynévre, nem vizsgáltam tehát az adattár viszonylag nagy számú (73) mára már kihalt,  csak a történeti forrásokban található helynévadatait.

Az elemzés során az elsődleges szempont a helynévfajták szerinti kategorizálás. Külön végeztem az egyes helynévfajtákon belüli funkcionális-szemantikai, lexikális-morfológiai, illetve szintagmatikus elemzéseket. Az egyes helynévfajtákon belül ugyanis gyakran sajátos, az illető helynévfajtájú helynevekre jellemző jelenségek, folyamatok figyelhetőek meg, fontosnak találtam tehát rámutatni ezekre a helynévfajtákon belüli összefüggésekre.[16]

A helynévfajtákba való besorolás néhány problémát vetett fel. Így például a Belső út, Fő út által jelölt objektumok első ránézésre egyértelműnek tűnően beleillenek az építmények nevei kategóriába, mint utak nevei, ez a besorolás azonban nem ennyire egyértelmű. A Fő út ugyanis bár magát az utat is jelöli, és nem csak azt a részét, amely Jobbágyfalva belterületén is elhalad, mégis a legtöbbször a lakott terület megnevezésére, utcanévként használják, pl. „A Fő úton lakik valaki”. Ebből a megfontolásból különítettem el az utat jelölő Fő út és az utcát jelölő Fő út neveket. Hasonló módon jártam el a Fő út Egyik névváltozata, a Nagy út névalak esetében, szintén elkülönítettem az utat jelölő Nagy út és az utcát jelölő Nagy út helyneveket. (Az adattárban Fő út¹, Fő út², Nagy út¹, illetve Nagy út² címszavak alatt szerepelnek.) A Belső út, habár szerkezeti szempontból inkább az utakra jellemző módon alakult helynév, mégis (ma) inkább utcanév-megjelölésként funkcionál. Indokolt volt tehát a lakott területekhez, ezen belül az utcanevekhez való besorolása.

Problémát jelenthet, ha az objektum az idők folyamán valamilyen nagyobb mérvű változáson ment át, főleg abban az esetben, ha a helynév elemeinek jelentése is elhomályosult. Így a mára már elhomályosult jelentésű névelemekből álló Gátfű által jelölt objektum a Nyárád folyó mederváltoztatásai során átalakult, a folyó több részre szabdalta a területet, ennek következtében az adatközlők meglehetős pontatlansággal lokalizálják az objektumot.

Nem választottam külön a külterületi és belterületi neveket az elemzés során. Megjegyzendő viszont, hogy a belterületi nevek nagyrészt a lakott területek neveit és az építmények neveit megjelölő helynévfajták csoportját – az utak nevei kivételével, amelyeknek zöme külterületi – nagyrészt a belterületi helynevek alkotják, míg a másik négy helynévfajtába nagyrészt a külterületi nevek sorolandóak be (a 71 belterületi név közül 44 építménynév, 25 lakott terület neve, és mindössze egy 1 helynév jelöl határnevet).[17]

A funkcionális-szemantikai elemzés a helynevek „gerincét képező szavak”[18] jelentése, funkciója alapján osztályozza a helyneveket (és nem a nyelvi elemek hiánya vagy megléte alapján). A nevek funkcionális-szerkezeti elemzésének alapfogalma a névrész. A névrész terminust Hoffmann a következő képpen definiálta: „funkcionális névrésznek tekintendő a helynév hangsorának minden olyan egysége, amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez.”[19] A névrészek névelemekből állhatnak: ezek közé a névbe tartozó lexémákat és a névalkotásban szerepet játszó toldalékmorfémák tartoznak. A névelemek a névrészek belső felépítésében és egymáshoz való viszonyuk kifejezésében játszanak szerepet.[20]

Tudva, hogy minden névadási aktus szemantikailag tudatos, abszolút motiválatlan helynév nincs, a helynevek minden egyes névrésze legalábbis a helynévadás pillanatában szemantikailag indokolt, mindig valamilyen, az objektumra utaló funkcióval rendelkezik.[21]

A helynevek lexikális-morfológiai elemzése során az egyes neveket a bennük levő nyelvi kifejezőeszközök szempontjából vizsgálom. Ez az elemzés nem független a funkcionális-szemantikai elemzéstől, ugyanis a neveket az egyes funkcionális névrészeire tagolva, az egyes névrészeket alkotó névelemeket vizsgálom.[22]

Az egyes névrészek funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai szempontú kategorizálása gyakran vethet fel különböző problémákat. A névadási motiváció elhomályosulása következtében megtörténhet, hogy csak feltételezhetjük, de nem lehetünk biztosak abban, hogy az illető névrész milyen funkcionális-szemantikai vagy lexikális-morfológiai kategóriába tartozik. Így például, ahogyan a továbbiakban még lesz róla szó, a Nagy-Lügösd nevű határrész bővítményrésze értelmezhető úgy is, mint melléknév, de úgy is, mint családnév. A névrész funkcionális-szemantikai szempontból ezen különböző értelmezéseknek megfelelően utalhat a hely méretére, de utalhat a hely birtokosára is.

A szintagmatikus elemzés során kétrészes nevek alap- és bővítményrészének nyelvtani viszonyát vizsgálom. Hoffmann elemzési módszereit[23] követve nem terjed ki a vizsgálat az egyes névrészeken belüli névelemek szintagmatikus viszonyaira.

2.    Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi elemzése

2.1.            Jobbágyfalva nyelvjárása. A jobbágyfalvi nyelvjárási jelenségek realizációi a helynevekben.

Jobbágyfalva helyi nyelvjárása a székely nyelvjárási régióba, ezen belül a felső-nyárádmenti nyelvjáráscsoportba sorolható.[24]

2.1.1.                 Hangtani rendszerének jellegzetes vonásai:

A jobbágyfalvi nyelvjárás magánhangzórendszere 8 : 7-es (zárt ë-ző nyelvjárás). Bár a zárt ë fonémát kissé nyíltan ejtik, pl. a székely nyelvjárási régió más részein ejtett zárt ë-hez képest, de a nyílt e-től világosan megkülönböztethető, külön fonémaként fordul elő. Így például a mentëk, mëntek és mëntëk szavakban jelentés-megkülönböztető szerepe van.

A magánhangzók realizációjának szempontjából az egyik jobbágyfalvi nyelvjárásra jellemző hangtani jelenség, hogy szótagzáró r, l, j az előtte levő rövid magánhangzót félhosszúra nyújtja, pl. az fòrma, bòlha, bòjhos (’bolyhos’) szavakban.[25] Ez a hangtani jelenség figyelhető meg a következő helynevekben, ill. helynévelemekben is: Csàrnok, Rëfòrmátus Templom, Bàrta kèrtje, Bandi-kèrt, Csutkós-èrdő, Fekete-màrt, Gyèrtyán, Kùrta pataka, csòrgó, kèrt, èrdő, èrdeje, és félhoszúra nyúlik a Baktërház ë hangja is.

Az adatközlők visszaemlékezései szerint a 20. század közepén még élt az a fonéma á magánhangzó utáni illabiális ejtése, pl. olyan (általuk említett) szavakban mint apám, anyám, kapál. A mai nyelvhasználatra ez egyáltalán nem jellemző. 

Mássalhangzórendszere a köznyelvivel egyező, az ly helyén j található.

Az abszolút szóvégi zöngés zárhangok szórványosan zöngétlen médiaként realizálódhatnak: gyönGY, tárGY, véG, réG, fölD stb.[26] A helynevekben például: AlszeG, PallaG, LügösD, Fëlszëg, HëGY, illetve  a -fölD, -taG, -domB, -láB, -szëG helynévelmekben. Ezt a jelenséget tükrözi a Punga-tag helynév 1994-ben feljegyzett írásképe: Pungatak.[27]

Jellemző a pótlónyúlásos l-kiesés mássalhangzó előtt: vót, bāra, kűső; Āszëg, Bēső út, Bót, Kútúr, Kűső út, Āsó-Berek, Bēső Tanorok, Csere-ódal, Ëgyház fődje, Izsó ódal.

Gyakori jelenség a szóvégi ny hang depalatalizációja: cigán, legén, csihán ’csalán’, asszon, szëgén, fénkép; sokkal ritkább, de fellelhető jelenség a palatalizáció, főként magánhangzót megelőző helyzetben. Az egyes szavak köznyelvi és depalatalizált n-es, ill. palatalizált ny-es változata általában egyaránt fellelhető a helyi nyelvváltozatban, némely esetben viszont csak a palatalizált illetőleg depalatalziált változat használatos, pl. gyërtyányi~gyërtyáni, disznyó~disznó, rományok~románok, szappany ~ szappan. Ezek a jelenségek a következő helynevekben érhetőek tetten: Disznyólegëlő ~ Disznólegëlő, Gyértyányi-erdő ~ Gyërtyáni-erdő, Gyértyányi-patak ~ Gyértyáni-patak, Gyértyányi út ~ Gyértyáni út, Hosszaszói ösven ~ Hosszaszói ösveny, Orotváni-erdő ~ Orotványi-erdő.  A Cigán ház és Cigánkert helyneveknek van, de ritkán használatos a köznyelvi, ny-es változata.

Szórványos hangtani jelenség hogy bizonyos szavakban megfigyelhető az -s melléknévképző nyúlása: erőss, erössen, büdöss.[28] Ez a jelenség egyetlen általam gyűjtött helynév esetében jelenik meg, a Lapos helynév Laposs ejtésváltozatában, a rövid s-es ejtésváltozat mellett. (Más s hangban végződő helynév esetében, mint Kincses, Hegyes, Limbus, Omlás, ez a hangtani jelenség nem található meg.)

2.1.2.                 Főbb alaktani jelenségek

Gyakori a köznyelvben kétalakú töveknek az egyalakúként való használata a kétalakúként való használata mellett:[29] pl. a tót és a tavat, a hó és a havat, a tetüt és a tetvet, a falut és a falvat alakok egyaránt megatlálhatóak a helyi nyelvhasználatban, ami a kétalakú tövek egyalakúvá válásának helyi nyelvjárás szintű, napjainkban zajló folyamatára enged következtetni. Hasonló módon váltakozva, a nyelvhasználatban egyalakú tőként is meg kétalakú tőként is viselkedhetnek a következő helynevek: Emlékmű > Emlékműt ~ Emlékművet, Dögtér > Dögtért ~ Dögteret, Gödör > Gödör ~ Gödröt, Malomárok > Malomárokot ~ Malomárkot, Süket Laji-tó > Süket Laji-tót ~ Süket Laji-tavat, de csakis kétalakú tőként használatosak az Izsó-Berek > Izsó-Berket, Berek > Berket, Kincsësorom > Kincsësormot helynevek. A Jobbágyfalva, ill. a Patkfalva helynevek birtokos személyragos falva néveleme őrzi a falu szótő falv(a)  tővariánsát. Hasonlóan az Északos helynév Észkos, ill. Észkës alakváltozatai az észak nevű szó egykori kétalakú, hangzókivető típusú[30] szótőként való használatára utal. Számos a köznyelvben kétalakú, időtartam-váltakoztató névszótő[31] a helyi nyelvjárásban egyalakúként realizálódik: nyúlat, hídot ’hidat’, kútat, a helynevek esetében azok, amelyek utolsó névelemei a kút, út, vasút, híd, pl., Gázkútat, Fa hídat, Külső útat, Hídat, Vasútat, Régi vasútat.[32] Nem terjed ki ez a jelenség minden ilyen típusú névszótőre, így a víz ~ viz- tőre sem, pl. víz, vizet, vize: Nyárád vize, Gyertyán vize, Vizek köze, Vizen innen, Vizen túl.

A köznyelvi -ban/-ben helyhatározórag alakja egybeesik a -ba/-be alakjával magánhangzó előtt is.[33] Pl. A Tekenyősbe kapálok, A Szöllő-oldalba értëm utòl, Ott láttam valahol a Szërëdai széjbe a tegnap.

Az á magánhangzó után a szótő és a birtokos személyragot összekötő, a köznyelvben a-ként realizálódó hang gyakran a zártabb o-ként jelenik meg: házod, lábom, várotok. A birtokos személyraggal vagy többes szám jelével ellátott névszóhoz a tárgy ragja a köznyelvi a helyett o hanggal kapcsolódik: házomot, házokot, lábodot, lábokot, nyakamot, nyakakot, lábosodot, lábosokot, tángyérjukot ’tányérukat’, tángyérokot gácsérotokot, gácsérokot, rucámot, rucákot ’kacsákat’, ganédombjukot, ganédombokot. Emellett szórványosan megjelenik az a-zás (o helyett) hangsúlytalan helyzetben, pl. a következő szavakban: bajam, karam. [34]

Ha az egyes szám, harmadik személyű birtokos személyrag magas hangrendű variánsával ellátott névszóhoz valamilyen más rag kapcsolódik, akkor a birtokos személyragnak a köznyelvi változatban é-ként realizálódó fonémája a jobbágyfalvi nyelvjárásban i fonémaként realizálódik: kezit, bőrin, térgyit ’térdét’, végibe stb. A helynevekben ez a következőképp jelenik meg: Tekenyős erdeibe, Tekenyős erdeire,  Lügösd erdejibe, Lügösd erdejire, Barta kertjibe, Csere övire, Ëgyház fődjibe, Falu végire, Gyërtyán rétjire, Izsó tetjibe,  Szabadok rétjire.

Az illető helyi nyelvjárásban él a családi helyhatározóragok (-ni, -nitt, -nul/-nül) használata: Csabini, Csabinitt, Csabinul. Azonban gyakran azonos funkciójú morfémák halmozásával is használják Csabiéknitt, Csabiékni, Csabiéknul, kiteszik a heterogén többséget kifejező többesjelet is, amelyből kiviláglik, hogy a nyelvhasználó már nem mindig érzékeli a családi helyhatározók heterogén többséget is kifejező funkcióját.

Használatos a sz/v tövű igéknek az egyes szám 3. személyű -n ragos formája is: tëszën, hiszën, viszën, a mai helyi nyelvhasználatban nem használatos a megy ige mëgyën alakja. Eltűnőben van az ikes igék ikes ragozása, az idősebb generációk nyelvhasználatában még gyakori, az ifjabb generációk hozzájuk viszonyítva ritkábban használják (mozsgyék ~ mozsgyon, alugyék ~ alugyon). Emellett néhány a köznyelviben iktelen ige ikes személyragot kap (egyes szám, harmadik személy, jelen idő, kijelentő mód): köpik, lépik, forrik.[35]   A visszaható -ódik/-ődik képző előfordulhat szenvedő jelentésben. Ez is főleg az idősebb generáció nyelvhasználatára jellemző: kivivőik, behordódik, bevetődik, felszántódik.[36] A -d és -t végű igékhez közvetlenül kapcsolódik az -n és -l kezdetű toldalék: vonyítnak ’vonítanak’, tanítni, térítni, terítni, térítlek, kűdni ’küldeni’, kűdlek ’küldelek’.[37] Az alanyi ragozású egyes szám első személyű feltételes igei személyrag (a köznyelvitől eltérő módon) illeszkedik az igető hangrendjéhez: látnák, csinálnák, innák, adnák, harapnák, kapálnák, jútnák ’jutnék’, stb. Megtalálható benne az un. „suk-sükölés”: az egyes szám, harmadik személyt, jelen időt, kijelentő módot jelölő igei személyrag helyett az ugyanezen idejű, számú és személyű, de feltételes módú igei személyrag használata.

2.1.3.                 Mondattani jelenségek

Ahogyan a székely nyelvjárási régióra általában, a jobbágyfalvi nyelvjárásra is jellemző a kapcsolatos mellérendelő mondatokat összekötő s kötőszó gyakorisága az és kötőszóval szemben, a kell és a szabad igék után felszólító módú ige és nem főnévi igenév áll (Haza kell menjek. Fel szabad üljek?), továbbá hogy az élénk elbeszélésekben az igekötő mellől elmaradhat az ige, pl. Akkor osztán le a zsákot, fël a nagy gerendát, s ereszd mëg, neki az erdőnek![38]

Egy másik érdekes mondattani jelenség, hogy a szinte és a majdnem partikulák után a múlt idő, kijelentő mód kifejezésére felszólító módú igealak áll: Szinte elaludjak! Majdnem leverjem a vázát. Juj, szinte elessek! Szinte odavágja magát a tegnap. Szinte hazamënjen, de szerencsére eszébe jutott, hogy úgysincs senki se otthon.

 

2.2.            A helynevek funkcionális-szemantikai, lexikális-morfológia, ill. szintagmatikus elemzése

2.2.1.            Víznevek

A víznevek a 319 élő helynév 15%-át alkotják, 45 helynevet számíthatunk ide.

A víznevek kategóriáján belül a kétrészes nevek a dominánsak.

Mindössze két egyrészes név, a Nyárád folyónév és a Malomárok ároknév tartozik ide. A Nyárád a fafajtát jelölő nyár szó kicsinyítő képzős alakja (FNESz). Így a név a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli. A Malomárok a hely fajtáját jelöli.

A víznevek többi része kétrészes helynév. A kétrészes víznevek névrészei közötti szintagmatikus viszony minden esetben alárendelő, mégpedig vagy minőségjelzős[39], vagy birtokos jelzős viszony. A minőségjelzős szerkezetű helynevek alaprészei két eset kivételével földrajzi köznevek és a helynév fajtáját jelölik. A két kivétel a Gyertyáni-Nagy-patak pataknév, ahol az alaprész kétrészes, és a Holt-Nyárád folyórésznév, ahol egyrészes helynév, mindkét esetben magát a helyet nevezik meg.

A bővítményrész tekintetében több csoportba tartoznak az említett víznevek. 17 esetben a bővítményrész melléknévképzővel ellátott helynévszármazék[40]. A bővítményrész a patakok nevei esetében a hely eredetét jelöli: Mosoni-patak, Lügösdi-patak, Laposi-patak, Hosszú-aszói-patak, Hegyi-patak, Gyertyáni-patak, Gyertyáni-Nagy-patak, Cserei-patak. A forrásnevek esetében pedig a hely valamely más helyhez való viszonyát fejezi ki, arra utal, hogy a hely valaminek a része: Csere-pataki-forrás, Hosszú-aszói-csorgó, Hosszú-aszói-forrás, Laposi-csorgó, Laposi-forrás, Lügösdi-csorgó, Lügösdi-forrás, Pácai-csorgó.

