Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi
elemzése
-
szakdolgozat -
Végzős hallgató: Szász Brigitta
református tanárképző - magyar szak
Vezető tanár:
Dr. Csomortáni Magdolna
Kolozsvár, 2008.
1. Bevezető
A magyar helynévanyag feltárása
nélkülözhetetlen elsősorban a nyelvészet számára: nyelvtörténet, nyelvjáráskutatás,
általános nyelvészet, stb. Azonban nem nélkülözhetik olyan tudományok sem, mint
a történelem, a földrajz, a néprajz, a biológia.[1]
A helynevek ugyanis nem véletlenül keletkeznek, hanem keletkezésükkor mindig
valamilyen feltűnő helyrajzi jelenség játszik közre. Így tehát a helynevek
tükrözik a helynévadás körülményeit: nyelvjárási, földrajzi, néprajzi
jelenségek, lélektani mozzanatok stb. Különösen
időtállóak például a nagy területre kiterjedő, széles körben ismert
nevek, amelyek még birtoklás- vagy lakosságcsere esetén is
továbbhagyományozódnak. A mikrotoponímák ezekhez viszonyítva általában rövidebb
életűek, de több olyan ez utóbbi kategóriába tartozó helynevünk van, amelyek
pl. sok száz éve elpusztult objektum emlékeit őrzik.[2]
Munkámmal azt a helynévanyag-gyűjtési tervet
követtem, amelyet Szabó T. Attila az 1950-es években megfogalmazott, és amely
az Erdélyi Helynévtörténeti Adattár létrehozását, és annak a folyamatos
bővítését indítványozta, és végül eredményezte. [3]
Szabó T. Attila egy egész Erdélyre kiterjedő
helynévkutatást tervezett, amely elsősorban Erdély egyes települései
helynévanyagának a szakszerű összegyűjtéséből áll, amely gyűjtés az illető
településeknek mind a bel- mind a külterületére kiterjed: utcák, falurészek,
kutak, építmények, hidak, rétek, szántóföldek stb. nevei. [4]
Az adattárban elsősorban az élő
helynévanyagot kívántam feltárni, mindazonáltal kiegészítettem egy más irányú
kutatással is: helynévtörténeti adatokat is közlök, amelyek során saját
oklevéltári kutatásaim eredményeit is közzé teszem, illetve az élő
helynévanyagot összevetem a Szabó T. Attila által összegyűjtött Jobbágyfalvára
vonatkozó helynévtörténeti adatokkal.
A helynevek nyelvi elemzése a Hoffmann
István által kidolgozott újszerű helynévelemzési módszeren alapul.[5]
Felhasználva a Hoffmann kategorizációs rendszerét, az elemzés kiterjed a
funkcionális-szemantikai, a lexikális-morfológiai és a szintagmatikus
elemzésre.
Jobbágyfalva helyneveinek ez az első ilyen
jellegű összegyűjtése. Benkő Loránd Nyárádmente
földrajznevei c. munkájában ugyanis csak az Alsó-Nyárádmente térségéhez
tartozó települések helyneveit gyűjtötte össze és dolgozta fel, a Nyárád
folyamán felfele haladva a Jobbágyfalvával szomszédos Nyárádszeredával
bezárólag. Született még egy Jobbágyfalva helyneveinek összegyűjtését is célul
kitűző 12 oldalas dolgozat – Kocsis
Lajos, Jobbágyfalva helynevei címmel
– ez azonban csak kéziratban van meg, nem ért kiadást, és mindössze 81
belterületi és 52 külterületi helynév köznyelvi alakját tartalmazza, pusztán
felsorolva.
1.1.
Az adattár
megszerkesztésének lépései
A munkám első részét az élő helynévanyag
összegyűjtése képezte.
Az adatokat hangfelvételekre rögzítve a
helyneveket aktívan használó, jobbágyfalvi adatközlőktől gyűjtöttem. Az
adatközlők kiválasztása a következő szempontok szerint válogatva történt:
- Olyan adatközlőket választottam, akik
lehetőleg nem csak jobbágyfalvi születésűek, de Jobbágyfalván nevelkedtek is,
és azóta is ott éltek. Egy másik szempont (főleg a külterületi adatgyűjtés
szempontjából tartva fontosnak), hogy élete folyamán mennyire intenzíven
foglalkozott földműveléssel. Figyeltem arra, hogy olyan adatközlőket válasszak,
akik spontánul, minél kevésbé tudatosítva használják a helyneveket, illetve
hogy a köznyelv által minél kevésbé befolyásolt helyi nyelvjárást használják.