Képzett, illetőleg képzetlen melléknév képezi a bővítményrészt a következő pataknevekben: Akácos-patak, Kurta-patak¹, Nagy-patak. Az első helynév esetében a helynek az ott lévő növényzethez való viszonyát jelöli, az utolsó két esetben pedig az objektum egy tulajdonságára, a méretére mutat rá.

A Holt-Nyárád folyórésznév bővítményrésze melléknévi igenév, az objektum egy sajátosságát, mégpedig az állapotát fejezi ki.

A Mihócsa-patak pataknévben a Mihócsa névrész a hely birtokosra mutat rá.

A Süket Laji-tó állóvíznév bővítményrészének első néveleme családnévként funkcionáló ragadványnév, második néveleme becenév. Szemantikai funkciója a tó eredetére való utalás (a mesterséges tó készítőjére mutat rá).

A birtokos jelzős szerkezetű nevek mindenikének birtokos személyraggal ellátott földrajzi köznév az alaptagja, a helynév fajtáját jelölik meg.

A birtokosjelzős pataknevek nagyobb részét olyan helynevek képezik, amelyek bővítményrésze helynév, funkcionális szempontból áltmeneti kategóriába  tartozik: egyrészt a hely valamely más helyhez való viszonyára utal, másreszt ugyanakkor a hely erdetére is utal (azt a helyet jelöli, ahonnan ered az illető patak, vagyis ahol kezdődik), ilyenek a következő pataknevek: Csere pataka, Gyertyán pataka, Gyertyán vize, Hosszú-aszó pataka, Kripta-Csere pataka, Limbus pataka, Lügösd pataka, Orotván pataka, Szőlő pataka, Teknős pataka.

Az Akácos pataka pataknév bővítményrészét kétféleképpen is értelmezhetjük: tekinthetjük helynévnek, ebben az esetben a hely pontos elhelyezkedését jelöli. Lehetséges azonban, hogy a névváltozat a nagy számú birtokosjelzős szerkezetű pataknevek analógiájára alakult ki, és az Akácos-patak az elsődleges változat. Ez utóbbi esetben a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli.

 A Mezei pataka és a Mihócsa pataka pataknevek esetében a bővítményrész az objektum birtokosára utal.

A Kurta pataka, Nyárád vize, Vágott pataka pataknevek figyelemre méltó szerkezetűek. Ezekben a birtokos jelzői viszony birtokosát egy olyan névrész képezi, amelynek a funkciója a hely valamilyen tulajdonságára (a méretére) – Kurta pataka – való utalás, vagy az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli – Nyárád vize – vagy a hely eredetére, kialakulására utal – Vágott pataka. Egy meggyőzően hangzó feltételezés  az, hogy ezeknek a minőségjelzős helynévváltozatuk volt az elsődleges (amely azóta egyes esetekben feledésbe merült alakváltozat – lásd Vágott pataka), és a nagyszámú birtokos jelzős szerkezetű helynevek analógiájára alakultak ki ezek birtokos szerkezetű változatai. Viszont figyelembe kell vennünk egyrészt azt, hogy a minőségjelzős szerkezet legalább ennyire domináns szerkezet a vízneveknél, mint a birtokos jelzős, másrészt pedig az említettek között levő Nyárád vize helynév már a legrégibb forrásanyagokban is szerepel ebben a változatban.[41] Sőt az általam vizsgált történeti források közül a helynév másik élő variánsára, a Nyárádra is csak az egyikben, a legfrissebben találtam példát,[42] más névváltozatára pedig egyáltalán nem bukkantam. (Ez persze közelről sem jelenti sem azt, hogy az egyrészes névváltozat ennyire fiatal helynév volna, és azt sem zárja ki, hogy a helynévnek más változatai is voltak az idők folyamán.)

 

2.2.2.            Vízparti helyek nevei

Ebbe a kategóriába mindössze két helynév tartozik.

Mindkét helynév kétrészes. Ezek a Fekete-mart martnév és a Felső-csegely földnyelvet jelölő helynév. Névrészeik közötti szintaktikai viszony minőségjelzős. Az alaprész mindkét esetben egyszerű földrajzi köznév, magát a hely fajtáját nevezi meg.

A Fekete-mart esetében a bővítményrész a hely valamely sajátosságára, mégpedig a színére utal, képzetlen melléknév.

A Felső-csegely bővítményrésze melléknév (viszonyító)[43], a hely viszonyított helyzetét jelöli.

2.2.3.            Domborzati nevek

A jobbágyfalvi helynevek másik jelentős részét a domborzati nevek alkotják. 61 helynevet soroltam ebbe a kategóriába.

Erre a helynévfajtára jellemző leginkább az egyrészes helynevek nagy aránya. A domborzati nevek csaknem fele, 26 helynév tartozik ide.

Funkcionális-szemantikai szempontból elemezve közülük 6 helynév tartozik azok csoportjába, amelyek a hely fajtáját jelölik, ezek egyszerű földrajzi köznevek: Berek (sík, fás terület, berek neve), Felhágó (felhágó neve), Gödör (egyenetlen felszínű, gödrös terület neve), Hegy (magasabb kiemelkedés neve), Omlás (mart-szerű földszintkülönbség neve), Lapos (sík, egyenes felszínű hely neve).

Az egyrészes helynevek nagyobb része a hely valamilyen sajátosságát fejezik ki:

 1. a hely viszonyát valamely külső dologhoz: az Akasztófa (az ott lévő építményhez – köznév), a Temető (helynév) és a Kripta (köznév) dombnevek, ill. a Kurta-patak² (helynév), Kurta pataka (helynév), Vágott pataka (helynév) völgynevek;

2. a hely pontos elhelyezkedését jelölik a következő, dombok részeit jelölő nevek: Szálas alatt (helynév + névutó), Szőlő alatt (helynév + névutó), Kripta alatt (köznév + névutó);

3. a hely viszonyított helyzetét jelölik a következő domboldalt jelölő névvariánsok: Észak (főnév), Északi (képzett melléknév), Északos (képzett melléknév);

4. a hely valamilyen tulajdonságára, a formájára utal a Hegyes dombnév, illetve a teknő formájú gödrös, hullámos területet jelölő Teknős név (mindkettő képzett melléknév);

5. a hely funkcióját, működését jelöli a Hazanéző (melléknévi igenév) dombnév.

Ma már bizonytalan a domb kiszögellő részét jelölő Kincses (képzett melléknév) helynév névadási motivációja. A hullámos, dombos területet jelölő Csere helynév névadási motivációját illetően két feltételezés is lehet. Egyik feltételezés szerint a név megjelöli a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát. A csere tájszó ugyanis ’cserjés’-t, ’bokros hely’-et jelenthet (ÚMTsz.). Lehetséges az is, hogy a helynév bővítményrésze családnévből alakult (hangalakváltozáson ment át), és e szerint az értelmezés szerint az egykori Cserei nevű birtokosát jelöli. Funkcionális-szemantikai, ill. lexikális-morfológiai szempontból kategorizálhatatlanok a következő elhomályosult jelentésű, domboldalt jelölő Izsó és Lügösd helynevek

A kétrészes domborzati nevek névrészei között is többnyire alárendelői viszony van. Ebbe a kategóriába tartozik az az egyetlen olyan általam összegyűjtött helynév, amelynek névrészei között mellérendelő viszony állapítható meg: Izsó-Berek helynév. Ez egy olyan helyet jelöl, amely az Izsó nevű domboldalnév és a Berek nevű sík terület határán terül el, feltehetően egy olyan terület, amely a két utóbbi név által jelölt területből lett kiszakítva (a megnevezés által t. i.). Feltételezhető viszont az is, hogy a Berek nevű hely azon részét jelöli, amely valamilyen kapcsolatban van az Izsó nevű hellyel (pl. szomszédságban van vele), ebben az esetben pedig a helynevet alárendelő szerkezetként kell értelmeznünk.[44]

A kétrészes domborzati nevek egyik (11 elemű) csoportjába a birtokos jelzős szerkezetű helynevek tartoznak. Ezek közül 5 helynév alaprésze egyes szám harmadik személyű birtokos személyraggal ellátott egyszerű földrajzi köznév, amely a hely fajtáját jelöli: a domb kiszögellő részét jelölő Észak orra és Gyertyán orra, az Izsó teteje dombtetőnév, a Miklós hágója hágónév és a Téglagyár martja martnév. 6 helynév alaprésze birtokos személyragos köznév, és a birtokos jelző által jelölt hely egy bizonyos részét jelöli, a bővítményrészük által jelölt hely és az objektum közötti rész-egész viszonyt fejezik ki: ezek a Csere alja, Falu vége, Hegy alja, Hosszaszó alja, Lügösd alja, Szőlő alja az illető domb alsó részét jelölő helynevek, és a Csere öve dombos terület, amely utóbbi a Csere nevű hely teljes egészét jelöli.

Domináns részüknek helynévből kialakult bővítményük van, és magát a helyet nevezik meg, amelynek a részeit képezik az illető objektumok: Csere alja, Csere öve, Észak orra, Gyertyán orra, Hegy alja, Hosszaszó alja, Izsó teteje, Lügösd alja, Szőlő alja.

A Miklós hágója bővítményrésze (valószínűleg) keresztnév, funkciója a névadás motivációját homály fedve funkciója meghatározhatatlan.

A minőségjelzős szerkezetűek közé 23 helynév tartozik.

Jelentős részüknek (10 névnek) az alaprésze helynévből keletkezett, magát a helyet nevezik meg. Ezen helynevek bővítményrésze általában melléknév, és a hely valamely sajátosságát fejezik ki: a). viszonyított helyzetét: Alsó-Berek, Felső-Berek – a Berek nevű sík terület a Nyárád folyó folyásának iránya által meghatározott alsó vagy felső részeit jelölik; b). méretét, ill. formáját: Nagy-Berek, Hosszú-Berek, Kicsi-Berek, Kicsi-Csere, Nagy-Csere, Nagy-Lügösd – a Berek nevű sík terület, a Csere nevű dombos hely, ill. a Lügösd nevű dombos hely különböző sajátosságú részei; d). egyetlen esetben alkotja főnév a bővítményrészt, és az ott lévő építményt jelöli meg: Malom-Berek – a Berek nevű sík terület azon része, amelyen egy malom van.

A minőségjelzős szerkezetű domborzati név másik csoportjának alaprésze földrajzi köznév, és a hely fajtáját jelölik.

A földrajzi köznév alaptagú helynevek bővítményrésze lehet helynév, és magát a helyet nevezi meg, azokban az esetekben, amikor a helynév egy dombnak valamely részét jelöli: Cserei-oldal, Csere-oldal, Csere-tető, Hegyes-oldal, Izsó-oldal, Izsó-tető, Kincses-orom, Temető-oldal. A földrajzi köznév alaptagú, dombot jelölő helynevek esetében a bővítmény két esetben melléknév, és a hely valamilyen tulajdonságát (méretét, illetve formáját) jelöli: Nagy-hegy, Kerek-domb, Hosszú-aszó; egy esetben pedig köznév – Tövis-domb – és a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli. A Miklós-hágó hágónév bővítményrésze keresztnév, valószínűleg a birtokosára utal. A dombot jelölő Huggyó-domb tréfás név, bővítményrésze melléknévi igenév, a hely valamely sajátosságát, pontosabban a funkcióját jelöli.

2.2.4.            Határnevek

A ma élő helynevek másik jelentős hányadát a határnevek képezik. 92 helynév tartozik ide.

A domborzati nevekhez hasonlóan az általam vizsgált helynevek közül a határrésznevek kategóriáján belül is jellemző az egyrészes nevek viszonylagos nagy aránya. A jobbágyfalvi mai határneveknek körül-belül harmadát képezik (34 helynév).

Funkcionális-szemantikai szempontból vizsgálva az egyrészes határnevek zöme a helynév fajtáját jelöli meg, ezek nyelvi kifejezőeszköze minden esetben földrajzi köznév. Ide tartoznak a szőlőst jelölő egyrészes nevek: Szőlő, Szőlőhegy, Szőlős; rétek, kaszálók nevei: Rét, Pallag, Tanorok, Déllő; és egy szántónév: Láb.

Az egyrészes határnevek további része a hely valamilyen sajátosságát jelöli.

A hely tulajdonságára utalnak a következő helynevek: a hely talajának színét fejezik ki lexikális-morfológiai szempontból melléknévvel kifejezett Fekete és Vörös szántónevek; feltehetőleg a hely formáját fejezi ki a Cimballom (köznév) erdőrészt és szántórészt egyaránt jelölő név (felülnézetből cimballom alakú.

A helynek valamely külső dologhoz való viszonyát fejezik ki az alábbiak. Ebbe a csoportba tartozik az egyetlen olyan helynév, amely csupán egy (toldalék nélküli) személynévvel kifejezve a hely birtokosára utal, és amely helyneveink legrégibb rétegeinek a névadási módjának felel meg.[45] Ez a Magdolna szántót jelölő név.

Egy másik egyrészes határnév, amely a hely birtokosára utal: a Román egyházé szántónév, nyelvi kifejezőeszközei: népnév + birtokos személyraggal ellátott köznév – a névelemek között birtokos jelzői viszony van.

Az Akácos, Szálas (képzett melléknevek) és Gyertyán (köznév) erdőt jelölő, illetve az Eperjes (képzett melléknév) szántót és gyümölcsöst jelölő név az ott levő növényzetre való utalnak.

Az ott lévő építményre, illetőleg az ott lévő egyéb képződményre utalnak a következő helynevek: a Lókötő (melléknévi igenév) kaszálónév, a Bugyogó (melléknévi igenév), az Állomás² (köznév) és a Téglagyár (köznév) szántónév, Rossz malom (melléknév + köznév) szántónév.

A hely eredetére, kialakulására utalnak az Orotván és Csutkós erdőt, szántót és kaszálót egyaránt jelölő helynevek. (Ahogyan az adattár megfelelő szócikkeiben bővebben kifejtettem, az Orotván az „irt”, a Csutkós az ’erdőt irt’ jelentésben használatos „kicsutkáz” szavakkal vannak etimológiai kapcsolatban.)

A hely pontos elhelyezkedését jelölik a következő szántónevek: Vizen innen (főnév + névutó), Vizen túl (főnév + névutó), Erdő között (főnév + névutó), Két vasút között (számnév + köznév + névutó), Két erdő között (számnév + köznév + névutó), Mosoni (helységnév + melléknévképző), amely utóbbi helynév a Moson nevű helységgel határos földterületet jelöl.

A névelemek jelentéseinek elhalványulása következtében funkcionális szempontból kategorizálhatatlanok a Gátfű, és a Kútfű szántót jelölő helynevek. Hogy alakváltozáson mentek át, azt a történeti adatok is alátámasztják.[46]

Nem egyértelmű a valószínűleg melléknévi igenév által kifejezett Koplaló helynév szemantikai funkciója.

A kétrészes határnevek névrészei között két féle szintaktikai viszonyt találtam: birtokos jelzői és minőségjelzői viszonyt.

A birtokos jelzős szerkezetű határnevek alaprésze minden esetben a helynév fajtáját jelöli, és lexikális-morfológiai szempontból birtokos személyraggal ellátott földrajzi köznév.

Ezen helynevek bővítményrészei 6 esetben személyt, vagy közösséget jelölő névrészek, a birtokosra utalnak. Lehet keresztnév, mint a Barta kertje kertet jelölő helynévben, és a Zsigmond orotvánja nevű kaszálót és szántót jelölő névben. Más esetekben egy közösséget jelölő köznév: Szabadok rétje (rét neve), Község erdeje (erdő neve), Falu erdeje (erdő neve), Egyház földje (szántó neve).

A fennmaradó 7 esetben a bővítményrészt helynév fejezi ki, és a hely valamely más helyhez való viszonyát, ezen belül pontos elhelyezkedését jelöli (azt a helyet nevezi meg, amelynek része az illető hely). Így van ez a következő erdőt jelölő helynevekben: Teknős erdeje, Lügösd erdeje, Izsó erdeje, Gyertyán erdeje, Észak erdeje, illetve a rétet jelölő Gyertyán rétje helynévben.

A minőségjelzős szerkezetű helynevek közül 7 esetben az alaprészt helynév fejezi ki, és magát a helyet jelöli meg. Ezek bővítményrésze lehet családnév, ahogyan a Magyari-Csere, a Májai-Lügösd és a Csányi-Csere szántónevekben, lehet ragadványnév, ahogyan a Peti-Csere helynevekben – ezekben az esetekben a birtokosra utal az illető névrész. A Szilvás-Berek esetében képzett melléknév, és az ott levő növényzetre utal a bővítményrész. Az Al-Mező és a Belső-Tanorok helynevekben a bővítményrész a hely viszonyított helyzetét jelöli.

A minőségjelzős határnevek többi részében földrajzi köznév képezi az alaprészt, és a helynév fajtáját jelöli. Ezek egy csoportjának bővítményrésze a hely birtokosára utal. Lehet családnévvel kifejezve, mint a Sütő-tag, Sütő-szeg, Májai-tag, László-tag szántónevek esetében, lehet a bővítményrész ragadványnév, mint a Peti-tag (itt a Peti nem becenév, hanem a Sztrátya család ragadványneve), a Punga-tag szántónevek, és a Cigánykert kertet jelölő név esetében, és két esetben foglalkozásnév, mint a Kántori-föld és a Harangozó-föld szántónevekben.

A földrajzi köznévvel kifejezett alaprésszel rendelkező minőségjelzős határnevek másik csoportjában a bővítményrészt helynév vagy helynévszármazék fejezi ki, magát a helyet nevezi meg, amelynek a részét képezi az illető hely. Így van ez a Hegy-szőlő, a Szőlő-oldal szőlőnevek, a Temető-láb szántónév, a Réti-föld rétet jelölő helynév, és az Orotváni-erdő, Lügösdi-erdő, Izsói-erdő, Gyertyáni-erdő erdőt jelölő nevek esetében.

A fent említett helynevek közül két esetben – a Kurta-láb nevű szántónév és a Nagy-rét nevű rétnév esetében – melléknév fejezi ki a bővítményrészt, amely a hely valamilyen tulajdonságára utal.

A Malom-kert kertet jelölő helynév bővítményrésze köznév, az ott levő építményre utal.

A bővítményrész 6 esetben helységnévszármazék, a hely pontos elhelyezkedését jelöli, (a hely az illető helységgel határos terület). Ezek a Mosoni-legelő, Sárdi-legelő legelőnevek, illetve a Mosoni-határ, Mosoni-szél, Mosoni-tag, Szeredai-szél szántónevek.

A Csűrös-kert kertnév, a Levente-tér és a Bika-rét kaszálónevek bővítményrészei a hely (egykori) funkcióját jelölik, az első esetben képzett melléknév, az utolsó két esetben köznév által vannak kifejezve.

 

 

 

 

 

2.2.5.            Lakott területek nevei

A lakott területek nevei a mai helynevek viszonylag kis részét képezik, 25 helynév sorolható ide.

Mindössze egyetlen egyrészes helynév tartozik ide, a köznévvel kifejezett, és a helynév fajtáját jelölő temető neve: Temető.

A kétrészes lakott területet jelölő helynevek közül három jelöl falurészt, kettő temetőnév, az összes többi utcanév.

A falurészt jelölő nevek közül kettő minőségjelzős szerkezetű, alaprészük pedig földrajzi köznév, és a hely fajtáját jelölik meg. Bővítményrészük a hely viszonyított helyzetére utal: Alszeg, Felszeg.

A Patakfalva falurészt jelölő név birtokosjelzői összetételű. Alaprésze birtokos személyraggal ellátott földrajzi köznév, a helynévfajtára utal, bővítményrésze funkciójának megállapítása bizonytalan.

A kétrészes temetőnevek alaprésze köznév és a hely fajtáját jelöli, bővítményrészük melléknév, a hely méretére utal: Kicsi temető, Nagy temető.

Az utcákat jelölő helynevek egyik jelentős csoportját azok a nevek alkotják, amelyek bővítményrésze az ott lakó emberekre utal. A Bárók köze, Báró-köz és Báró köze esetében köznév által, más esetekben pedig családnév által – Varga köz, Sztrátya köz, Szász köz, Fülöp köz, Fekete köz, Dászkel köz –, egy esetben pedig ragadványnév fejezi ki: Süket-köz. A személynevekkel kifejezett bővítményrészű utcanevek esetében a névrészek közötti viszony minden esetben minőségjelzői. Szintén minőségjelzős a viszony a Báró-köz esetében. A fent említett utcanevek közül két esetben van birtokos jelzői viszony a névrészek között: Bárók köze, Báró köze.

Két esetben utal a bővítményrész az utca méretére: Kicsi köz, Nagy út. Ezek a bővítményrészek melléknév által vannak kifejezve, és névrészeik között minőségjelzős a viszony.

A Belső út, Külső út, Fő út bővítményrészei a hely viszonyított helyzetét jelölik. szintén minőségjelzős a viszony a névrészeik között.

Két utcanév bővítményrésze utal az ott lévő építményre. Mindkettő esetében köznév fejezi ki a bővítményrészt, és birtokosjelzői viszony van a névrészei között. Ezek a Téglagyár utcája és az Óvoda utcája utcanevek.

A fennmaradó 4 esetben a bővítményrész funkciója az irány megjelölése, mindannyiszor minőségjelzős a névrészek közötti viszony: Gázmetán utca (ritkán használt hivatalos név), Templom utca, Temető utca, Patakfalvi utca.

 

2.2.6.            Építménynevek

Az építménynevek csoportjába 97 helynév sorolható.

Az egyrészes helynevek legtöbbje köznév által van kifejezve, és a helynévfajtára utal. Ezek lehetnek középületek nevei: Teleház, Óvoda, Kultúrotthon, Kultúr, Iskola; kocsmák, boltok nevei: Üzlet, Kocsma, Bolt, Bodega; híd- és pallónevek: Híd, Palló; kisebb építmények nevei: Szobor, Őrház, Gázkút, Gázház, Csarnok, Emlékmű, Bakterház; állomásnév: Állomás; gyár neve: Téglagyár; vasút neve: Vasút.

4 egyrészes nevet heterogén többséget kifejező többesjellel ellátott személynevek fejeznek ki, és az építmény birtokosára utalnak. Ez a névadási mód a kocsmák és boltok elnevezésére jellemző: Ilonkáék (becenév + többesjel), Szász Sanyiék (családnév + becenév + többesjel), Sztrátya Feriék (családnév + becenév + többesjel), Sztrátyáék (becenév + többesjel), Balogh Attiláék (családnév + keresztnév + többesjel).

A kétrészes építménynevek nagyobb része minőségjelzős szerkezetű.

A birtokos jelzős szerkezetű építménynevek (15 helynév) alaprészét minden esetben (birtokos személyraggal ellátott) köznevek alkotják, és a helynév fajtáját jelölik.

 Ezek egy része utak nevei. Az utak neveinek bővítményrésze általában helynévszármazék, funkciójuk pedig az irány megjelölése: Vágott pataka útja, Szőlő útja, Limbus útja, Észak útja; egy esetben pedig – Tündér Ilona útja – személynév (hiedelemlény neve), és a hellyel kapcsolatos fiktív eseményre utal: a helynévválasztás alapját az az Orbán Balázs által is feljegyzett legenda szolgáltatta, miszerint „Tündér Ilona útja volt, melyet mikházi várától Fehérvártt lakó kedveséhez akart vezetni, de minden varázshatalma mellett is soha egészen be nem végezhette, az ellenséges s az ő művét folytonosan lerontó, szépsége miatt reá irigykedő tündérek végett.”[47]

Más részük üzletek és kocsmák nevei. Ezek bővítményrészei nagyrészt heterogén többséget kifejező többesjellel ellátott személynévvel vannak kifejezve (családnév + keresztnév vagy becenév + többesjel): Sztrátya Feriék üzlete, Szász Sanyiék üzlete, Balogh Attiláék bárja; egy esetben toldalék nélküli személynévvel (családnév + becenév): Szász Sanyi üzlete.

A birtokosjelzős szerkezetű hídnevek bővítményeit helynevek képezik, 3 esetben arra a helyre mutatnak rá, ahonnan az a patak ered, amelyen épült a híd, így a hely eredetére utalnak: Limbus hídja, Észak hídja, Szőlő hídja. Egy esetben a hely pontos helyét fejezi ki (azt az építményt jelöli, amely mellett áll az illető híd): Téglagyár hídja.

Két birtokosjezős szerkezetű malomnevünk van. Mindkettő bővítményrésze a birtokosra utal, egyik családnév által, a másik egy intézmény nevével kifejezve: Barta malma, Egyház malma.

A minőségjelzős szerkezeteknek csaknem fele utakat, ösvényeket jelölő nevek. Ezek bővítményrésze általában helynévszármazékok vagy helynevek, és az út vagy ösvény irányát jelölik meg: Szőlő út, Malom út, Temető út, Tanoroki út, Szőlő út, Sárdi út, Mosoni út, Májai út, Magdolnai út, Lügösdi út, Kurta pataki út, Kriptai út, Izsói út, Hosszú-aszói út, Hosszú-aszói ösvény, Gyertyáni út, Cserei út, Felhágó ösvény. Négy minőségjelzős szerkezetű útnév bővítményrésze a hely valamilyen tulajdonságát fejezi ki, melléknevek által: Régi vasút, Nagy út, Fő út, Köves út.

A minőségjelzős szerkezetű üzlet- és kocsmanevek bővítményrészeit minden esetben személynevek képezik, az objektum tulajdonosára utalnak. A családnév és becenév felépítésű bővítményrésszel rendelkezik a Sztrátya Feri-üzlet, a Sztrátya Feri-bolt, a Szász Sanyi-üzlet és a Szász Sanyi-bolt nevek, családnév képezi a Sztrátya-üzlet, becenév az Ilonka-bár; és keresztnév az Attila-bár bővítményrészét.

A minőségjelzős szerkezetű malomnevek bővítményrészeinek egy része a birtokosra utal: Szász Sanyi malma (családnév + becenév), Nagy Laci malma (családnév + becenév), Pap malma (foglakozást jelölő név). Másik része az objektum állapotát jelöli: Száraz malom, Rossz malom – mindkét esetben melléknév által.

Öt középületet jelölő minőségjelzős szerkezetű építménynevünk van. Ezek bővítményrészei melléknevek, az objektum valamely tulajdonságára utalnak: Unitárius Templom, Román Templom, Régi milícia, Református Templom, Katolikus Templom.

A minőségjelzős szerkezetű hidak neveinek bővítményrésze egy esetben egy eseményre utal: Szalonnás híd (melléknév); két esetben az objektum valamilyen tulajdonságára: a Nagy híd esetében a híd méretére, a Fahíd esetében az objektum anyagára.

Egyetlen lakóháznevet jelölő minőségjelzős szerkezetű helynév van – a Cigány ház – bővítményrésze (valószínűleg) népnév eredetű ragadványnév, az objektum birtokosára utal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.3.            Összegzés

Ahogyan Hoffmann is megjegyzi, tudatában kell lennünk annak, hogy nemigen képzelhető el olyan ideális tipológia, amely minden helynév alakulásmódját, felépítését minden probléma és kivétel nélkül képes lenne bemutatni. Munkám során a helynevek rendszerében ható főbb hatóerők kimutatása mellett az olyan egyedi, szabálytalan jelenségekre is rá kívántam mutatni, amelyeknek figyelmen kívül hagyása nem érzékeltetné a nyelvben működő hatóerők sokszínűségét, komplexitását, amely természetesen a helynevek rendszerére is jellemző.[48] Mindezek mellett megkísérlem összefoglalni a jobbágyfalvi helynévrendszerben működő alapvető kapcsolatokat, tipikus, általános jegyeket.

A helyi nyelvjárás egyes jelenségei a helynevekben is kimutathatóak. A helynevekben fellelhető főbb hangtani jelenségek: a pótlónyúlásos l-kiesés mássalhangzó előtt; a palatalizáció és depalatalizáció; a szótagzáró r, l, j félhosszúra nyújtja az előtte levő rövid magánhangzót; az abszolút szóvégi zöngés zárhangok zöngétlen médiaként realizálódhatnak. Főbb alaktani jelenségek: a köznyelvben kétalakú töveknek az egyalakúként való használata (a kétalakúként való használatuk mellett); a köznyelvi -ban/-ben helyhatározórag alakja egybeesik a -ba/-be alakjával magánhangzó előtt is; ha az egyes szám, harmadik személyű, birtokos személyrag magas hangrendű variánsával ellátott névszóhoz valamilyen más rag kapcsolódik, akkor a birtokos személyragnak a köznyelvi változatban é-ként realizálódó fonémája a jobbágyfalvi nyelvjárásban i fonémaként realizálódik.

A domináns helynévfajtákat a határneveket, az építmények neveit, és domborzati neveket jelölő helynevek alkotják. A helynevek összességéhez viszonyítva elenyésző mennyiségű vízparti nevet találtam (3-at, amely a helyneveknek alig 1 %-át jelenti).

Szintagmatikus elemzés eredményei szerint a vizsgált helynevekre leginkább a minőségjelzős és a birtokosjelzős szerkezet a jellemező, nem találtam egyetlen határozós szerkezetet sem. Egyetlen esetben lehet a névrészek között mellérendelő viszonyt megállapítani, viszont meg kell jegyezni, hogy más nézőpontból megvilágítva azt a helynevet is lehet alárendelő, mégpedig minőségjelzős szerkezetűnek tekinteni.[49]

Funkcionális-szemantikai szempontból tekintve a kétrészes helynevek a dominánsak. A mai helynevek 72%-át ezek a típusúak alkotják. A fennmaradó 28% egyrészes helynév. Adataim között nem találtam három névrészből álló helynevet.[50] Az egyrészes nevek a domborzati nevekben és a határrésznevekben fordulnak elő a más helynévfajták kategóriáihoz képest nagyobb arányban.

Az esetek többségében az egyrészes helynevek, illetve a kétrészes helynevek alaprésze földrajzi köznév és a hely fajtáját jelöli.

A víznevek domináns névalkotási módja a kétrészes, a helynév fajtáját jelölő alaprészű, és helynévből vagy melléknévképzővel ellátott helynévszármazékból álló bővítményrésszel rendelkező helynév választása, ahol a bővítményrész  a patakok nevei esetében a hely eredetét jelöli, a forrásnevek esetében pedig a hely valamely más helyhez való viszonyát fejezi ki (arra utal, hogy a hely valaminek a része).

Az egyrészes domborzati nevek domináns névadási módja az, amikor a helynév a hely valamilyen sajátosságára utal.

Az egyrészes határnevek esetében a hely fajtájára utaló helynévválasztás a domináns névadási mód.

A kétrészes minőségjelzős szerkezetű domborzati nevekre a legjellemzőbb, hogy az alaprésze helynévből keletkezett (ezek magát a helyet nevezik meg).

A lakott területet jelölő helynevek zömét az utcanevek képezik, ezek minden esetben kétrészesek, alaprészük a helynév fajtáját jelöli meg, bővítményük általában az ott lakó emberekre utal.

Más helynévfajtákhoz viszonyítva jellegzetes névalkotási mód az üzletek és a kocsmákat jelölő helynevek névalkotási módja: alaptagjuk a helynév fajtáját megjelölő köznév, bővítményrészük pedig heterogén többséget kifejező többesjellel ellátott személynév.

3.    Adattár

3.1.            A Jobbágyfalva nevű település rövid általános bemutatása

Orbán Balázs a Székelyföld leírása c. monográfiájában Székelyföld részeként említi.[51] Benkő Loránd Nyárádmente mind a felső mind az alsó részét székely vidéknek, a lakosságát pedig székelyeknek nevezi.[52]

Jobbágyfalva közigazgatásilag Maros megyéhez, azon belül Csíkfalva községhez tartozik. Maros megye délkeleti részén, a Nyárád folyó középső szakasza mentén terül el, tájegység szempontjából Felső-Nyárádmentéhez tartozik[53]. Román neve Valea. Szomszédos települések: délről Nyárádszereda, dél-nyugatról Sárd, nyugatról Moson, északról Csíkfalva és keletről Mája, délről Andrásfalva.

Területe összesen 960 hektár és 1558 öl, házainak száma 237, az 1992-es felmérések szerint lakosságának száma 656, ebből 592 magyar és 64 roma nemzetiségű. Vallási-felekezeti összetétel: többségben római katolikusok és unitáriusok, kevesebben reformátusok, ezekhez képest elenyésző számban neoprotestánsok.

Belső-erdélyi szárazföldi éghajlata van. Csapadékban nem bővelkedő, de a hosszan tartó szárazságok is nagyon ritkák a vidékén. Annál gyakrabban éri a falu határát zápor és a völgyekből leszakadó vizek káros eróziója. A Nyárád elég gyakran lép ki a medréből, és áradása helyenként kárt okoz. Különben éghajlata emberi településre fölöttébb kedvező, mivel változatos és elég magasan emelkedő dombrendszerének köszönhetően nem huzatos, ciklonok kialakulására nem alkalmas, ennél fogva a telek nem túl hidegek, és a nyarak sem túl forróak.[54]

Talaja eléggé változatos. Megtalálható a Nyárád-völgyi hordalékos talajszerkezet, a hegyoldalak fakószürke podzolikus talaja, a vöröses barna és kötött vájog szerkezetű talaj egyaránt. Megtalálható ugyanakkor az agyagos-palás kőzetréteg is, amely a Nyárád-mosta oldalon könnyen kitermelhető, és téglát készítenek belőle.[55]

A fő foglalkozást a múltban a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdaság ma már kissé visszaszorulóban van ugyan, de még mindig jelentős mértékben jelenti ez a lakosság megélhetési forrását. Ugyanakkor nagy az állattenyésztés fontossága is. A lakosság nagy részének sokáig biztosított munkalehetőséget a 2001-ben végleg megszűnő jobbágyfalvi téglagyár. Ma a legnagyobb számú személyt munkáltató vállalat a helyi, magántulajdonban levő pékség és húsfeldolgozó vállalat.

 

3.2.            Jobbágyfalva rövid története

Jobbágyfalva történetéhez nem társulnak régészeti ásatások, de szórványosan előforduló leletek igazolják, hogy régi idők óta lakott terület volt.

Kocsis Lajos a Kurta-patak nevű dűlőben a víz által kimosott arany csüngőt talált, amit dr. Székely Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója a bronzkor végéről valónak, Kr. e. 1200-800 közötti időszakból valónak keltezett. A mai unitárius paplak kertjében Kecskés Lajos egykori lelkész - dr. Székely Zoltán szerint – honfoglalás kori nyílhegyet talált.

A falu keletkezését homály fedi, valószínűleg későbbi keletű, mint a vidék sok „Szent” előnevű települése. A legrégebbi írásos emlék a jobbágyfalván tanító, 1973-ban elhunyt Boros Mózes kéziratos dolgozattöredéke szerint egy 1414-es fejfán olvasható: „Anno dei prima 1414, az Urban boldogult, kimúlt jobbágyfalvi László János az, akinek teteme nyugszik”.[56]

Az első oklevélben való említése 1470-ben foglalódik írásba: Jobbagistwanfalwa-ként szerepel.[57]

Orbán Balázs leírása szerint 1567-ben 5 kapualjjal szerepelt[58], az 1790-ben készült feljegyzések szerint 20 ház van a faluban, csekély 80 évvel később viszont, 1870-ben már 110 házról tesznek említést.[59] Erre, illetve felekezeti és etnikai összetételére vonatkozólag Orbán Balázs 1870-ben a következőket jegyezte le: „Alig 80 éve csak 20 házból állott a falu, ma már szám hatszorozva van, ma a házszám 110, és 550 lélekre menő lakóiból mintegy 320 katolikus, református, unitárius székely, a többi görög-egyesült székely, mert azok azt sem tudják, hogy az oláh nyelv mi fán terem.”[60]

 A falu keletkezésekor római katolikus volt, a reformáció során a falu akkori földesurai csakhamar az új tan hívei lettek, és jobbágyaikat is az új hitre térítették, így volt az a Tóth családnál is, akik előbb református hitre tértek Bethlen Gábor uralkodása alatt, azonban 1675-ben már a nyárádszentmártoni unitárius templom jótevőiként említi őket a templomban található felirat: Anno Domini 1675 Die 13 Juli Tot Mihaly es Tot Istvan. [61]

A XX. század elején Jobbágyfalva a szűkebb körzet legnépesebb faluja volt, mint jegyzőségi központ, fogyasztási- és hitelszövetkezettel. A közigazgatási szerepét a tartomány és körzet beosztásakor (1922 után) a szomszédos Csíkfalva vette át, és a mai napig is ez áll fenn.[62]

3.3.            A Jobbágyfalva helységnév

Jobbágyfalva első fennmaradt írott szövegben való említése egy 1470-es forrásban található: Jobbagistwanfalwa (SzMA).  Az ezt követő néhány más írott említései a következőek: 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA), 1503: Blasius toth de Jobbaghfalwa (SzMA). 1551: Jobbagyfalwa (SzMA), 1554: Jobbaghffalwa (SzMA), 1566: Maros Zékben Jobbágyfalvában. (SzMA), 1571: Jobbágyfalwa (SzTA, 184.), 1576: Jobbagyfalwa; a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal (SzTA, 184.), 1578: Jobbagyfalwa. Georgius Thott de Jobbagyfalwa (SzTA, 185.), 1603: Jobagjfalúa (SzMA), 1786: A Jobbágyfali alsó Fordulo hatar (SzT.), 1614: Jobbagyffalua (SzTA, 185.), 1634: iobagifalua (SzTA, 185.), 1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál (HL), 1983: Jobbágy falva (Kat). 1935: Jobageni (Kat).