Az életkor is egy fontos szempont volt az adatközlők megválasztásában.
Adatközlőim elég változatos korosztályúak. A fiatalabb korosztályt azért tartom
fontos adatforrásnak, mert képviselői aktív földművesekként ma is közvetlen
kapcsolatban vannak a külterületi határrészekkel, így a neveket is gyakrabban
használják, és általuk jobban feltérképezhetjük a helynévhasználat jelenlegi helyzetét.
Fontosnak tartottam, hogy aránylag jelentős számú 60 év fölötti adatközlőt
kérdezzek meg, főként mert ők esetleg régi, ma már kevésbé használatos nevekre
és az objektumok korábbi állapotára is visszaemlékezhetnek.
Főként munkám elején, amíg össze nem gyűlt
minden összegyűjthető helynév (ha ez egyáltalán persze megtörténhet) igyekeztem
úgy megszerezni az adatokat, hogy az adatközlőket a lehető legspontánabb
helynévhasználat közben érjem tetten, ennek érdekében kerültem a direkt
kérdéseket, akkor is, ha ez a módszer sokkal időigényesebb. Néha a direktebb
kérdések feltevése is indokolt volt, az adatközlők passzív szókincsének[6]
felszínre hozatalának érdekében, vagy más olyan esetekben, amikor ellenőriztem
bizonyos spontánul el nem hangzott, illetve csak ritkán elhangzott adat elő
nyelvi érvényességét, nem feledkezve meg azonban arról, hogy ez már nem annyira
spontán névhasználat. Gyakran gyűjtöttem „terepen” is, azaz külterületi
helynevek gyűjtése esetében az épp a mezőn járó vagy dolgozó embereket is megkérdeztem.
A mai Jobbágyfalva
nyelvére a kettősnyelvűség (diglosszia) jellemző. A nyelvjárásban beszélők
többsége a helyi nyelvjárás mellett többé-kevésbé ismeri a regionális
köznyelvet is, és mindig a beszédhelyzettől függ, hogy éppen melyiket használja.[7]
Ezért volt fontos szem előtt tartani, hogy az adatgyűjtés során olyan hangulat
teremtődjön meg, ahol a beszélő merje használni a nyelvjárásiasabb nyelvezetet
is, és így minél teljesebb helynévanyag összegyűlhessen.
A munkám második része a helynévtörténeti,
illetve a hivatalos helynévi adatokkal való kiegészítés. Forrásanyagaim zömét a
marosvásárhelyi megyei oklevéltárban találtam (Direcţia Generală a Archivelor Statului, filiala Mureş). Másik részét a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatalban őrzött 1994-es földbevallások
képezték. Végül a Szabó T. Attila által összegyűjtött és Jobbágyfalvára
vonatkozó, 2005-ben kiadott történeti anyaggal is kiegészítettem. A
helynévtörténeti adatokat folyamatosan összevetettem az élő névhasználati
jelenségekkel. Folyatatva így az élő, adatközlőim általi gyűjtőmunkát. Ezt két
okból is elengedhetetlennek tartottam: egyrészt így felszínre kerülhettek még
ma is élő, csak épp a beszélgetéseink során még fel nem bukkant helynevek,
másrészt pedig az adatközlők információi által gyakran derült ki egy-egy
levéltári adatról, hogy az tulajdonképpen nem is jobbágyfalvi helynév, hanem
pl. valamelyik szomszédos faluhoz tartozó objektum helyneve, annak ellenére,
hogy a levéltári adat alapján egyértelműen az előbbire következtettem volna.
1.2.
Az adattár
szócikkeinek felépítése
A bel- és külterület adattárának a
szócikkeinek felépítésében nagyban követtem Kálnási Árpád módszereit, azoktól
csak néhány dologban tértem el.[8]
Kövérített karakterekkel írtam a címszót. A
Kálnási Árpád által is képviselt adattár-készítési hagyományt követve a
helynevek köznévi, illetve köznevesített változatát választom címszónak.
Ezt követően a címszótól szóközzel
elválasztva, dőlt betűkkel írom a helynév minden ejtési változatát, így ha egy
ejtési változat a címszóban lejegyzettel megegyezik, akkor egy ~ jellel utalok
arra a változatra is. (Ha a címszó változatát nem ejtik, akkor azt a ~ jel
hiányával jelzem.)