A falu nevének két ejtési/névváltozata van: Jobbágyfalva és Jobbágyfala. A változatok megterheltségének kérdése főként szociolingvisztikai probléma. Az előbbi változatot főként az iskolázottabb nyelvhasználó réteg használja, ill. a nyelvhasználók többsége hivatalosabb környezetben, rendszerint akkor, amikor dialektus szintű  kódváltást alkalmaz a nyelvhasználó, és a köznyelvi vagy regionális nyelvet nyelvezetet használ. A Jobbágyfala ejtési változat a nyelvjárásiasabb, ezt használja a jobbágyfalvi nyelvjárást beszélők nagy többsége familiárisabb környezetben.

Érdekes megfigyelni a név különböző változataihoz kapcsolódó irányhármasságot kifejező helyhatározóragok kapcsolási módját. A nyelvjárásiasabb Jobbágyfala névváltozathoz mindig a -ba/-ba/-ból ragokat kapcsoljuk: Jobbágyfalába, Jobbágyfalába, Jobbágyfalából. A köznyelvies Jobbágyfalva alakhoz pedig minden esetben a -ra/-n/-ról ragokat: Jobbágyfalvára, Jobbágyfalván, Jobbágyfalváról. Ezeket sosem kombinálják másféleképpen a névhasználók. Ez arra utal, hogy itt tulajdonképpen nem is csupán ejtési változatokkal, hanem két névváltozattal állunk szemben.

A helyi névmagyarázatok szerint a falu az egykori betelepített Jobbágyokról kapta a nevét: („Mer a faluba valamikor mind jobbágyok voltak, a báró hozta bé.”). Sokkal valószínűbb viszont az a névmagyarázat, miszerint a falu az egykori birtokosának nevéről lett elnevezve. Ezt támasztják alá a történeti források adatai is. Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli.[63] A Jobbágy családnév ma is járatos a székelyeknél.[64] A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.[65]

 

 

3.4.            Belterület

Alszeg Āszëg, -re (Fr, 37) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott alsó része.

Attila-bár Atilla-bár, -ba – Attila: keresztnév, a korcsma tulajdonosára utaló névrész. L. Balogh Attiláék bárja.

Bakterház Baktërház (É, 27) – bakter = archaizmus, jel. ’éjjeliőr’ (ÉKsz¹.) – Az éjjeliőr számára épített kis épület.

Balogh Attiláék Balog Atilláék, -hoz – Balogh Attiláék: vezetéknév + keresztnév + családi többesítő jel. L. Balogh Attiláék bárja.

Balogh Attiláék bárja Balog Atilláék bárja, -ba. (É, ko, 4) – Balogh: vezetéknév, Attiláék: keresztnév + családi többesítő jel. Az első névrész a korcsma tulajdonosának családjára utal. – Balogh Attiláké, Ilonkáké, Ilonka-bár, Attila-bár.

Báró köz ~, Bára köz, -be (U, 21) – 2002: Strada Barokoz (MOR) – Az egykori bárócsalád felé vezető utca. Bárók köze.

Báró köze ~. L. Báró köz.

Bárók köze ~. L. Báró köz.

Belső út ~, Bēső út, -ra (U, 15) – 2002: Strada Belso (MOR) – A falu egykori központján áthaladó utca. Időközben a falu központja áttevődött (spontán módon) a Fő út, másként a Külső út mentére. Templom utca.

Bodega Bodëga, Bodéga, -ba – bodéga = nép rég ’italmérő hely, kocsma’. Vö. nép rég ’(Hideg) ételeket is felszolgáló és árusító italmérés’ (ÉKSz¹.). L. Kocsma.

Bolt ~, Bót. L. Üzlet.

Cigány ház ~, Cigán ház (É, 17) – Roma nemzetiségű család lakott ott. (Valószínűleg még a Patakfalván lakó más romacsaládok betelepedése – 20. század – előtt is.)

Cigány-kert ~, Cigán-kert, -be (K, 18) – A Cigány házhoz tartozó kert. L. Cigány ház.

Csarnok ~, -ba (É, 22) – Tejcsarnok, itt gyűjtötték össze a tejet a tehén tartó gazdáktól.

Dászkel köz ~, -be (U, 34) – 2002: Strada Dascel (MOR) – Dászkel = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

Emlékmű ~. L. Szobor.

Fekete köz ~, -ba (U, 7) – Fekete = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

Felszeg Fëlszëg, Fφszëg, -re (Fr, 2) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott felső része. (φ – alkalmi jelölés, a zárt ë hang időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)

Fő út¹ ~, -ra (Út, 36) – A falun áthaladó megyei út. – Nagy út¹. (Vö. Belső út.)

Fő út² ~, -ra  – A Fő út nevű út belterületi része. – Nagy út², Külső út. L. Fő út.

Fülöp köz ~, Fülep köz, -be (33) – Fülöp = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

Gázmetán utca Gázmëtán utca, -ba. – Ritkán használt egykori hivatalos név. L. Patakfalvi utca.

Gázház ~ (É, 19) – 2002: Reţea distribuire gaz (MOR) – 1950-ben létesült.

Iskola ~ (É, 9) – 2002: Clădirea şcolii cu clasele I-IV (MOR)– A jobbágyfalvi elemi iskola épülete, 1893-ban épült.

Ilonka-bár ~, -ba – Ilonka: becenév. A korcsma tulajdonosára utal az első névrész. L. Balogh Attiláék bárja.

Ilonkáék ~, -hoz – Ilonkáék: becenév + családi többesítő jel. A korcsma tulajdonosának családjára utal a név. L. Balogh Attiláék bárja.

Nagy út¹ ~, -ra. L. Fő út¹. – 1994: Nagyútmellett (Fb)

Nagy út¹ ~, -ra. L. Fő út².

Katolikus Templom ~ (É, 16) – A római katolikus egyház temploma, 1880-ban épült.

Kicsi köz ~, -be. L. Óvoda utcája.

Kocsma ~ (É, ko, 25) – Bodega.

Kultúr ~, Kútúr. L. Kultúrotthon.

Kultúrotthon Kulturothon (É, 23) – 2002: Clădirea căminuli cultural (MOR) – Kultúr.

Külső út ~, Kűső út, -ra. L. Fő út.

Oláh Templom* – 1799: Az oláh Templomnál alá járó nyíl  (SzTA). Vö. Román Templom.

Óvoda Ovoda (É, 22) – A jobbágyfalvi óvoda épülete.

Óvoda utcája Ovoda utcája, -ba (U, 4) – A Fő útról az Óvoda fele vezető út. – Kicsi köz, Süket köz.

Patakfalva ~, Patakfala, -ra (Fr, 10) – 1846: Lévén… L. Báro Bálintitt Josef Úr eő Nagyságának…Jobbágy Falván a’… Groff Urak eő Nagyságok Udvarok kapujával szembe az ugy nevezett Patak falván egymás mellett két kis valoságos nobilitaris Curiatskája (SzTA), Falurész a falu külső részén, ide építkeztek az újonnan betelepültek a múlt század folyamán, többnyire roma nemzetiségűek.

Patakfalvi utca ~, -ba (U, 11) – 2002: Strada Patakfalva (MOR) – A Patakfalva nevű falurész fele vezető út, A Tündér Ilona útjának, más néven Mosoni út vagy Hosszaszói útnak a belterületen végighaladó része. Hivatalos neve 2004-ig Gázmetán utca. – Gázmetán utca, Tündér Ilona útja.

Református Templom Rëformátus Templom (É, 27) – A református egyház temploma.

Régi milícia Régi milícia (É, 14) – milícia = tsz, jel. ’rendőrség’ – Egykor a rendőrség épülete volt.

Román Templom ~ (É, 8) – 1619-ben épült Jobbágytelkén, onnan szállították át 1787-ben a betelepített görög katolikus lakosság számára. 1948-ig a görög katolikus egyház tulajdonát képezte, a görög katolikus egyház megszűntetésével az ortox katolikus egyház tulajdonába került, mígnem 1990 március 21.-re virradóra tűzvész áldozata lett. Pár év múlva új templomot építettek helyére, 1998-ban avatták fel. Vö. Oláh Templom*.

Süket köz ~, -be. L. Óvoda utcája.

Szász köz ~, -be (U, 28) – 2002: Strada Szasz (MOR) – Szász = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

Szász Sanyi-bolt ~, Szász Sanyi bót (É, ü, 21) – Szász Sanyi: vezetéknév + becenév. Az üzlet tulajdonosának családjára utal a név. - Szász Sanyi üzlete, Szász Sanyi-üzlet, Szász Sanyiék üzlete, Szász Sanyiék.

Szász Sanyiék ~, -hoz. L. Szász Sanyi-bolt.

Szász Sanyiék üzlete ~. L. Szász Sanyi-bolt.

Szász Sanyi malma ~ (É, 3) – Szász Sanyi = családnév + becenév. A malom tulajdonosát jelölő névrész.

Szász Sanyi-üzlet ~. L. Szász Sanyi-bolt.

Szász Sanyi üzlete ~. L. Szász Sanyi-bolt.

Szobor ~ (É, 32) – szobor = archaizmus, jel. ’emlékoszlop’ (MÉKsz) – 2002: Monument în amintirea eroilor căzuţi în I. Război mondial (MOR) – A két világháború hőseinek állított emlékmű. 1929-ben állították. – Emlékmű.

Sztrátya-bolt ~. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Sztrátyáék ~. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Sztrátya Feri-bolt ~. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Sztrátya Feriék ~. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Sztrátya Feriék üzlete ~, -be (É, ü) – Sztrátya Feriék: vezetéknév + keresztnév + családi többesítő jel. Az üzlet tulajdonosának családjára utal a név. – Sztrátya Feri-üzlet, Sztrátya Feri-bolt, Sztrátya-üzlet, Sztrátya-bolt, Sztrátya Feriék, Sztrátyáék.

Sztrátya Feri-üzlet ~. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Sztrátya köz ~, -be (U, 35) – Sztrátya = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

Sztrátya-üzlet ~, -be. L. Sztrátya Feriék üzlete.

Téglagyár utca ~, -ba (U, 1) – 2002: Strada Fabricii de cărămizi (MOR) – A Téglagyár felé vezető utca. L. II. fej. Téglagyár.

Temető utca ~, -ba (U, 31) – A Nagy Temető fele vezető utca. L. II. fej. Nagy Temető.

Templom utca ~, -ba. L. Belső út. Hivatalos név, az élő beszédben ritkán használják.

Teleház ~ (É, 13) – 2005-ben létesített információs központ.

Tündér Ilona útja ~ (Út) ra – 2005-ben, egy falunapoknak nevezett ünnepélyen, hivatalos keretek között adták ezt a nevet az útnak. A helynévválasztás alapját az az Orbán Balázs által is feljegyzett legenda szolgáltatta: „Tündér Ilona útja volt, melyet mikházi várától Fehérvártt lakó kedveséhez akart vezetni, de minden varázshatalma mellett is soha egészen be nem végezhette, az ellenséges s az ő művét folytonosan lerontó, szépsége miatt reá irigykedő tündérek végett.”[66] A falubeliek nyelvhasználatában ritkán használatos helynév. L. Patakfalvi utca.

Unitárius Templom ~ (É, 6) – Az unitárius egyház temploma, 1938-ban épült.

Üzlet ~ (É, 24) – 2002: Clădirea magaziei (MOR) – Az épület szolgáltatot helyet a faluban levő (1990-es évekbeli rendszerváltásig egyetlen) üzletnek. Ma is áll, de már nem használják. 1955-bne épült. – Bolt.

Varga köz ~, -be (U, 20) – 2002: Strada Varga (MOR) – Varga = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.

 

3.5.            Külterület

Agyagverem Agyagverëm, -be, (D, G, sző, sz, 74)– A faluból az emberek innen hordták az agyagot, amit a házak falának, ill. a ház padlójának tapasztására használtak.

Agyagos alja* – 1577: [Ag]yagos Allya (SzTA). L. Agyagás*. Vö. Agyagverem.

Agyagás* – 1722: Agjagásban (SzTA), 1799: Agyagásdon (SzTA). L. Agyagos alja*. Vö. Agyagverem.

Akácos ~, -hoz (P, 124) – A patak partján az akác a domináns fafajta. – Akácos pataka, Akácos patak.

Akácos-patak ~, -hoz. L. Akácos.

Akácos pataka ~, hoz. L. Akácos. (Megj. a Gyertyán pataka, Mihócsa ptaka stb. analógiájára jöhetett létre ez a neve az Akácos patak, Akácos nevek mellett. Az Akácos névrész funkciója és a névrészek közötti szintagmatikus viszony - birtokos jelzői - ellentmondásossága ellenére).

Akasztófa ~, -ra (D, r, 79) – 1757: Az akasztófánál lévő földben (SzTA) – Néveredet-magyarázatok: 1. az egykori akásztás általi kivégzések helye. 2. mások egyetlen eseményt társítanak hozzá (mondaszerű néveredeztetés): a). egy embert végeztek ott ki, b). egy csoport embert akasztottak fel ott valami hazafias ügyért - hősöket, c). az egykori báró fia akasztotta fel magát az egyik fára - 2 fa állt ott, az adatközlő fiatalkorában még megvoltak, most már nincsenek.

Állomás^1** ~ (É, 122) – 1994: Állomásnál (Fb) – Egykor ez volt a vasútállomás épülete. Vonat már nem közelkedik a falun keresztül, az épület sincs már meg. – Bakterház, Őrház.

Állomás² ~, -hoz (S, sz, 114) – 1994: Állomás, Állomásnál (Fb) – (Ma már) ritkán használatos megnevezés.

Al-Mező ~, -re (S, r, 44) – Most házak is épültek rá, de a múlt század elején még nem tartozott a falu belterületéhez. A Nyárád folyása az, ami meghatározza ebben az esetben, hogy mi az alsó, mi a felső rész.

Alsó-Árok köze* – 1641: felso forduloban also Arok keoze neuo heliben az Nyarad uize folyasa keozot egj eoreg hold parlag szanto feolde kj immar Retthe ualt (SzTA). L. Árok köze*, Két árok között*. Vö. Vizek köze.

Alsó-Berek ~, Āsó-Berek, -be (S, sz, 202) – A Berek "alsó" része. A Nyárád folyásának iránya határozza meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a felső része. L. még Berek.

Alsó-Felhágó* – 1799: Az also Fel hágoba (SzTA).

Árok köze* – 1670: felsŏ hatarba[n] egy arok kŏze nevŭ helyb[en] (SzTA), 1799: Az árok kőzt (SzTA). L. Két árok között*, Alsó-Árok köze*. Vö. Vizek köze.

Bakterház** Baktërház – bakterház = népies, jel. ’vasúti őrház’ (MÉKsz2). L. Állomás¹.

Bandi-kert ~, -be (S, r, 58) – 1994: Bandi kert (Fb) – Valószínüleg a Bandi becenévből szarmazik, és birtokos viszony van a névrészek között.

Barta kertje ~, -be/Barta kertjibe (S, sz, 192) – Barta = családnév. Egy Barta Lajos nevű molnárról kapta a nevét, aki a múlt század elején érkezett a faluba, és építette a malmát ezen a helyen. A malom már megszűnt működni, de az épület romjai még ott vannak. A kert sövénykerítése még most is látszik.  Malom-kert¹.

Barta malma** ~ (É, 193). L. Barta kertje.

Belső-Csere* – 1994: Belső-Csere (Fb).

Belső-hegy* – 1994: Belső hegy (Fb).

Belső-Tanorok ~, Bēső Tanorok, Bēső Tanarok, -ba (S, r, 81) – 1994: Belső tanorok (Fb) – A Tanorok nevű hely belső, azaz a falu belterületéhez közelebb levő része.

Berek ~, -be (S, sz, 170) – 1629: Berek neueo kazalo Ret (SzTA) 1799: A Berken alol (SzTA) – A köznyelvivel megegyező jelentésben használt berek szóból származik.

Bika-rét ~, -re (S, r, 120) – Valamikor ott legeltek az állami bikatenyésztő bikái, (mielőtt megalakult volna a kommunizmus ideje alatt a kollektív állattenyésztés, amikoris felszámolták a bikatenyésztést). – Levente tér.

Bugyogó ~, Bugyugó, -ba (S, sz, 181) – 1771/1817: A Bugyogo nevű hellyen (SzTA) – 1994: Bugyogó, bugyugó (Fb) –1. (az általánosan elterjedt népetimológia) a földterület felülnézetből kirajzolódó formája miatt nevezik így, "bugyogó/bugyigó/bugyugó" (a helyi nyelvjárásban egyaránt élő változatok, jelentése: 'bugyi, női alsónemű') alakja van, 2. (az adatközlők kis hányada szerint) a "bugyog" igével van etimológiai kapcsolatban, valamilyen bugyogó forrás lehetett ott.

Bungur ~, -ba (Do, sz, r, gy, 46) – 1771/1817: Bongorban (SzTA) – bungur = fn,  v tsz, jel. 1. ’bokros, cserjés kert, terület’ 2. ’facsoport, bokros hely, 3. szőlős, gyümölcsös’.

Bunguri-forrás ~, -hoz (F, 47) – A Bungur nevű helyen levő forrás. L. Bungur. Bunguri csorgó.