Az előző szócikkrésztől vesszővel
elválasztva, normál, azaz sem nem dőlt, sem nem kövérített betűkkel jegyzem le
a helynévnek az abba az irányba (haladok) jelentést kifejező helyhatározó
funkciót betöltő alakját, illetve alakjait. Az -e/-a magánhangzóval végződő
helynevek esetében a ragok lejegyzésénél nem utaltam külön a (relatív)
tővéghangzó -é/-á-val való váltakozását, ugyanis a feltűntetett ragok a helyi
nyelvváltozatban a köznyelvivel megegyező szabállyal (a-á, ill. e-é váltakozással)
kapcsolódnak. Hasonlóan nem jelöltem a köznyelvi ejtéssel megegyező olyan
hangváltakozásokat, mint a zöngétlenedés/zöngésedés ragozás esetében.
Zárójelben tűntetem fel a helynév által
jelölt objektum térszínformáját, művelési jellegét és a mellékelt térképen levő
számát.
Nagy kötőjel után közlöm az illető helynévre
vonatkozó helynévtörténeti adatokat.
Az előbbi résztől nagy kötőjellel
elválasztva közlöm a helynévben előforduló tájnyelvi elemek jelentését,
elsősorban a z adatközlőktől gyűjtött információk alapján, de különböző
(értlemező- és táj-) szótárakat is felhasználtam. Ha az adatközlőktől származó
információt egy felhasznált szótár is megerősíti, akkor zárójelben a „Vö.” jel
és a szótár rövidítése formában hivatkozom a szótárra. Ha viszont a tájszó
jelentését nem az adatközlők által, hanem kizárólag szótárak felhasználásával
sikerült megfejteni, azt azzal jelzem, hogy zárójelben „Vö.” jelzés nélkül,
csak a szótár rövidítését közlöm.
Egy újabb nagy kötőjel után következő
szócikkrészben a jelölő és a jelölt viszonyára kívánva rámutatni jegyzem le az
adatközlők általi etimológiai fejtegetéseket, ill. a tájnyelvi helynévelemek
jelentését írom le. Többnyire azokat a néveredet-magyarázatokat jegyeztem le,
amit az adatközlőktől gyűjtöttem, nem tartozik munkám céljai közé ezen adatok
valóságértékének leellenőrzése, ezért kerülhetnek egymás mellé, elkülönítetlenül
a valószínűbb, racionálisabb néveredet-magyarázatok, és az irracionálisabb,
mesésebb névmagyarázó történetek, fejtegetések.
Dőlt betűkkel következnek az ugyanazt az
objektumot jelölő más helynevek.
Kálnási Árpád A fehérgyarmati járás földrajzi nevei c. munkája mintájára
elkészítettem az adattárban szereplő földrajzi köznevek listáját is. A
földrajzi köznevek szótárának szócikkeit a következő módon szerkesztettem: az
illető földrajzi köznév köznyelvi változatát választva címszónak, azt
kövérített karakterekkel írtam, ezt követően dőlt betűkkel írom a szó ejtési
alakját, illetve alakjait, majd zárójelben a tárgyragos és a birtokos személyragos
alakját – illetve ha a ragok a köznyelvivel megegyező módon kapcsolódnak a
szóhoz, akkor csak a ragot –, ezt követi a szó helyi szóhasználatban előforduló
jelentésének a meghatározása.
1.3.
A gyűjtés és
adattárszerkesztés során felmerülő problematikus kérdések
Az adattár anyagának gyűjtése és az
adattárba való szerkesztés számos módszertani kérdést vetett fel.
Problémaként vetődött fel az olyan elemek
adattárba faló felvétele mint a nagyon fiatal, még nem teljesen kialakult
formájú megnevezések, mint Attila-bár,
Ilonka-bár, Sztrátya Feriék üzlete stb. A frissen alakultságuknak
tulajdoníthatóan egyetlen objektumnak viszonylag sokféle megnevezése van
(ugyanazt az objektumot jelöli az Ilonka-bár,
Attila-bár, Balogh Attiláék, Ilonkáék, Balogh Attiláék bárja) ez jelzi,
hogy a helynév alakja még nem rögzült teljesen, keletkezésének a kezdeti
szakaszában van. Így felmerül a kérdés, hogy egyáltalán helyneveknek, vagy csak
körülírásnak tekintsük őket. Az ennek adattárba való felvételüket mégis
indokolttá tette az, hogy általuk olyan jelenségeket vizsgálhatunk, mint a
korcsmák helynévadási lehetőségeit a helyi nyelvjárásban. Mivel – ahogyan
Hoffmann megjegyzi – a nyelvekben nem tapasztaltunk tulajdonnév nélküli
állapotot, minden ismert nyelvben vannak tulajdonnevek, az egyes nevek
keletkezését a mindenkor meglévő tulajdonnévi rendszer árnyékában kell
elképzelnünk.[9] A már
meglévő helynévanyag bizonyos fokig megszabja az új megnevezések létrejöttének
módját.[10]
Egy névadás esetén a névadónak van bizonyos szabadsága a névválasztást
illetően, de szabadsága csak addig terjed ki, amíg a névválasztás megfelel a
nyelvi közösség helynévadási normájának. Rudolf Šrámek
szerint nem keletkeznek új helynévi alapmodellek, csak mindig aktualizált,
szemantikailag specifikált variánsok formájában fordulnak elő.[11]
A fent említett még meg nem szilárdult helynévvariánsok csoportjai valószínűleg
tartalmazzák az arra az objektumfajtára adható lehetséges alapmodelleket nagy
részét egy-egy objektumhoz kapcsolódóan is.
A történeti helynévanyag adattárba való
szerkesztése hasonló problémákat vetett fel. Nem mindig egyértelmű, hogy egy
történeti forrásban szereplő szó/kifejezés helynév-e vagy csak körülír egy
helyet. Például a következő szövegrészben megkérdőjeleződik, hogy a Székely Szabadok helye helynév-e
egyáltalán. Léteznek ugyanis a Szabadok
rétje, Szabadok tanorokja, Székelyek erdeje (e két utóbbi már nem élő)
helynevek, amelyek elképzelhetővé teszik, hogy a Székely Szabadok helye név is létezett, viszont elbizonytalanító
az, hogy a jobbágyfalvi helynévanyagban nincs hely alaptagú helynév. 1816: Kis erdŏ nevŭ hellyen mind két felŏl az Székely
Szabadok hellyeinek szomszédságaib[an]; Czigány temetŏnél a Czigány
Temetŏ oldalának… szomszédságaib[an] (SztA). Hasonlóan az 1799-es
forrás Tekenyŏsbéli orotvány[12]
szintén körülírásnak tűnik, mivel a határrésznevekre nem igazán jellemző a -béli melléknévképzővel ellátott helynév
bővítményrésszel rendelkező helynevek választása az orotván földrajzi köznév
alaptagú helynevekre (mondhatnánk: az orotvánokra).
A lehetséges elírások lehetősége szintén
elbizonytalanítja a történeti helynévadat megbízhatóságát. Pl. az Egernyés[13]
és az Engenyés [14] közti
hangalaki hasonlóság felveti a lehetőséget, hogy egy és ugyanazon helynevet
szándékozta lejegyezni a forrás szerzője, ám valamelyik lejegyzés esetében
elírás következett be. Mindennek ellenére ez más adattal alá nem támasztható
feltételezés marad, így mindkettőt külön címszóként felvettem az adattárba.
1.4.
A helynevek
nyelvi elemzéséről
A helynevek nyelvi elemzését azzal kezdem,
hogy bemutatom a helyi nyelvjárás főbb jelenségeit, illetve hogy azok hogyan
realizálódnak a vizsgált helynevekben.
A nyelvi elemzés másik része a Hoffmann
István által kidolgozott újszerű helynévelemzési módszeren alapul.[15]
Felhasználva a Hoffmann kategorizációs rendszerét, az elemzés kiterjed a
funkcionális-szemantikai, a lexikális-morfológiai és a szintagmatikus
elemzésre.
A nyelvi elemzést csakis a mai élő
helynévanyagra terjesztettem ki, mintegy 321 helynévre, nem vizsgáltam tehát az
adattár viszonylag nagy számú (73) mára már kihalt, csak a történeti forrásokban található
helynévadatait.
Az elemzés során az elsődleges szempont a helynévfajták szerinti kategorizálás.
Külön végeztem az egyes helynévfajtákon belüli funkcionális-szemantikai,
lexikális-morfológiai, illetve szintagmatikus elemzéseket. Az egyes
helynévfajtákon belül ugyanis gyakran sajátos, az illető helynévfajtájú
helynevekre jellemző jelenségek, folyamatok figyelhetőek meg, fontosnak
találtam tehát rámutatni ezekre a helynévfajtákon belüli összefüggésekre.[16]
A helynévfajtákba való besorolás néhány
problémát vetett fel. Így például a Belső
út, Fő út által jelölt objektumok
első ránézésre egyértelműnek tűnően beleillenek az építmények nevei
kategóriába, mint utak nevei, ez a besorolás azonban nem ennyire egyértelmű. A Fő út ugyanis bár magát az utat is
jelöli, és nem csak azt a részét, amely Jobbágyfalva belterületén is elhalad,
mégis a legtöbbször a lakott terület megnevezésére, utcanévként használják, pl.