Cigány-föld* – 1951: Czigány föld (CsHL).

Cigányok pusztája* – 1847: vagy is az ugy nevezett Czigányok pusztája felé el járó órszág uttya mellett (SzTA).

Cigány Temető* – 1799: Czigány temetŏ alatt a Nyárád vizének… szomszédságaib (SzTA)

Cimballom ~, Cimbalom, -ba (Do, r, sz, 127) – 1994: Cimbalom (Fb) – A földterület felülnézetből kirajzolódó formája miatt nevezik így, hasonlít a cimbalom nevű hangszerhez ("cimballom" alaki tájszó, jelentése 'cimbalom').

Csányi-Csere ~, -re (Do, sz, 162) – Csányi = családnévként funkcionáló gúnynév. A földterület egykori birtokosára utal az első névrész.

Csere ~, -re (Ds, sz, r, 168) – 1656: az Koues Uton alol az Csere alat (SzTA), 1935: Stejeriş (Kat). – csere = a tsz, jel. 1. 'kocsánytalan tölgy’, 2. ’cserjés’ (Vö. ÚMTsz.) – 1. Cserjés terület lehetett. 2. (Egyetlen adatközlőtől gyűjtött információ szerint!) a Cserei családnévhez kapcsolható, e szerint az értelmezés szerint az egykori birtokosáról kapta a nevét. – Csere öve.

Csere alja ~, -ra (Ds, sz, r, 172) – 1799: Csere allyában (SzTA), 1994: Csere alatt, Csere alja (Fb) – A Csere nevű dombos hely alacsonyabban fekvő része.

Cserei-oldal ~, Cserei ódal, -ba (Do, sz, r, 179) – A Csere nevű helyen levő domboldal. – Csere-oldal. L . Csere.

Cserei-patak ~. L. Csere pataka.

Cserei út ~, -ra (Út, 169) – A Cserére vezető út. L. Csere.

Csere-oldal ~, Csere-ódal, -ba – 1994: Csereoldal (Fb) – L. Cserei oldal.

Csere öve ~, -re/Csere övire – öve = alaki tájszó (E/3-ű birtokos személyraggal ellátott), jelentése '(valaminek az) övezete'. L. Csere.

Csere pataka ~ (P, 195) – A Csere nevű helyen folyó patak. L. Csere. Cserei patak.

Csere-pataki-forrás ~ (F) – A Csere patakában található forrás. Ritkán használt helynév, általában körülírással hivatkoznak az objektumra. L. Csere.

Csere-tető ~, -re (Ds, sz, r, 176) – 1994: Csere tető (FbIII) – A Csere nevű dombos hely magasabban fekvő része.

Csűrös-kert ~, -be (S, sz, r, 121) – 1757: A Csürős kert meget lévő főldben (SzTA), 1994: Csürös kert (Fb) – Valamikor gabonacsűrök álltak azon a területen.

Csűrös-kert mege* (S, sz, r, 132) – 1994: Csűrös kert mege.

Csutkós ~, -ra (Ds, sz, e, 142) – 1994: Csutkós, Csutkos (Fb) – csutkó =  v tsz, jel. ’fatönk, fatuskó’ (Vö. ÚMTsz.) – Erdőirtás által nyert termőföld, egykor erdő borította terület volt. Az erdőirtás után ottmaradt, földből kiálló fatönkökről, a tájnyelvi "csutkó"-ról kaphatta a nevét. Véleményem szerint a szintén Csutkós helynév által jelölt erdőrész neve az először csak az illető erdőirtással nyert termőföldterületet jelölő helynévből származik, helyi érintkezésen alapuló névátvitellel.

Csutkós erdeje ~, -re/-be/Csutkós erdejire/Csutkós erdeibe (Ds, e, 141) – 1994: Csutkóserdő (Fb) – A Csutkós nevű objektum erdős részét jelöli. – Csutkós-erdő

Csutkós-erdő ~, -re/-be. L. Csutkós erdeje.

Déllő ~, -re (S, sz, 164) – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg Az mely tehen del[eo] vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug (SzTA), 1816: Déllőben (SztA), 1994: Déllő (Fb) – déllő = fn, v tsz, jel. legelőre kihajtott jószág déli pihenőhelye (ÚMT).

Disznólegelő ~, Disznyólegëlő, -re (Do, r, 71) – 1994: Disznó legelő (Fb) – Valamikor disznólegelőként használt földterület volt.

Dögtér ~, -re (Ds, 39) – Az objektum az elhullt állatok elföldelésére kijelölt terület már a múlt század közepén is.

Egernyés* – 1816: Egernyésbe (SzTA)

Egyház földje Ëgyház fődje, Ëgyház fődjibe (S, sz, 137).

Egyház malma** ~ (É, 96) – Az illető malom a jobbágyfalvi római katolikus egyházközség birtokában volt. – Száraz malom, Pap malma.

Engenyés* – 1771/1817: Engenyés nevű hellyen (SzTA).

Eperjes Epërjes, -be (Do, sz, sző, gy, 93).

Eperjes vápája* – 1799: Eperjes vápájában (SzTA)

Erdő között ~, Erdő közé/Erdő közi (Ds, sz, r, 167) – Az objektumot erdő veszi körül. – Két erdő között.

Erős pataka* – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg; es az ereos Pataka feye az delleore esmet megyen fel az hatar; twggia hogy az ereos pataktol megie fel a’ hatar chok hegiessre az az chyokfalwi hatar (SzTA).

Észak ~, Észëk, Észok, Észëkre/ Észokra/ Északra, (D, e, sz, r, 129) – 1656: Eszek neuű falu kozonseges erdeje (SzTA), 1893: észak (Kat). 1935: nord (Kat) – észek, észok = alaki tájszavak, jel. 'észak'. – Az objektum a domb északi oldalán terül el. – Észkos, Észki.

Észak alja* – 1994: Észekalja (Fb).

Észak erdeje ~, Észok erdeje, Észëk erdeje, Észak erdeire/Észak erdeibe (Ds, e, 134) – Az Észak nevű hely erdőrésze. L. Észak.

Észak hídja ~, Észëk hídja, Észok hídja (H, 118) – 1799: az Eszak hidgyánál egy felöl a Moson felé menŏ ország útnak… Szomszédságaiban (SzTA) – Az Észak nevű helyen található híd. L. Észak.

Észak orra Észak óra, Észëk óra, Észok óra, -ra (D, sz, r, 130) – 1994: Észek orra, Északorra (Fb).

Észak útja ~, Észëk útja, Észok útja, -ra (Út, 128) – Az Észak nevű hely felé vezető út. L. Észak.

Északi Észki, -re. L. Észak.

Északos Észkos, Észkës, -ra/-re. – észkos, észkës = mn, j tsz két különböző ejtési változata, jel. északi fekvésű terület (Vö. ÚMTsz. északos szócikk) – L. Észak.

Fa híd** ~ (H, 122) – Az egykori fából készült híd a Nyárádon keresztül, az 1970-es években levő árvíz alatt tönkrement, utána más helyen építettek hidat. – Nagy híd, Híd.

Falu erdeje ~, -re/-be/Falu erdeire/Falu erdeibe (Ds, e, 102) – Az erdő egykor Jobbágyfalvi, a falu Csíkfalva községéhez való hozzácsatolása után községi közbirtok. – Község erdeje.

Falu nyila* – 1771/1817: Vicinussa egy felöl… a’ Falu Nyíla (SzTA).

Falu vége ~, -re/Falu végire (S, sz, 157) –  1994: Falu vég, Falu vége (Fb) – A helynek a faluhoz viszonyított pontos elhelyezkedését fejezi ki.

Fehér-tó* - 1641: felso hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA)

Fekete ~, -be (S, sz, 201) – 1. A föld színe fekete. 2. A Fekete tulajdonnévből származik.

Fekete-föld* –1799: Fekete Fŏld (SzTA).

Fekete-mart ~, -hoz (M, 199) –A Nyárád egykori medre mentén levő mart. A talaj fekete színe indokolja az első névrészt.

Felhágó Fëlhágó, -ra (Ds, sz, 143) – 1656: Az Felhagoban (SzTA), 1693: Az fel hago alatt (SzTA), 1799: Felhágoba (SzTA), 1893: Felhágó (Kat). 1935: Felhagău (Kat). Vö Kis-Felhágó*, Nagy-Felhágó, Alsó-Felhágó*, Középső-Felhágó*.

Felhágó ösvény Fëlhágó ösvény, Fëlhágó ösven, -re (Ö, 145) – ösven = alaki tájszó, jel. 'ösvény' – A Felhágóhoz vezető ösvény, ugyanezen az ösvényen megyünk tovább a Hosszaszóhoz, azért nevezik Hosszaszói ösvénynek is (mindennek ellenére a kettő nem ugyanaz, mert a ~ a Hosszaszói ösvénynek cask egy részével esik egybe).

Felső-Berek Fëlső-Berek, Fφső-Berek, -be (S, sz, 139) – A Berek nevű hely felső része. A Nyárád folyásának iránya határozza meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a felső része. L. Berek. (φ – alkalmi jelölés, a zárt ë hang időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)

Felső-csegely** Fëlső-csegej, Fφső-csegej -be (S, r, 105) – A Nyárád egyik kanyarulata által három oldalról közrezárt terület volt, ma már megváltozott a Nyárád formája, eltűnt az a kanyarulat, így a név sem használatos, csak az emlékezet őrizte meg. (φ – alkalmi jelölés, a zárt ë hang időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)

Felső-Szőlőhegy* – 1716: az Felső Szőlő hegyben (SzTA).

Fogas* – 1771/1817: Fogas nevű helyben (SzTA).

Futbalpálya Fotbalpája (S, 119) – 2002: Teren de sport Valea (MOR).

Gátfű ~, -be (S, sz, r, 114) – 1771/1817: Felső Határban: Gát Főben (SzTA), 1994: Gátfű (Fb) – A Nyárád folyó partján van, mára a folyó ketté vágta, régebb egy darabban volt a terület. Lehetségesnek tartom, hogy a gát és ’füvet termő rét’ jelentésű fű (j tsz) névrészekből tevődött össze. Ha így is van azonban, a helznévhasználó ma (már) nem érzékeli, hogy itt két különböző névrész van (helyesírás szempontjából ezért is tekintek úgy rá, mint egyrészes helynévre).

Gázkút¹ ~, -hoz (É, 103) – 1994: Gázkút (Fb).

Gázkút² ~, -hoz (É, 154).

Gombos-malom** ~ (É, 59) – Gombos = vezetéknév. Az egykori malom tulajdonosáról, egy Gombos vezetéknevű személyről kapta a nevét.

Gödör ~, -be (S, sz, 85) – 1994: Gődőr (FbIII) – Az objektum egy kis völgyecskében (gödörben) fekszik.

Gyepű* – 1771/1817: Vicinussa egy felől a’ Gyepű (SzTA)

Gyertyán Gyërtyán, Gyértyán, -ba (Ds, sz, r, e, 41) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal; az borz lyk felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az Jobbagyfalwy Erdeónek az hatarat hogy az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre; Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak  (SzTA), 1799: A Gyortyán alatt (SzTA), 1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál (HL). 1893: Gyértyán (Kat). 1935: Cărpiniş (Kat) – A Gyertyánhoz tartozó erdőrészben a domináns fafaj a gyertyán.

Gyertyán bérce* – 1576: az borz lyk felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az Jobbagyfalwy Erdeónek az hatarat hogy az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre (SzTA).

Gyertyán erdeje Gyërtyán erdeje, Gyértyán erdeje, -be/-re/Gyertyán erdeibe/Gyertyán erdeibe (Ds, e, 40) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal (SzTA), 1577: Az mynt Az gyerttyan Erdeyenek ellene mondtunk; kynek Eggyk hatara Az Moson Erdeonel zakad meg, es mas feleol Az gyerttyan pathaka hatara; a ghiertian erdeyth eok zabadon hordottak; a ghiertian erdeiet iobbagyfaluinak tuggia; az giorthianos Erdeieben oda hatra az bercz meghe az ezekben az nagj vapabol zabadon hordottak fat az cykfalwyak; keoz erdeonek ualla az giortian ezakossath, iobbgifalwj hatarban vagion az giortian erdeie az hatara penig az giortian pataka, Nyluan tuggia hogy a’ Jobbagifalwyak eltek a’ Toth fiakkal a’giortian Erdeith az hatarat penigh monda az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA), 1590: Giorttjanos erdeien az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA) – A Gyertyán nevű helyhez tartozó erdőrész. L. Gertyán.

Gyertyán orra Gyërtyán óra, Gyértyán óra, -ra (D, sz, r, 55) – 1994: Gyertyán orra (Fb). L. Gyertyán.

Gyertyán pataka Gyërtyán pataka, Gyértyán pataka (P, 42) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal; az borz lyk felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az Jobbagyfalwy Erdeónek az hatarat hogy az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre; Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA), 1577: iobbgifalwj hatarban vagion az giortian erdeie az hatara penig az giortian pataka, Nyluan tuggia hogy a’ Jobbagifalwyak eltek a’ Toth fiakkal a’giortian Erdeith az hatarat penigh monda az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA), 1851: Innen a gyértyán pataka folyamán tovább 396 lépésre rakatott égy nagy halom (HL) – A Gyertyán nevű helyről lefolyó patak. Gyertáni patak, Gyertyán vize, Gyertyáni Nagy-patak. L. Gyertyán.

Gyertyán rétje Gyërtyán rétje, Gyértyán rétje, Gyertyán rétjire (Ds, r, 43) – 1851: Gyertyán Rétje (CsHL) – A Gyertyán nevű hely egy rét jellegű része. L. Gyertyán.

Gyertyán vize Gyërtyán vize, Gyértyán vize. L. Gyertyán.

Gyertyáni-erdő Gyërtyáni erdő, Gyértyáni erdő, Gyértyányi erdő, -be/-re/Gyertyán erdeibe/Gyertyán erdeire. L. Gyertyán erdeje. L. Gyertyán.

Gyertyáni-Nagy-patak Gyërtyáni-Nagy-patak, Gyértyányi-Nagy-patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán.

Gyertyáni-patak Gyërtyáni patak, Gyértyáni patak, Gyértyányi patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán.

Gyertyáni út Gyërtyáni út, Gyértyáni út, Gyértyányi út, -ra (Út, 66) - A Gyertyán nevű hely felé vezető út. L. Gyertyán.

Hágsó* – 1874/1906: Hágsó (SzTA).

Harangozó-föld ~, Harangozó-főd, -be (S, sz, 137) – A földterületet egykor a katolikus egyház harangozója használhatta, a Kántori földhöz hasonlóan az Egyház földjéhez tartozik.

Hazanéző ~, -be (D, sz, r, 153) – 1994: Haza néző, Hazanéző (Fb) – A helynév által jelölt dombról széles területet be lehet látni, a falu jókora részét is. Az adatközlők: haza lehet nézni onnan, mert a domról látni lehet a falut. Valószínűleg őrhelyként funkcionált valamikor.

Hegy Hëgy, -be (D, sz, r, 125) – 1994: Hegyen (Fb) – Nagy hegy.

Hegy alja Hëgy alja, -ba (Ds, sz, r, 109) – 1994: Hegyalja (Fb).

Hegyes Hëgyes, -be (Ds, sz, r, e, 61) – 1791: megesketvén kénszerítettűk, hogy a Hegyes nevezetű Erdönek határait Körös Környül… mutatnák meg; Kikis az Észák felöl valo határát [azaz a Hegyes nevű helynek], a hegy tetején az Andrásfalvi, Májjai, és Jobbágy falvi határok Kőzőtt lévő régi nagy határdombhányásnál, mindenűtt az Orotványok végiben a borz likaknál mutatván, egynéhány nagy fákban való régi kereszt jegyeket is találtunk; a Lűgösd nevezetű erdőn (SzTA),1893: hegyes (Kat), 1994: Hegyes (Fb).

Hegyes-oldal Hëgyes, Hëgyes-ódal, -ba (Do, sz, r, gy, 166) – 1994: Hegyes oldal (Fb) – A Hegyes nevű hely része. L. Hegyes.

Hegyi-patak Hëgyi-patak . A Hegy nevezetű helyről eredő patak. L. Akácos.

Hegy-szőlő Hëgy-szöllő, -be. L. Szőlőhegy.

Híd ~. 1994: Hídmellett (Fb). L. Fa híd.

Holt-Nyárád ~,-ra Hót-Nyárád (Hág, 177) – A helynév a Nyárád nevű folyó egyik holtágát jelöli.

Hosszaszó ~, Hosszúaszó, -ra (Ds, sz, r, sző, gy, 63) – 1732: hoszú ászo nevű helyben (SzTA), 1771/1817: Hoszszu aszo nevü helyen (SzTA), 1799: Hoszszu aszon az Iszek pataka mellett (SzTA), 1816: Mosonfelé fordúlób[an] Ůvŏltŏ nevezetŭ helyen [ugyanebben a forrásban a következő megjegyzés olvasható:]   Üvŏltŏ a Hoszszu Aszó mind egy Nevezet (SzTA), 1893: hosszuaszó (Kat), 1935: hosszu aszó (Kat), 1994: Hosszú aszó (Fb) – aszó = fn, v tsz, jel. (csak dűlőnevekben) ’völgy’ (ÚMTsz.),  ’időszakos vízfolyás, szárazpatak’ (FNESz. Aszó szócikk) – Az adatközlők felismerik a hosszú névelemet a helynévben, a második névelem (Hoffmann: „helynévtag”) értelmezése nem egységes: 1. "aszó" az "aszott", "kiaszott" ('száraz, kiaszáradt') szóval érzékelik etimológiai kapcsolatban lévőnek, 2. az aszó hangsor első "a" hangját határozott névelőnek, a "szó"-t 'szó, lexéma' jelentéssel bírónak érzékeli. az ehhez azértelmezéshez kapcsolódó népetimológia: ha az ember elkiáltja magát, hosszan, messze elhallatszik a hosszúkás alakú völgyben.

Hosszaszó alja ~, -ba (Ds, sz) – 1994: Hosszaszó alja (Fb).