„A Fő úton lakik valaki”. Ebből a
megfontolásból különítettem el az utat jelölő Fő út és az utcát jelölő Fő út neveket. Hasonló módon jártam el a Fő út Egyik névváltozata, a Nagy út névalak esetében, szintén
elkülönítettem az utat jelölő Nagy út
és az utcát jelölő Nagy út
helyneveket. (Az adattárban Fő út1,
Fő út2, Nagy út1, illetve Nagy út2 címszavak alatt
szerepelnek.) A Belső út, habár
szerkezeti szempontból inkább az utakra jellemző módon alakult helynév, mégis
(ma) inkább utcanév-megjelölésként funkcionál. Indokolt volt tehát a lakott
területekhez, ezen belül az utcanevekhez való besorolása.
Problémát
jelenthet, ha az objektum az idők folyamán valamilyen nagyobb mérvű változáson
ment át, főleg abban az esetben, ha a helynév elemeinek jelentése is
elhomályosult. Így a mára már elhomályosult jelentésű névelemekből álló Gátfű által jelölt objektum a Nyárád
folyó mederváltoztatásai során átalakult, a folyó több részre szabdalta a
területet, ennek következtében az adatközlők meglehetős pontatlansággal
lokalizálják az objektumot.
Nem választottam külön a külterületi és
belterületi neveket az elemzés során. Megjegyzendő viszont, hogy a belterületi
nevek nagyrészt a lakott területek neveit és az építmények neveit megjelölő
helynévfajták csoportját – az utak nevei kivételével, amelyeknek zöme
külterületi – nagyrészt a belterületi helynevek alkotják, míg a másik négy
helynévfajtába nagyrészt a külterületi nevek sorolandóak be (a 71 belterületi
név közül 44 építménynév, 25 lakott terület neve, és mindössze egy 1 helynév
jelöl határnevet).[17]
A funkcionális-szemantikai
elemzés a helynevek „gerincét képező szavak”[18]
jelentése, funkciója alapján osztályozza a helyneveket (és nem a nyelvi elemek
hiánya vagy megléte alapján). A nevek funkcionális-szerkezeti elemzésének
alapfogalma a névrész. A névrész
terminust Hoffmann a következő képpen definiálta: „funkcionális névrésznek
tekintendő a helynév hangsorának minden olyan egysége, amely a névkeletkezés
szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai
jegyet kifejez.”[19] A
névrészek névelemekből állhatnak: ezek közé a névbe tartozó lexémákat és a
névalkotásban szerepet játszó toldalékmorfémák tartoznak. A névelemek a
névrészek belső felépítésében és egymáshoz való viszonyuk kifejezésében
játszanak szerepet.[20]
Tudva, hogy minden névadási aktus
szemantikailag tudatos, abszolút motiválatlan helynév nincs, a helynevek minden
egyes névrésze legalábbis a helynévadás pillanatában szemantikailag indokolt,
mindig valamilyen, az objektumra utaló funkcióval rendelkezik.[21]
A helynevek lexikális-morfológiai elemzése során az egyes neveket a
bennük levő nyelvi kifejezőeszközök szempontjából vizsgálom. Ez az elemzés nem
független a funkcionális-szemantikai elemzéstől, ugyanis a neveket az egyes
funkcionális névrészeire tagolva, az egyes névrészeket alkotó névelemeket
vizsgálom.[22]
Az egyes névrészek funkcionális-szemantikai
és lexikális-morfológiai szempontú kategorizálása gyakran vethet fel különböző
problémákat. A névadási motiváció elhomályosulása következtében megtörténhet,
hogy csak feltételezhetjük, de nem lehetünk biztosak abban, hogy az illető névrész
milyen funkcionális-szemantikai vagy lexikális-morfológiai kategóriába
tartozik. Így például, ahogyan a továbbiakban még lesz róla szó, a Nagy-Lügösd nevű határrész
bővítményrésze értelmezhető úgy is, mint melléknév, de úgy is, mint családnév.
A névrész funkcionális-szemantikai szempontból ezen különböző értelmezéseknek
megfelelően utalhat a hely méretére, de utalhat a hely birtokosára is.
A szintagmatikus
elemzés során kétrészes nevek alap- és bővítményrészének nyelvtani
viszonyát vizsgálom. Hoffmann elemzési módszereit[23]
követve nem terjed ki a vizsgálat az egyes névrészeken belüli névelemek
szintagmatikus viszonyaira.
2. Jobbágyfalva helyneveinek nyelvi elemzése
2.1.
Jobbágyfalva
nyelvjárása. A jobbágyfalvi nyelvjárási jelenségek realizációi a helynevekben.
Jobbágyfalva helyi nyelvjárása a székely
nyelvjárási régióba, ezen belül a felső-nyárádmenti nyelvjáráscsoportba
sorolható.[24]
2.1.1.
Hangtani
rendszerének jellegzetes vonásai:
A jobbágyfalvi nyelvjárás magánhangzórendszere 8 : 7-es (zárt
ë-ző nyelvjárás). Bár a zárt ë
fonémát kissé nyíltan ejtik, pl. a székely nyelvjárási régió más részein ejtett
zárt ë-hez képest, de a nyílt e-től világosan megkülönböztethető,
külön fonémaként fordul elő. Így például a mentëk,
mëntek és mëntëk szavakban jelentés-megkülönböztető szerepe van.
A magánhangzók
realizációjának szempontjából az egyik jobbágyfalvi nyelvjárásra jellemző
hangtani jelenség, hogy szótagzáró r, l,
j az előtte levő rövid magánhangzót félhosszúra nyújtja, pl. az fòrma, bòlha, bòjhos (’bolyhos’)
szavakban.[25] Ez a
hangtani jelenség figyelhető meg a következő helynevekben, ill. helynévelemekben
is: Csàrnok, Rëfòrmátus Templom, Bàrta kèrtje, Bandi-kèrt, Csutkós-èrdő,
Fekete-màrt, Gyèrtyán, Kùrta pataka, csòrgó, kèrt, èrdő,
èrdeje, és félhoszúra nyúlik a Baktërház ë hangja is.
Az adatközlők visszaemlékezései szerint a
20. század közepén még élt az a
fonéma á magánhangzó utáni illabiális
ejtése, pl. olyan (általuk említett) szavakban mint apám, anyám, kapál. A mai nyelvhasználatra ez egyáltalán nem
jellemző.
Mássalhangzórendszere
a köznyelvivel egyező, az ly helyén j található.
Az abszolút szóvégi zöngés zárhangok
szórványosan zöngétlen médiaként realizálódhatnak: gyönGY, tárGY, véG, réG, fölD stb.[26] A
helynevekben például: AlszeG, PallaG,
LügösD, Fëlszëg, HëGY, illetve a -fölD, -taG, -domB, -láB, -szëG helynévelmekben. Ezt a jelenséget tükrözi a Punga-tag helynév 1994-ben feljegyzett
írásképe: Pungatak.[27]
Jellemző a pótlónyúlásos l-kiesés mássalhangzó előtt: vót, bāra, kűső; Āszëg, Bēső út, Bót,
Kútúr, Kűső út, Āsó-Berek,
Bēső Tanorok, Csere-ódal, Ëgyház
fődje, Izsó ódal.
Gyakori jelenség a szóvégi ny hang depalatalizációja: cigán,
legén, csihán ’csalán’, asszon,
szëgén, fénkép; sokkal ritkább, de fellelhető jelenség a palatalizáció,
főként magánhangzót megelőző helyzetben. Az egyes szavak köznyelvi és
depalatalizált n-es, ill.
palatalizált ny-es változata
általában egyaránt fellelhető a helyi nyelvváltozatban, némely esetben viszont
csak a palatalizált illetőleg depalatalziált változat használatos, pl. gyërtyányi~gyërtyáni, disznyó~disznó,
rományok~románok, szappany ~ szappan. Ezek a jelenségek a következő
helynevekben érhetőek tetten: Disznyólegëlő ~ Disznólegëlő, Gyértyányi-erdő ~ Gyërtyáni-erdő,
Gyértyányi-patak ~ Gyértyáni-patak, Gyértyányi út ~ Gyértyáni út,
Hosszaszói ösven ~ Hosszaszói ösveny, Orotváni-erdő ~ Orotványi-erdő. A Cigán ház és Cigánkert helyneveknek
van, de ritkán használatos a köznyelvi, ny-es változata.