Hosszaszó pataka ~ (P, 111) - A Hosszaszó nevű helyről eredő patak. A Mosoni és a Hosszaszó egymással szemben levő objektumok, két szomszédos domb egyumással szemben levő oldala. A patak a két domb völgyében gyűlik össze a két dombról lefutó vizekből, ezért lehet indokolt ugyanannak a pataknak a Hosszaszó pataka (ill. Hosszaszói patak) és Mosoni patak egyaránt, és így lehet ezekben a helynevekben a Mosoni és a Hosszaszói, ill. Hosszaszó névrészeknek ugyanaz a funkciója: jelöli, hogy milyen nevű helyről ered a patak. Hosszaszói patak, Mosoni patak. L. Hosszaszó.

Hosszaszói-csorgó ~ (F, 110) – A Hosszaszó nevű helyen található csorgó ('forrás'). Hosszaszói forrás. L. Hosszaszó.

Hosszaszói-forrás ~. L. Hosszaszói csorgó.

Hosszaszói-ösvény ~, Hosszaszói ösven, Hosszaszói ösveny, -re (Ö, 136) – A Hosszaszó nevű objektum felé vezető ösvény. L. Hosszaszó.

Hosszaszói-patak ~. L. Hosszaszó pataka.

Hosszaszói út ~, -ra (Út, 112) – A Hosszaszó nevű hely felé vezető út. L. Hosszaszó.

Hosszú-Berek ~, -be (S, sz, 147) – 1994: Hosszúberek (Fb) – Az objektum a Berek helynév által jelölt hely része. “Hosszú”: az objektum fromájára utal, a Bereknek a Nyárád és a vasút közötti, hosszanti része. L. Berek.

Hosszú-föld* – 1576: Hoszszu föld nevű hellyen (SzTA).

Huggyó-domb ~, -ra – huggyó = a ’vizel’ jelentésű huggyik v tsz jelen idejű melléknévi igenévképzővel képzett alakja, jel. 'pisilő, vizelő' – A Jobbágyfalva és Nyárádszereda között levő út mentén fekvő kis dombocska. A fekvése miatt be lehet látni a dombtetőről egy jókora részt az útból mind Nyárádszereda, mind Jobbágyfalva irányában. A két település között átgyalogló emberek ott álltak meg vizelni, mert onnan jól lehetett látni, hogy nem közledeik-e valaki. L. Tövis-domb.

Istvándi* – 1757: Istvándi nevü Szőlő Hegyben (SzTA).

Iszek pataka* – 1799: Hoszszu aszon az Iszek pataka mellett (SzTA).

Izsó ~, -ba (Ds, sz, r, sző, gy, e, 183) – 1629: Berek neueo kazalo Ret… felsó határa Koplaloban az Gergely Georgy Orotuanj retj… also hatara es vege Iso neueo hely uagion Az Kuton altal egy Zwget kazalo Rete az hozzw feold uegebe (SzTA)1893: Izsó (Kat). 1935: Izsó (Kat).

Izsó alatt* - 1994: Izsó alatt, Izsóalatt (Fb)

Izsó-Berek ~, -be (S, sz, 182) – 1994: Izsó alja berek, Izsóberek (Fb) – Izsó és Berek határánál levő terület. 1. Ha úgy értelmezzük, mint mellérendelő szerkezetet, akkor az a terület, amely egyszerre Izsó is és Berek is. 2. Ha alárendelő szerkezetként érzékeljük, akkor a Berek azon része, amely Izsó mellett van, ill. amely Izsóval valamilyen más jellegű kapcsolatban van. L. Izsó. L. Berek.

Izsó erdeje ~, -be/-re/Izsó erdejibe/Izsó erdejire (Ds, e, 184) – Az Izsó nevű helyhez tartozó erdő. – Izsói erdő.

Izsói-erdő ~, -be/-re. L. Izsó erdeje

Izsói út ~, -ra (Út, 189) – Az Izsó nevű hely felé vezető út.

Izsó-oldal ~, Izsó ódal, -ba (Do, sz, r, gy, 183) – 1994: Izsó oldal, Izsóóldal (Fb).

Izsó teteje ~, Izsó tetjibe (Ds, r, gy)  – 1994: Izsó teteje (Fb).

Izsó-tető ~, -re – 1994: Izsótető (Fb). L. Izsó teteje.

Kaszálós* – 1994: Kaszálós (Fb).

Kántori-föld ~, Kántori főd, -be (S, sz, 132) – 1994: Kántor föld (Fb). L. Harangozó-föld.

Kender-nyíl* – 1799: Nagy Berekbe a Kender nyilakba (SzTA).

Kerek-domb ~, -hoz (D, r, sz, 173) – 1994: Kerekdomb (Fb) – A Kerek névrész az objektum alakjára utal.

Kerek Rét* – 1656: az Kerek Ret (SzTA).

Két árok között* – 1673: Maya felé fordulo hatarban Két árok kőzőtt (SzTA) – Árok köze*, Alsó-Árok köze*. Vö. Vizek köze.

Két erdő között ~, Két erdő közi. L. Erdő között.

Két vasút között ~, Két vasút közi (S, sz, 171) – 1994: Kétvasút között, Kétvasutközt (Fb) – A kommunizmus ideje alatt épített "új" vasút és az azelőtti vasút helye között levő terület.

Kicsi-Berek ~, -be (S, sz, 177) – A Berek nevű hely része.

Kicsi-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 150) – A Csere nevű objektumhoz tartozó terület. L. Csere.

Kicsi Temető ~, -re (Te, 75) – 1994: Kicsi temető (Fb) – A reformátusok és a katolikusok közös temetőjéhez, a Nagy Temetőhöz képest (újabban neoprotestánsokat is ide temetnek) kisebb, unitárius temető.

Kincses Kincsës, -re (Ds, sz, r, sző, gy, 140) – Egy eseményről kapta a nevét: valamilyen kincset találtak azon a helyen. A legtöbb adatközlő viszont nem ismeri a történetet. – Kincsesorom.

Kincses-orom Kincsës-orom, Kincsëssorom, -ra. – 1994: Kincses orom, Kincsesorom (Fb). L. Kincses.

Kis-erdő* – 1816: Kis erdŏ nevŭ hellyen mind két felŏl az Székely Szabadok hellyeinek szomszédságaib[an]; Nagy Izsoba; Kis Izsoba; Egernyésbe; Czigány temetŏnél a Czigány Temetŏ oldalának… szomszédságaib[an]; Temetŏ oldalba; A Tégla csür tetein egy felől a Nyárád vizinek… szomszédságaikban; Nyir főld; Déllőben (SztA).

Kis-Felhágó* – 1799: Kis fel hágoban (SzTA)

Kis-Izsó* – 1816: Kis Izsoba (SzTA)

Kis-Kopacz-domb* – 1799: Kis Kopacz domb tetein (SzTA)

Kis-Nyárád** ~ (Fo) – 1643: Vagyo[n] egy nagy szanto feold az Kis Nyarad mellett (SzTA), 1670: Kŭs Nyarad ārka (SzTA).

Kis-Orotván* – 1799: Kis Orotványba (SzTA).

Kis-Pad-föld* – 1799: Kis pad föld (SzTA). L. Pad-föld*, Nagy-Pad-föld*.

Kis Tó között* – 1799: Also, vagyis Moson Felŏl Fordulo határban: Kis Tóó Kőzőtt (SzTA).

Koplaló ~, -ba (S, sz, 174) – 1629: Berek neueo kazalo Ret… felsó határa Koplaloban az Gergely Georgy Orotuanj retj…(SzTA), 1693: Koplaloban (SzTA), 1994: Koplalo, Koplaló (Fb) – Valószínűleg a koplal  jelentés szerinti tájszóval van etimológiai kapcsolatban. Koplal a föld = jel. pihen a föld, a föld parlagon van hagyva, egy vagy több évig nem vetik be, hogy visszatermelődjön a föld tápértéke a közvetkező vetésre.

Köles-nyíl* – 1771/1817: Köles Nyilban (SzTA), 1799: Kőles nyilba (SzTA).

Köves út – 1656: Az Koues Uton alol; az Koues Uton alol az Csere alat (SzTA), 1799: Kőves út mellett (SzTA), 1994: Kővesút (Fb) – Kevés adatközlő által és ritkán használt helynév, lokalizálása bizonytalan.

Középső-Felhágó* – 1799: Közepsŏ fel hagoba (SzTA).

Község erdeje ~, -re/-be/Község erdejibe/Község erdejire. L. Falu erdeje.

Kripta ~, -ra (Ds, sz, r, 135) – 1994: Kripta, Kripta csere (Fb) – A falu egykori birtokosai családi kriptájának helyéről nevezték el a körülötte levő földterületet. A kommunizmus alatt szétrombolták a kriptát, és felszántották a területet. A kripta egy-két köve ma is megtalálható szétszórva a környéken. A helyhez fűződő csodás elemekkel fűszerezett történetek, képzetek: " mert azok a grófok oda temetkeztek, üvegkoporsóban vannak, ha kiásnánk, lehetne látni", a bejárat előtt "volt egy Jézus keresztje", az adatközlő születése előtt le lehetett menni a lépcsőn a kriptába, egyszer valamiféle juhászok kirabolták a sírt. Más adatközlő szerint: a világháborúban elesett katonákat temették oda. (Ez utóbbi történetet egyetlen adatközlőtől hallottam csak). – Kripta-Csere.

Kripta alatt ~, Kripta alá (Ds, sz, 151) – 1994: Kripta alatt (Fb).

Kripta-Csere ~, -re. L. Kripta.

Kripta-Csere pataka ~ (P, 144). L. Csere.

Kriptai út ~, -ra (Út, 152) - A Kripta felé vezető út. L. Kripta.

Kurta-láb ~, -ba (Ds, sz, r, 65) – 1771/1817: Kurta Láb nevű (SzTA),1994: Kurta láb (Fb) – Láb.

Kurta-patak¹ ~ (P, 64). – Kurta pataka¹.

Kurta-patak² ~, -ba (Ds, sz, r, 64) – 1577: Kurta pataknal (SzTA), 1799: Kurta patak mellett (SzTA), 1893: Kurtapatak (Kat), 1935: Părău Kurta (Kat), 1994: Kurtapatak (Fb) – A Kurta pataka nevű patak mentén levő földterületek. – Kurta pataka².

Kurta pataka¹ ~. L. Kurtapatak¹.

Kurta pataka² ~, -ba. L. Kurta-patak².

Kurta-pataki út ~, -ra (Út, 94) – A Kurta pataka nevű hely felé vezető út.

Kút* – 1576: also hatara es vege Iso neueo hely uagion Az Kuton altal egy zwget kazalo Rete az hozzw feold uegebe (SzTA).

Kútfű ~, -be (S, sz, r, 113) – 1799: Kut Fŏbe (SzTA), 1994: Kútfű (Fb) – Lehetségesnek tartom, hogy a kút és ’füvet termő rét’ jelentésű fű (j tsz) névrészekből tevődött össze. Ha így is van, a helynévhasználó ma (már) nem érzékeli, hogy itt két különböző névrész van.

Külső-Berek ~, Kűső-Berek, -be (S, sz, 134) – 1994: Külső berek (Fb).

Külső-hegy* 1994: Külső hegy (Fb).

Láb ~, -ba – 1757: Tanorok[ban] Lévő Láb földben (SzTA), 1799: A Tanorokon fellyŭl lévŏ láb (SzTA). 1994: Láb (Fb). L. Kurta-láb.

Lapos ~, Laposs, -ra (S, sz, r, 45) – 1799: Lapos nevezetű (SzTA), 1893: Lapos (Kat). 1935: Lapoş (Kat) – Az objektum sík, lapos területen fekszik.

Laposi csorgó ~, -hoz. L. Laposi forrás.

Laposi forrás ~, -hoz (F, 54) - A Lapos nevű helyen található forrás. Laposi csorgó. L. Lapos.

Laposi patak ~ (P, 52) – A Lapos nevű helyről eredő patak. L.Lapos.

László-tag ~, -ba – László = családnév, az objektum birtokosára utaló névrész. L. Zsigmond orotvánja

Levente-tér Levënte-tér, -re – 1994: Levente tér (Fb) – A 2. világháború alatt azon a helyen gyakorlatoztak a Horty-féle katonák, a leventék. L. Bika-rét.

Limbus hídja ~ (H, 155) – A Limbus patakán levő híd. L. Limbus pataka.

Limbus pataka ~ (P, 155) – limbus = fn, v tsz, jel. 1. ’mocsár, ingovány’, 2. ’cserjés, bokros hely’, 3. ’nagy folt, ahol  a vetés rosszul, ritkásan nőtt ki’ (ÚMTsz).

Limbus útja ~, -ra (Út, 155) – A Limbus pataka mentén levő út.

Lókötő ~ , -re (S, r, 51).

Lügösd ~, -re (Ds, sz, r, l, gy, 109) – 1791: a Lűgösd nevezetű erdőn (SzTA), 1799: Lŏgŏsdbe az orotvány (SzTA), 1893: Lűgősd (Kat), 1935: Lügősd (Kat), 1994: Lügösd (Fb) – Lehetségesnek tartom a liget szóval való etimológiai kapcsolatot (lüget = alaki tájszó, jel. ’liget’ – ÚMTsz.).

Lügösd alja ~, -ra (Ds, sz, r, ?) 1994:  Lügösd alja (Fb).

Lügösd erdeje ~ -be/-re/Lügösd erdejire/Lügösd erdeibe (Ds, e, 117) – A Lügösd nevű hely erdőrésze. – Lügösdi erdő. L. Lügösd.

Lügösd pataka ~ (P, 99). L. Lügösd.

Lügösdi-csorgó ~, -hoz. L. Lügösdi forrás.

Lügösdi-erdő ~, -be/-re. L. Lügösd erdeje.

Lügösdi-forrás ~, -hoz (F, 108) – A Lügösd nevű helyen található forrás. – Lügösdi csorgó. L. Lügösd.

Lügösdi-patak ~. L. Lügösd pataka.

Lügösdi út ~, -ra (Út, 107) – A Lügösd nevű hely felé vezető út.

Magdolna ~, Magdóna, Magdona, -ba (S, sz, 146) – 1994: Kert vége (Magdolna) (Fb). Vö. Magdolna-Berek.*.

Magdolna-Berek* – 1799: Magdolna Berekbe (SzTA).

Magdolnai út Magdonai út, -ra (Út, 138) – A Magdolna területén végigvezető út.

Magyari-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 178) – 1994: Magyari csere – Magyari = családnév. A Magyari család az objektum hajdani birtokosa.

Májai-Lügösd ~, Máji-Lügösd, -re (Ds, sz, r, 115) – Májai = vezetéknév. A tagosítás után egy Májai nevezetű személy birtokába került a terület. – Májai-tag. L. Lügösd.

Májai-oldal* - 1994: Májai oldal (Fb).

Májai-tag ~, Máji-tag, -ba. L. Májai-Lügösd.

Májai út ~, -ra (Út, 108) – 1577: Az mely tehen del vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug, mely vt fel megyen Az hatara Igyenesse[n a]z Mayay vton nap kelet fele Az vtyg, mely vt fel megyen Az meg mo[nd]ott mayay vtrol az Berczen Az iobagy falwy Zeleo hegyesre (SzTA) – A Mája nevű helység felé vezető út.

Malom út ~, -ra (Út, 198) – 1994: Malom ut (FbIII) – A Barta malmához vezető út. L. Barta malma.

Malom árka* – 1799: Az Malom árka mellett (SzTA)

Malomárok ~ (Á, 82).

Malom-Berek ~, -be (S, sz, 200) – 1994: Malom berek (Fb) – Az ezen a területen vagy környékén álló egykori malomról (Barta malma) nevezték el a Bereknek ezt a  részét. L. Barta malma.

Malom-kert¹ ~, -be. L. Barta-kertje.

Malom-kert² ~, -be (S, sz, 97) – 1994: Malomkert … ParochiaRomano Catolică (Fb) – Az Egyház malmához tartozó kert. L. Egyház malma.

Mezei pataka ~ (P, 158) – Mezei = vezetéknév. Egy Mezei nevezetű személy földjén folyó patakot jelöl.

Merítő* – 1799: A Merittőnél (SzTA)

Mihócsa-patak Miócsa patak. L. Mihócsa pataka.

Mihócsa pataka Miócsa pataka (P, 101) – Mihócsa = vezetéknév. Egy Mihócsa nevű személy földjén átfolyó patak.

Mihócsa pataka kútja Miócsa pataka kútja, -hoz (K, 100) – A Mihócsa patakában ásott kút. L. Mihócsa pataka.

Miklós-hágó ~, -ra (Ds, r, 76). – Miklós hágója.

Miklós hágója ~, -ra. L. Miklós-hágó.

Mosoni ~, -ba (Ds, sz, r, 126) – 1994: Mosoni (FbIII) – A Moson nevű helységgel határos földterület. Egyes adatközlők szerint a földtrület eredetileg a Moson nevű faluhoz tartozott, mosoniaktól vették meg a mostani jobbágyfalvi tulajdonosok. Mások szerint ez mindig is Jobbágyfalvához tartozott. – Mosoni szél, Mosoni határ, Mosoni-tag.

Mosoni-határ ~, -ba – (1590: az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA),) 1994: Mosoni határ (Fb). L. Mosoni.

Mosoni-legelő Mosoni-legëlő, -re (Ds, l, 38) – A Mosonihoz hasonlóan ez is a Moson nevű helység területével szomszédos földterület.

Mosoni-szél Mosoni széj, -be – 1994: Mosoni széj (Fb). L. Mosoni.

Mosoni-patak ~. L. Hosszaszói patak.

Mosoni-tag ~, -ba. L. Mosoni.

Mosoni társas* – 1994: Mosoni társas (Fb).

Mosoni út ~, -ra (Út, 112) – Moson felé vezető út (egy rész egybeesik a Hosszaszói úttal).

Nagy-Berek ~, -be (S, sz, 188) – 1799: Nagy Berekbe a Kender nyilakba (SzTA), 1893: Nagyberek (Kat). 1935: Bercu Mare (Kat). 1994: Nagy berek, Nagyberek (Fb) – A Berek része. L. Berek.

Nagy-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 172) – A Csere része.

Nagy-Felhágó* – 1799: Nagy fel hágoban (SzTA).

Nagy híd** ~. 1994: Nagy híd (FbIII). L. Fa híd.

Nagy-hegy Nagy-hëgy. -re – 1994: Nagy hegy, Nagyhegy (Fb). L. Hegy.

Nagy-Izsó* – 1816: Nagy Izsoba (SzTA)

Nagy Laci malma** ~ (É, 68) – Nagy Laci = családnév és vezetéknév, így hívták a malom tulajdonosát. Az épület már nincs meg.

Nagy-Lügösd ~, -re (Ds, sz, l, r, gy, 116) – Két lehetőséget tartok valószínűnek: 1. A Lügösd nevű hely egyik (nagyobbik) része. Szemben (vagy mellette) a feltételezhetően valamikor létezett Kicsi- vagy Kis-Lügösd szerű névvel. 2. A Lügösdnek egy, Nagy családenevű személy által birtokolt része.

Nagy-nyíl* – 1771/1817: a’ Nagy Nyilban (SzTA), 1799: Nagy nyilba (SzTA).

Nagy-orotván* – 1799: Nagy Orotványba (SzTA).

Nagy-Pad-föld* – 1799: Nagy pad főld (SzTA). L. Kis-Pad-föld*, Pad-föld*.

Nagy-patak ~ (P, 56) – 1994: Nagy patak mellett (Fb).

Nagy-rét ~, -re (S, r, 57) – 1799: Nagy réten (SzTA), 1851: ezen hompot mínd. két falu kaszálásra jővén át a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül a’ Nyárád víze felé bevíve a mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy homp (HL). 1893: Nagyrét (Kat). 1935: Râtul Mare (Kat). 1994: Nagyrét (Fb). – Rét, Réti föld.

Nagy-Tanorok* – 1799: Nagy Tanorok (SzTA).

Nagy Temető ~, -re. L. Temető¹.

Nagy-vápa* – 1576: az nagj vapabol zabadon hordottak fath az chykfalwyak (SzTA).

Nyárád ~, -ra (Fo, 133) – 1994: elvitte a Nyárád (Fb). – Valószínűleg az egykor ’mocsaras hely, mocsár’ jelentéssel is rendelkező nyár szó kicsinyítő képzős alakja (Vö. TESz, nyár szócikk) – Nyárád vize. L. Nyárád vize.

Nyárád vize ~ 1641: felso forduloban also Arok keoze neuo heliben az Nyarad uize folyasa keozot egj eoreg hold parlag szanto feolde kj immar Retthe ualt; felso hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA), 1771/1817: Vicinussa mindenik felől a’ Nyárád vize (SzTA), 1851: a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül a’ Nyárád víze felé bevíve a mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy homp (HL). – L. Nyárád.

Nyír-föld* – 1816: Nyir főld (SzTA).

Omlás ~, -hoz (M, 70) – 1577: Az omlasban (SzTA), 1799: Az omlás alatt (SzTA) – a Téglagyár megépítése után megváltozott a formája, mivel onnan termelték ki a téglához szükséges agyagot, nagyobb lett a mart, de már azelőtt is volt ott egy földcsuszamlás, földomlás okozta mart, innen az Omlás név. Téglagyár martja.

Omlás pataka* – 1851: Omlás pataka (CsHL).

Orotván ~, -ba (Ds, sz, l, r, gy, e, 91) – 1771/1817: Orotván nevű hellyben (SzTA) 1791: Kikis az Észák felöl valo határát [azaz a Hegyes nevű helynek], a hegy tetején az Andrásfalvi, Májjai, és Jobbágy falvi határok Kőzőtt lévő régi nagy határdombhányásnál, mindenűtt az Orotványok végiben a borz likaknál mutatván, egynéhány nagy fákban való régi kereszt jegyeket is találtunk (SzTA), 1893: orotvány (Kat), 1935: orotvány (Kat), 1994: Orotván; Orotvány (Fb) – Az orotván szó az irt igével van etimológiai kapcsolatban. Valószínüleg erdőirtással nyert művelhető terület.

Orotván pataka ~ (P, 78) – Az Orotván nevű és a Szőlő nevű két szomszédos helyről egyaránt eredő patak. Szőlő pataka. L. Ororván.

Orotváni-erdő ~, Orotványi erdő, -be/-re (Ds, e, 92) – Az Orotván nevű hely erdőrésze. L. Orotván.

Őrház** ~ L. Állomás.

Őrház ~, -hoz (S, sz, ??) – 1994: Őrház (Fb).

Pácai-csorgó ~, -hoz (F, 88) - Egy Pácai nevű személy tulajdonában levő forrás.

Pad* – 1693: Pad nevŭ helyben (SzTA).

Pad-föld* – 1799: Pad főld (SzTA). Vö. Pad*, Kis-Pad-föld*, Nagy-Pad-föld*.

Pallag ~, -ra (S, r, 50) – 1994: Pallag (Fb), 1994: Parlag (FbIII) – pallag = alaki tájszó, jel. 'parlag, megmúveletlen föld’.

Palló¹ ~ (Pl, 67).

Palló^{2 **}~ (Pl) 1799: A Pallonál (SzTA)

Pap malma ~ L. Egyház malma.

Peti-Csere Pëti-Csere, -re (Ds, sz, r, 151) – 1994: Peticsere (Fb) – A Peti családnévként funkcionáló gúnynév. Az objektum tulajdonosára utaló névrész. – Peti-tag.

Peti-tag Pëti-tag, -ba. L. Peti-Csere.

Porkolád kapu* – 1693: az jobbagy falvi porkolad Kapu taján az mezòben (SzTA).

Punga-tag ~, -ba (Do, sz, 191) – 1994: Pungatak (FbII) – Punga = családnévként funkcionáló gúnynév. Az objektum birtokosára utal.

Régi vasút** ~ (a már nem létező vasút helye, 166).

Rét ~, -re – 1994: Rét (Fb). L. Nagy-rét.

Réti föld ~, Réti főd, -be – 1994: Réti föld (Fb). L. Nagy-rét.

Román egyházé Román ëgyházé, -ba (S, sz, r, 131) – A jobbágyfalvi ortodox katolikus egyházközség tulajdona, bérbe van adva a helyi földműves gazdáknak.

Rossz malom¹** ~ (É, 180) – Egy sokáig meglévő, de hosszú ideje nem működő (“rossz”) malom volt, ami azóta teljesen lebontatott.

Rossz malom² ~, -hoz (S, sz, 180) – 1994: Rossz malomnál; Rossz malom (Fb) – Az egykor ezen a területen álló Rossz malomról kapta a nevét a földterület. L. Rossz malom¹.

Sárdi-legelő Sárdi-legëlő, -re (S, r, 159) – A Sárd nevű helység határával szomszédos legelő.

Sárdi út ~, -ra (Út, 195) – 1799: A Sárdi út mellett (SzTA), 1994: Sárdi útnál (FbIII) – A Sárd nevű helység fele vezető út.

Süket Laji-tó ~, -hoz (Tó, 53) – A mesterséges tó egy Süket Lajinak (gúnynév + becenév) nevezett személy munkája.

Sütő-szeg Sütő-szëg, -re (S, sz, 200) – 1893: Sütőszeg (Kat). 1935: Sűtőszeg (Kat). 1994: Sütőszeg, Faluvég Sütőszeg, Sütőszeg Cigányoknál, Fekete/Sütőszeg, Fekete (Sütőszeg) (Fb) – Valószínüleg: Sütő = vezetéknév, az objektum birtokosára utaló névrész. – Sütő-tag.

Sütő-tag ~, -ba. L. Sütőszeg.

Szabadok rétje ~, Szabadok rétjire (S, r, 49) – 1994: Szabadok rétje (Fb).

Szabadok tanorokja* – 1799: Szabadok Tanorokja (SzTA).

Szálas ~, Szálos, -ra (Ds, e, sz, r, 148) – 1994: Szállás (Fb).

Szálas alatt ~, Szálos alatt, Szálas alá (Ds, sz, 148) – 1994: Szálas alatt (Fb) – A Szálas nevű hely melletti, a földrajzi magasság szempontjából alacsonyabban fekvő terület.

Száldop* - 1576: Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA), 1577: a’giortian Erdeith az hatarat penigh monda az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA).

Száldopos erdő* – 1576: Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA).

Szalonnás-híd ~, Szalonás-híd (H, 197) – Egy történet fűződik hozzá: egy juhpásztor ide rejtette el a lopott szalonnát az őt üldöző csendőrök elől. Erről nevezték ela  hidat ~nak.

Száraz malom** ~ – Az illető vízimalmot működtető árok (a Malom-árok) kiszáradt, a malom tehát víz nélkül maradt, ezért nevezték tréfásan az épületet Száraz malomnak. L. Egyház malma.

Szeredai-szél, Szërëdai széj, -be (S, sz, 195) – A Nyárádszereda nevű helység határa melletti terület.

Székelyek erdeje* – 1799: Vágott erdŏ nap keletről a Székelyek erdejének (SzTA)

Szilvás-Berek ~, -be (S, D, sz, 187) – 1673: a’ Szilvás Bereknek a’ Falu felòl valo része (SzTA), 1994: Szilvás berek (Fb) – Egykor szilvát termesztettek azon a helyen, ma már főként szántónak használják, de ma is van néhány szilvafa a domb tetején. L. Berek.

Szőlő ~, -be. L. Szőlőhegy. – 1994: Szőlő (Fb).

Szőlő alatt Szöllő alja, Szőlő alá (Do, sző, gy, r, 90) – 1994: Szőlő alatt, Szőlő alja (Fb) – A Szőlő nevű hegy aljában fekszik. – Szőlő alja.

Szőlő alja ~. 1994: Szőlő alja (Fb). L. Szőlő alatt.

Szőlőhegy Szöllőhëgy, -be (Ds, sző, r, 77) – 1577: Az also vege kediglen, Ennek az Elseo Erdeonek Az bott horgasnak kyt hynak ott zakad meg az wege mas feleol valo fordulo hatarba Az mely erdeo vagyon kynek contra dicalunk, mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe; Az meg mo[nd]ott mayay vtrol az Berczen Az iobagy falwy Zeleo hegyesre; az zeoleo hegiese erdeienek chiah kewes hogj az berc ne[m] tartia az hatarath, de az Mayai vton felliwl megie[n] az hatara (SzTA), 1590: az Szolo Berczin Chikfalua felol (SzTA) 1994: Szőlőhegy (Fb) – Az objektum művelési jellegére utal a szőlő/szőlős névelem. Hegy-szőlő, Szőlő-oldal, Szőlős, Szőlő. Vö. Felső-Szőlőhegy*.

Szőlő hídja ~, (H, 139) - a Szőlő patakán levő híd. L. Szőlő.

Szőlő-oldal Szöllő-oldal, -ba. L. Szőlőhegy.

Szőlő pataka Szöllő pataka. L. Orotván pataka.

Szőlő-pataki forrás Szöllő-pataki forrás, -hoz (K, 89) – A Szőlő-patakban található forrás. L. Szőlő pataka.

Szőlő út Szöllő út, -ra (Út, 98) – A Szőlő fele vezető út. Szőlő út, Orotváni út. L. Szőlő.

Szőlő útja Szöllő útja, -ra. L. Szőlő út.

Szőlős Szöllős, -be. L. Szőlőhegy.

Tanorok ~, Tanarok, -ba (S, r, 80) – 1757: Az Orbok Gábor Uram Tanorokja mellett (SzTA), 1799: A Tanorokon fellyŭl lévŏ láb (SzTA), 1994: Tanorok (Fb) – Lehetségesnek tartom, hogy a FöNEsz-ben lejegyzett ’falu alatti, állandóan használt szántóföld, falu melletti, bekerített kaszáló, füves kert, legelő’ jelentésű tanórok szóból származik a helynév (FöNESz, Tanárok szócikk).

Tanoroki út ~, Tanaroki út, -ra (Út, 95) – A Tanorok felé vezető út. L. Tanorok.

Téglagyár martja ~, -hoz. L. Omlás.

Tégla-csűr* – 1816: A Tégla csür tetein egy felől a Nyárád vizinek… szomszédságaikban (SztA).

Téglagyár¹ ~ (É, 60).

Téglagyár² ~, -hoz (Ds, sz, r, 61) – 1994: Téglagyár (Fb) – A Téglagyár épülete melletti terület. L. Téglagyár¹.

Téglagyár hídja ~ (H, 122) – 2002: Pod peste râul Niraj Valea (MOR) – A Fa híd lerombolódása (1970-ben) után épült a Nyárádon át a Téglagyár fele vezető úton.

Tehén-delelő* – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg Az mely tehen del[eo] vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug (SzTA).

Teknős Tekenyős, -be (Ds, sz, r, e, 186) – 1893: Tekenyős (Kat). 1935: Techeniş (Kat).1994: Tekenyős (Fb) – A helynév figyelembe véve az objektum jellemzőit valószínüleg a tekenő/tekenyő ’kerek, sekély talajmélyedés’ fn-nek az -s képzős származéka (FöNESz, Tekenős szócikk) – Az adatközlők fejtegetései: az objektum formája teknőhöz hasonlít. Vö. Teknősbeli orotván.

Teknősbeli orotván* – 1799: Tekenyŏsbéli orotvány a Szeredai határnak… szomszédságaib[an] (SzTA). Vö. Teknős.

Teknős erdeje Tekenyős erdeje, -be/-re/Tekenyős erdeibe/Tekenyős erdeire (Ds, e, 185) - A Tekenyős nevű helyhez tartozó erdőrész. L. Teknős

Teknős pataka Tekenyős pataka (P) – a Teknősről eredő patak. L. Teknős.

Teleki hídja* – 1771/1817: Teleki Hidja nevű helyen (SzTA), 1799: A Teleki hidgyánál (SzTA).

Temető¹ ~, -re (Do, sz, r, 72) – 1994: Temető – A Temető melletti földterületeket jelöli a név. – Nagy Temető.

Temető² ~, -re (Te, 73) – Nagy Temető, Temető-oldal.

Temető alatt* – 1994: Temető alatt, Temető alja (Fb).

Temetői-csorgó ~, -hoz (F, 87) – A Temető¹, ill. a Temető² mellett található csorgó.

Temető-láb ~, -ba (Ds, sz, r, 86).

Temető-oldal ~, Temető-ódal, -ba – 1994: temető oldal (Fb). L. Temető.

Temető oldala* – 1874/1906: Temető oldala (SzTA).

Temető út ~, -ra (Út, 106) – A Temető felé vezető út.

Tövis-domb ~, -ra (D, sz, r, 190) – Huggyó-domb.

Üvöltő* – 1590: Giorttjanos erdeien az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA), 1816: Mosonfelé fordúlób[an] Ůvŏltŏ nevezetŭ helyen [ugyanebben a forrásban a következő megjegyzés olvasható:]   Üvŏltŏ a Hoszszu Aszó mind egy Nevezet (SzTA), 1851: nyílt téren megínt nyugotnak fordulva 195 lépésre haladtunk azon föld halomig, mely a Jobbágyfalvi Üvöltő nevű szántok sljára rakatott (HL).

Vasút ~, (V) – 1994: Vasútnál (Fb).

Vágott-erdő* – 1799: Vágott erdŏn lévŏ orotvány (SzTA), 1799: Vágott erdŏ nap keletről a Székelyek erdejének (SzTA) . Vö. Vágott pataka.

Vágott pataka útja ~, -ra (Út, 161) – A Vágott patakához vezető út. L. Vágott pataka².

Vágott pataka¹ ~ (P, 160) – Valamikor erdős területen folyt, az erdőt kivágták.

Vágott pataka² ~, -ba (Vö, sz, r, 160) – 1994: Vágott pataka (Fb) – A Vágott pataka¹ mentén levő földterület. L. Vágott pataka¹.

Vízárok martja* – 1629: arrol az Borzza bokorrol megjen [t. i. a határ] az Koczis Andras kenderes Zwgetjnek also zegletjre az viz arok martjara Az Viz arok martrol peniglen Egjenesen megjen az folio Gyepure s Egy borza bokorra. (SzTA).

Vizek köze ~, Vizek közi (S, sz, 165) – 1893: Vizekköze (Kat). 1935: Intre apele (Kat). 1994: Vizek köze, Vizekköze, Vizeközt, Vizekközt (Fb) – A Nyárád és a Malomárok között rész. – L. Árok köze*, Alsó-Árok köze*, Két árok között*.

Vizen erről Vizën erről, ~ (S, sz, 83) – Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek, a Nyárád által elválasztott falu felöli része.

Vizen túl Vizën túl, ~ (S, sz, 84) – Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek a Nyárád által elválasztott a falu helyzetéhez viszonyított tulsó része.

Vörös Vërës,Vërëss, -be (Ds, sz, r, 149) – A talaj színéről (vörös) kapta a nevét.

Zsigmond orotvánja ~, -ba (Ds, sz, r, 175) – Zsigmond = a hely egykori tulajdonosára utaló névrész. L. Orotván.