Szórványos hangtani jelenség hogy bizonyos
szavakban megfigyelhető az -s melléknévképző
nyúlása: erőss, erössen, büdöss.[28]
Ez a jelenség egyetlen általam gyűjtött helynév esetében jelenik meg, a Lapos helynév Laposs ejtésváltozatában, a rövid s-es ejtésváltozat mellett. (Más s hangban végződő helynév esetében, mint Kincses, Hegyes, Limbus, Omlás, ez a hangtani jelenség nem
található meg.)
2.1.2.
Főbb alaktani
jelenségek
Gyakori a köznyelvben kétalakú töveknek az
egyalakúként való használata a kétalakúként való használata mellett:[29]
pl. a tót és a tavat, a hó és a havat, a tetüt és a tetvet, a falut és a falvat alakok egyaránt megatlálhatóak a helyi nyelvhasználatban,
ami a kétalakú tövek egyalakúvá válásának helyi nyelvjárás szintű, napjainkban
zajló folyamatára enged következtetni. Hasonló módon váltakozva, a
nyelvhasználatban egyalakú tőként is meg kétalakú tőként is viselkedhetnek a
következő helynevek: Emlékmű >
Emlékműt ~ Emlékművet, Dögtér > Dögtért ~ Dögteret, Gödör > Gödör ~ Gödröt, Malomárok > Malomárokot
~ Malomárkot, Süket Laji-tó > Süket Laji-tót ~ Süket Laji-tavat, de
csakis kétalakú tőként használatosak az Izsó-Berek
> Izsó-Berket, Berek > Berket, Kincsësorom > Kincsësormot
helynevek. A Jobbágyfalva,
ill. a Patkfalva helynevek birtokos személyragos falva néveleme őrzi a falu szótő falv(a) tővariánsát.
Hasonlóan az Északos helynév Észkos, ill. Észkës alakváltozatai az észak nevű szó egykori kétalakú,
hangzókivető típusú[30]
szótőként való használatára utal. Számos a köznyelvben kétalakú, időtartam-váltakoztató
névszótő[31] a
helyi nyelvjárásban egyalakúként realizálódik: nyúlat, hídot ’hidat’, kútat,
a helynevek esetében azok, amelyek utolsó névelemei a kút, út, vasút, híd, pl., Gázkútat,
Fa hídat, Külső útat, Hídat, Vasútat,
Régi vasútat.[32]
Nem terjed ki ez a jelenség minden ilyen típusú névszótőre, így a víz ~ viz- tőre sem, pl. víz, vizet, vize: Nyárád vize, Gyertyán
vize, Vizek köze, Vizen innen, Vizen túl.
A köznyelvi -ban/-ben helyhatározórag alakja egybeesik a -ba/-be alakjával magánhangzó előtt is.[33]
Pl. A Tekenyősbe kapálok, A Szöllő-oldalba
értëm utòl, Ott láttam valahol a Szërëdai széjbe a tegnap.
Az á
magánhangzó után a szótő és a birtokos személyragot összekötő, a köznyelvben a-ként realizálódó hang gyakran a
zártabb o-ként jelenik meg: házod, lábom, várotok. A birtokos
személyraggal vagy többes szám jelével ellátott névszóhoz a tárgy ragja a
köznyelvi a helyett o hanggal kapcsolódik: házomot, házokot, lábodot, lábokot, nyakamot, nyakakot, lábosodot, lábosokot, tángyérjukot ’tányérukat’, tángyérokot gácsérotokot, gácsérokot, rucámot, rucákot ’kacsákat’, ganédombjukot, ganédombokot. Emellett szórványosan megjelenik az a-zás (o helyett) hangsúlytalan helyzetben, pl. a következő szavakban: bajam, karam. [34]
Ha az egyes szám, harmadik személyű birtokos
személyrag magas hangrendű variánsával ellátott névszóhoz valamilyen más rag
kapcsolódik, akkor a birtokos személyragnak a köznyelvi változatban é-ként realizálódó fonémája a
jobbágyfalvi nyelvjárásban i
fonémaként realizálódik: kezit, bőrin,
térgyit ’térdét’, végibe stb. A
helynevekben ez a következőképp jelenik meg: Tekenyős erdeibe,
Tekenyős erdeire, Lügösd erdejibe, Lügösd erdejire, Barta kertjibe, Csere övire, Ëgyház fődjibe, Falu végire, Gyërtyán rétjire, Izsó tetjibe, Szabadok rétjire.