 

 

3.6.            Földrajzi köznevek szótára

 

aszó* ~ ’völgy’

csegely ~ (-t, -e) ’folyó kanyarulatában levő, a folyó átal két vagy három oldalról körülzárt terület’. Vö. ’ékalakú föld’ (MTsz.).

csorgó ~ (-t, -ja) ’forrás, amelyen a víz kis vályúfélén vagy csövön folyik ki, vagy amely esetében egy kis szintkülönbség követketében le- (ki-) csorog  a víz’. Vö. MT.

csűr ~ (-t, -je) ’gabona, széna vagy más termény tárolására használt épület’

domb ~ (-ot, -ja) ’általában 50-200 méter magas kiemelkedés a határban’

disznólegelő ~ (-t, -je) ’sertések legeltetésére használt legelő’

dögtér ~ (-t, dögtere) ’elhalt állatok eltemetésére hatóságilag kijelölt terület’

erdő ~ (-t, erdeje)’fákkal benőtt terület’

forrás fórás (-t, -a) ’a földből kitörő, kibugyogó víz’

föld ~, főd (-et, -je) ’meghatároyatlan nagzságú művelt földterület’

hágó ~ (-t, -ja) ’mély bevágódás a hegygerincen, amelyen út vezet át’ (ÉKsz¹.)

határ ~ (-t, -a) földrajzi köznévként a széllel szinoním: ’a falu külterületének valamely más helységgel való határa melletti része’

hegy ~ (-et, -e) ’domb, nagyobb kiemelkedés a határban’

híd ~ (hídat, -ja)’két partot összekötő építmény’

kert ~ (-et, -je) 1. ’lakóházakhoz tartozó elkerített terület’ 2. ’kertileg művelt födterület a külterületen’ 3. ’mesterséges módon körülzárt földterület’

köz ~ (-öt, -e) ’szűkebb utca’

kút ~ (kútat, -ja) ’víz felszínre hozatalára való, henger alakú mélyebb gödör a tartozékokkal együtt’ (MÉKsz2)

 láb ~ (-ot, -a) ’egy tulajdonban levő nagyobb földterület’

legelő ~ (-t, -je) ’háziállatok legeltetésére használt füves terület’

malomárok ~ (malomárkot, malomárka) ’a vízimalmok működtetésére mesterségesen létrehozott árok, vízcsatorna’

mező ~ (-t, mezeje) ’művelés alá vetett nagyobb földterület’

nyíl ~ (-t, -a) ’hosszú, keskeny formájú, egy darabban és egy személy tulajdonában levő földterület’

oldal ~, ódal (-t, -a) ’a tájrész oldalsó része’?????????

orotván ~ (-t, -ja) ’az erdőrészből megművelés céljából kiirtott terület’

orr ór (-t, -a) ’domb kiszögellése, erősen kiugró része’

ösvény ~, ösveny, ösven (-t, ösvénye/ösvenye/ösvenje) -’keskeny kitaposott gyalogút’

patak ~ (-ot, -a) 1. ’csermelynél nagyobb, folyónál kisebb folyóvíz’ 2. ’patak mentén levő földterület’

rét ~ (-et, -je) ’széna termesztésére használt, fűvel vagy más takarmányozásra alkalmas növénnyel benőtt terület’ (MÉKsz2)

szeg ~ (-et, -e) 1. ’falunak valamely része’ 2. egy valamilyen sajátos típusú földterületet jelenthetett, ma már nem használják ezt a szót köznévként ebben a jelentésben. Vö Kálnási: ’folyókanyarban fekvő földterület, szeglet, zug’ (egyetlen helynévben fordul elő: Sütő-szeg)

szél széj (széjit, széje) ’a falu külterületének valamely más helységgel való határa melletti része ’

szőlő szöllő (-t, -je) ’szőlős’

tag ~ (-ot, -ja) ’egybe mért, tagos0tott ingatlan birtok’

tér ~ (teret, -tere) ’tágas, sík földterület’

tető ~ (-t, teteje) ’domb magasan fekvő részén levő földterület’

út ~  (útat, -ja) 1. ’közlekedés céljára kijelölt sáv’ 2. ’utca’

utca ~ (-t, -ja) ’két oldalon házsorokkal szegélyezett út’

vasút ~ (vasútat, -ja) ’a vonatok számára ép0tett út’

víz ~ (vizet, vize) ’patak’ (Vö. „Nyárád vize de széles, babám csókja de édes” – nyárádmenti népdal)

 

 

 

 

 

 

3.7.            Rövidítések

Térszínformák, tereptárgyak rövidítései:

Á = árok

Cs = csatorna

D = domb

Dh = dombhát

É = épület

F = forrás

Fo = folyó

Fr = falurész

G = gödör

H = híd

Hág = holtág

K = kút

L = lapály

M = mart

Mo = mocsár

Ö = ösvény

P = patak

Pl = palló

R = rámpa

S = sík

Ta = tanya

Te = temető

Tel = telep

Tó = tó

Tö = töltés

U = utca

Ur = utcarész

Út = út

Fa = fa

V = vasút

Vö = völgy

 

A művelési jelleg vagy funkció rövidítései:

e = erdő, füzes

gy = gyümölcsös

l = legelő

r = rét, kaszáló, ill. parlagon hagyott füves terület

sz = szántó

sző = szőlős

(a rövidítések Kálnási Árpád nyomán)

 

 

egyéb rövidítések:

a tsz = alaki tájszó

fn =főnév

jel. = jelentése

j tsz = jelentésbeli tájszó

L. = Lásd

mn = melléknév

nép = népies szó

rég = archaizmus

vö. = vesd össze

v tsz = valódi tájszó

~ = a szócikkekben a köznyelvivel megegyező adat, ill. népnyelvi ejtés

* = a név már nem él, csak írott források őrzik

** = a helynév arra az objektumra vonatkozóan fennmaradt még ugyan az emlékezetben, de az objektum már nem létezik

3.8.            Adatközlők:

- Balogh Márton (1950, jelenleg földműves)

- Balogh Pál (1931, jelenleg földművelés, állattartás)

- Balogh Vilma (1941, jelenleg földművelés, állattartás)

- Fazakas Etelka (1984, gyógyszerészeti asszisztens)

- Fazakas Mihály (1949, földműves, állattartó gazda, egykor alpolgármester)

- Fazakas Piroska (1951, földművelés, állattenyésztés, egykor üzletvezető)

- Kacsó István (1984, kőműves, egykor juhpásztor)

- László Erzsébet (1925, jelenleg földművelés, állattartás)

- László Márton (1975, gépkocsivezető)

- László Tibor (1943, földműves, zenész, egykor molnár)

- László Júlia (1945, jelenleg földművelés, állattartás)

- László Vilma (1929, földművelés, állattartás)

- Szász Anna (1932, földművelés, egykor varrónő)

- Szász Árpád (1962, földműves, állattartó gazda)

- Szász Csaba-Attila (1959, gépkocsivezető)

- Szász Csaba (1989, diák)

- Szász Ella (1962, háziasszony, egykor lakatos, varrónő)

- Szász Kamilla (1945, jelenleg földművelés)

- Szász Levente (1967, földművelés)

 

 

 

4.    Bibliográfia

 

4.1.            Felhasznált szakirodalom:

1.      Benkő 1947 = Benkő Loránd, A Nyárádmente Földrajzinevei, A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása, Budapest, 1947.

2.      CsHL = Csíkfalva adóközségének határleírása – Vărgata, Descrierea hotarului, Direcţia Generală a Archivelor Statului, Tg. Mureş, Fond. Colecţia de evidenţă cadastrală, nr. actului 4715, anul 1851.

3.      Dénes – Mák 2008 = Dénes – Mák László, A jobbágyfalvi római katolikus egyházközség története, Orosháza, 2008.

4.      ÉKsz¹. = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.

5.      ÉKsz². = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2003.

6.      ÉrtSz. = A Magyar Nyelv Értelmező Szótára, szerk. Bárczi Géza és Országh László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

7.      Fábián 1998 = Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede, A földrajzi nevek helyesírása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

8.      Fb = Declaraţii de teren agricol pe propria răspundere. Comuna Vărgata. Sat Valea, I-III. (A földosztás utáni földbevallások), 1994.

9.      FbIII = Declaraţii de  teren agricol pe propria răspundere. Comuna Vărgata. Sat Valea. III. Străinaşii. (A földosztás utáni földbevallások), 1994.

10.  FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára, I-II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

11.  Gligor = Gligor Róbert László, Nyárádszereda, Nyárádszeredai Ifjuságért Alapítvány, Nyárárdszerda, 1999.

12.  HL = Határ Leírása Jobbágy falva Adókőzségnek – Valea, Descrierea hotarului, Direcţia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4627, an 1851.

13.  Hoffmann 2007 = Hoffmann István, Helynevek nyelvi elemzése, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

14.  A. Jászó 1997 = A. Jászó Anna, A magyar nyelv könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1997.

15.  Kálmán 1967 = Kálmán Béla, A nevek világa, Gondolat Kiadó, Budapest, 1967.

16.  Kálmán 1966 = Kálmán Béla, Nyelvjárásaink, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

17.  Kálnási 1984 = Kálnási Árpád, A fehérgyarmati járás földrajzi nevei, Debrecen, 1984.

18.  Kat (1893) = Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Direcţia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4629, an 1893.

19.  Kat (1935) = Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Direcţia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4637, an 1935.

20.  Kázmér 1970 = Kázmér Miklós, A „falu” a magyar helynevekben (XII-XIX. század), Budapest, 1970.

21.  Keszler 2000 = Keszler Borbála, Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

22.  Kiss 2001 = Kiss Jenő, Magyar dialektológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

23.  Kriza 1975 = Vadrózsák, Kriza János székely népköltési gyűjteménye Faragó József gondozásában, Budapest, 1975.

24.  Lőrincze Lajos: Földrajzineveink élete, Néptudományi Intézet, Budapest, 1947.

25.  MOR = Inventarul bunurilor care aparţin domeniului public al comunei Vărgata, in Monitorul oficial al României, Anul XIV, nr. 686, Partea I, Legi, Decrete, Hotărâri şi alte acte, Marţi, 17 septembrie, 2002. Anexa Nr. 91.

26.  MTsz. = Szinnyei József, Magyar Tájszótár, kiadja a Hormánszky Viktor Könyvkereskedése, 1893.

27.  Orbán B. = Orbán Balázs, Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, IV, Europai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1991.

28.  Szabó T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere, in Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.

29.  Szabó T. Attila, A magyar helynévkutatás a XIX. században, in Nyelv és település, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988.

30.  Szabó T. Attila, A magyar helynévadás történetéhez, in Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.

31.  Szabó T. Attila, A személynevek helyneveinkben, in Nyelv és település, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988.

32.  Szabó T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése, in. Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.

33.  Szabó T. Attila, Miért és hogyan gyűjtsünk helyneveket? In Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.

34.  Szabó T. Attila, Miről beszélnek a helynevek? In Nép és nyelv – válogatott tanulmányok, cikkek, IV kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.

35.  SzMA = Szabó M. Attila, Erdély, Bánság és Pártium történeti és közigazgatási helységnévtára, II. kötet, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003.

36.  SzT. = Szabó T. Attila, Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, III-VIII. kötet, Budapest-Bukarest, 1993.

37.  SzTA = Maros – Torda megye, Szabó T. Attila gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Milhály és Sófalvi Krisztina, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2005.

38.  TESz. = A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára, főszerk. Benkő Loránd, szerkesztők Kiss Lajos és Papp László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

39.  ÚMTsz. = Új Magyar Tájszótár, szerk. B. Lőrinczi Éva, Akadémiai Kiadó

1.    melléklet – Jobbágyfalva belterületének térképe

2.    melléklet – Jobbágyfalva külterületének térképe

Tartalom

 

 

 

 

1.     Bevezető. 4

1.1.      Az adattár megszerkesztésének lépései 6

1.2.      Az adattár szócikkeinek felépítése. 8

1.3.      A gyűjtés és adattárszerkesztés során felmerülő problematikus kérdések. 10

1.4.      A helynevek nyelvi elemzéséről 12

2.     Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi elemzése. 16

2.1.      Jobbágyfalva nyelvjárása. A jobbágyfalvi nyelvjárási jelenségek realizációi a helynevekben. 16

2.1.1.       Hangtani rendszerének jellegzetes vonásai: 16

2.1.2.       Főbb alaktani jelenségek. 17

2.1.3.       Mondattani jelenségek. 20

2.2.      A helynevek funkcionális-szemantikai, lexikális-morfológia, ill. szintagmatikus elemzése  21

2.2.1.       Víznevek. 21

2.2.2.       Vízparti helyek nevei 24

2.2.3.       Domborzati nevek. 25

2.2.4.       Határnevek. 28

2.2.5.       Lakott területek nevei 31

2.2.6.       Építménynevek. 32

2.3.      Összegzés. 35

3.     Adattár 37

3.1.      A Jobbágyfalva nevű település rövid általános bemutatása. 37

3.2.      Jobbágyfalva rövid története. 39

3.3.      A Jobbágyfalva helységnév. 41

3.4.      Belterület 43

3.5.      Külterület 48

3.6.      Földrajzi köznevek szótára. 71

3.7.      Rövidítések. 73

3.8.      Adatközlők: 75

4.     Bibliográfia. 76

4.1.      Felhasznált szakirodalom: 76

1.     melléklet – Jobbágyfalva belterületének térképe. 80

2.     melléklet – Jobbágyfalva külterületének térképe. 81

Tartalom.. 82

 

---

[1] Vö. SZABÓ T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere, 348-348.

[2] JÁSZÓ 1997, 508.

[3] SZABÓ T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az erdélyi helynévkutatás néhány kértdése, in Uő. Nép és Nyelv – válogatott tanulmányok, cikkek, IV. köt., Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 359-369.

[4] I. m. 364.

[5] HOFFMANN 2007, 7.

[6] Az egyén szókincsének két rétege különíthető el: az aktív és a passzív szókincsréteg. Az aktív szókincs a használt szavak összessége, a passzív szókincs a megértetteké. (JÁSZÓ 1997, 163.)

[7] A. JÁSZÓ 1997, 524.

[8] KÁLNÁSI 1984, 6-11.

[9] HOFFMANN 2007, 29.

[10] HOFFMANN 2007, 29.

[11] HOFFMANN 2007, 54.

[12] 1799: Tekenyŏsbéli orotvány a Szeredai határnak… szomszédságaib[an] (SzTA, 187.)

[13] 1816: Egernyésbe (SztA, 187.)

[14] 1771/1817: Engenyés nevű hellyen (SzTA, 187.)

[15] HOFFMANN 2007, 7.

[16] Vö. Hoffmann 2007, 41.

[17] Vö. HOFFMANN 2007, 51.

[18] HOFFMANN 2007. 53.

[19] HOFFMANN 2007, 53.

[20] HOFFMANN 2007, 54.

[21] Vö. HOFFMANN 2007, 53.

[22] Egy másik lexikális-morfológiai elemzési mód például INCZEFI helynév-elemzése, amely során a helynév egyes névelemeit úgy vizsgálja, hogy nem veszi figyelembe azt, hogy azok névrészekbe szerveződnek. A Vörösnádhát típusú neveket például szín + növénynév + testrésznév kapcsolataként elemzi. (INCZEFI Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata, Budapest, 1970 – idézi HOFFMANN 2007, 67).

[23] Hasonló módon csak a névrészek közötti szintaktikai viszonyokra terjeszti ki elemzését Benkő Loránd is. (BENKŐ 1947, 39-40).

[24] KISS Jenő a mezőségi nyelvjárási régióba csak Alsó-Nyárádmente helyi nyelvjárásait sorolja be, így Felső-Nyárádmente helyi nyelvjárásai a székely nyelvjárási régióhoz tartozó nyelvjárásokként tárgyalódnak (KISS 2001 296. 302.). BENKŐ Loránd Jobágyfalvát nem Felső-Nyárádmentéhez tartozónak tekintve nem elemzi az illető helyi nyelvjárást, viszont már Középső-Nyárádmente felsőbb részének a nyelvjárását is székely nyelvjárásnak tekinti (BENKŐ 1947, 33).

[25] KISS Jenő az r, j, l hangoknak a kisebb-nagyobb mértékű nyújtó hatását a székely nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 303).

[26] KISS Jenő ezt a jelenséget a székelyföldi nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 304).

[27] 1994: Pungatak (FbII).

[28] A (mai) jobbágyfalvi nyelvjárásban a szóvégi s magánhangzók megnyúlása csak néhány szóra terjed ki, pl. a csíki nyelvjáráshoz képest kis számú előfordulása van (Vö. KISS 2001, 304.)

[29] Kiss Jenő ezt a jelenséget a székelyföldi nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 304.)

[30] A. JÁSZÓ 1997, 249-250.

[31]A. JÁSZÓ 1997, 249.

[32] Vö. KÁLMÁN 1966, 49.

[33] Vö. KÁLMÁN 1966, 51.

[34] az a-zás főként a mezőségi régióra jellemző hangtani jelenség, feltételezghetően mezőségi hatásra került be a jobbágyfalvi nyelvhasználatba. Vö. KÁLMÁN 1966, 87.

[35] Vö. KÁLMÁN 1966, 55.

[36] Vö. KISS 2001, 305.

[37] Vö. KÁLMÁN 1966, 49.

[38] KÁLMÁN 1966, 60.

[39] Hoffmann minőségjelzős szerkezetnek nevezi a szintagmák közötti viszonyt. (HOFFMANN 2007, 73.) Ezzel szemben például Keszler Borbála a minősítő jelző terminust használja. (KESZLER 2000, 444.)

[40] Megfontolandó viszont Kálmán Béla azon megjegyzése az –i képzős nevekre, miszerint ezek egy részében az –i morféma tulajdonképpen nem is melléknévképző, hanem a harmadik személyű birtokos névmás egykori alakja. (KÁLMÁN 1967, 169.)

[41] 1641: felso forduloban also Arok keoze neuo heliben az Nyarad uize folyasa keozot egj eoreg hold parlag szanto feolde kj immar Retthe ualt; felso hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA), 1771/1817: Vicinussa mindenik felől a’ Nyárád vize (SzTA), 1851: a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül a’ Nyárád víze felé bevíve a mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy homp (HL).

[42] 1994: elvitte a Nyárád (Fb).

[43] KESZLER 2000, 142.

[44] BENKŐ népi nevek vizsgálata alapján nem minden alap nélkül állítja, hogy „a földrajzi nevek között csak alárendelő összetételek jelentkeznek” (BENKŐ 1947, 39.).

   KÁZMÉR Miklós szerint az olyan neveket is, amelyek egy bizonyos szempontból mellérendelőként is tárgyalhatóak, nyelvi szempontból összefoglaló mellérendelő szerkezetnek lehet tekinteni, és megjegyzi, hogy „az új név beilleszkedik az alárendelő összetételek, illetve »névtani« szempontból a megkülönböztető elemmel rendelkező nevek közé” – Kázmér Miklós, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. sz. 1957. – idézi HOFFMANN 2007, 77.

[45] SZABÓ T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere, 346.

[46] 1771/1817: Felső Határban: Gát Főben (SzTA); 1799: Kut Fŏbe (SzTA).

[47] ORBÁN B., 83.

[48] HOFFMANN 2007, 38.

[49] Vö. HOFFMANN 2007, 78.

[50] HOFFMANN 2007, 61.

[51] ORBÁN B., 93.

[52] BENKŐ 1947, 33.

[53] DÉNES-MÁK 2008, 13.

[54] DÉNES-MÁK 2008, 14.

[55] GLIGOR 1999, 15.

[56] DÉNES-MÁK 2008, 25.

[57] 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA). 

[58] ORBÁN 1847 83.

[59] DÉNES-MÁK 25

[60] ORBÁN B., 83.

 

[61] DÉNES-MÁK 2008, 26.

[62] DÉNES-MÁK 2008, 28.

[63] Vö. KÁZMÉR 1970, 167.

[64] KRIZA 1975, 317.

[65] FNESz. Jobbágyfalva.

[66] ORBÁN B, 83.