Az illető helyi nyelvjárásban él a családi
helyhatározóragok (-ni, -nitt, -nul/-nül)
használata: Csabini, Csabinitt, Csabinul.
Azonban gyakran azonos funkciójú morfémák halmozásával is használják Csabiéknitt, Csabiékni, Csabiéknul,
kiteszik a heterogén többséget kifejező többesjelet is, amelyből kiviláglik,
hogy a nyelvhasználó már nem mindig érzékeli a családi helyhatározók heterogén
többséget is kifejező funkcióját.
Használatos a sz/v tövű igéknek az egyes szám 3. személyű -n ragos formája is: tëszën,
hiszën, viszën, a mai helyi nyelvhasználatban nem használatos a megy ige mëgyën alakja. Eltűnőben van az ikes igék ikes ragozása, az idősebb
generációk nyelvhasználatában még gyakori, az ifjabb generációk hozzájuk
viszonyítva ritkábban használják (mozsgyék
~ mozsgyon, alugyék ~ alugyon).
Emellett néhány a köznyelviben iktelen ige ikes személyragot kap (egyes szám,
harmadik személy, jelen idő, kijelentő mód): köpik, lépik, forrik.[35]
A visszaható -ódik/-ődik képző előfordulhat szenvedő jelentésben. Ez is főleg az
idősebb generáció nyelvhasználatára jellemző: kivivőik, behordódik, bevetődik, felszántódik.[36]
A -d és -t végű igékhez közvetlenül kapcsolódik az -n és -l kezdetű
toldalék: vonyítnak ’vonítanak’, tanítni, térítni, terítni, térítlek, kűdni
’küldeni’, kűdlek ’küldelek’.[37]
Az alanyi ragozású egyes szám első személyű feltételes igei személyrag (a
köznyelvitől eltérő módon) illeszkedik az igető hangrendjéhez: látnák, csinálnák, innák, adnák, harapnák,
kapálnák, jútnák ’jutnék’, stb. Megtalálható benne az un. „suk-sükölés”: az
egyes szám, harmadik személyt, jelen időt, kijelentő módot jelölő igei
személyrag helyett az ugyanezen idejű, számú és személyű, de feltételes módú
igei személyrag használata.
2.1.3.
Mondattani
jelenségek
Ahogyan a székely nyelvjárási régióra
általában, a jobbágyfalvi nyelvjárásra is jellemző a kapcsolatos mellérendelő
mondatokat összekötő s kötőszó
gyakorisága az és kötőszóval szemben,
a kell és a szabad igék után felszólító módú ige és nem főnévi igenév áll (Haza kell menjek. Fel szabad üljek?),
továbbá hogy az élénk elbeszélésekben az igekötő mellől elmaradhat az ige, pl. Akkor osztán le a zsákot, fël a nagy
gerendát, s ereszd mëg, neki az erdőnek![38]
Egy másik érdekes mondattani jelenség, hogy
a szinte és a majdnem partikulák után a múlt idő, kijelentő mód kifejezésére
felszólító módú igealak áll: Szinte
elaludjak! Majdnem leverjem a vázát. Juj, szinte elessek! Szinte odavágja magát
a tegnap. Szinte hazamënjen, de szerencsére eszébe jutott, hogy úgysincs senki
se otthon.
2.2.
A helynevek funkcionális-szemantikai,
lexikális-morfológia, ill. szintagmatikus elemzése
2.2.1.
Víznevek
A víznevek a 319 élő helynév 15%-át
alkotják, 45 helynevet számíthatunk ide.
A víznevek kategóriáján belül a kétrészes
nevek a dominánsak.
Mindössze két egyrészes név, a Nyárád folyónév
és a Malomárok ároknév tartozik ide. A
Nyárád a fafajtát jelölő nyár szó kicsinyítő képzős alakja (FNESz). Így a név a
helynek az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli. A Malomárok a hely fajtáját jelöli.
A víznevek többi része kétrészes helynév. A kétrészes víznevek névrészei közötti
szintagmatikus viszony minden esetben alárendelő, mégpedig vagy minőségjelzős[39],
vagy birtokos jelzős viszony. A minőségjelzős szerkezetű helynevek
alaprészei két eset kivételével földrajzi köznevek és a helynév fajtáját
jelölik. A két kivétel a Gyertyáni-Nagy-patak pataknév, ahol az alaprész kétrészes, és a Holt-Nyárád folyórésznév,
ahol egyrészes helynév, mindkét esetben magát a helyet nevezik meg.
A bővítményrész tekintetében több csoportba
tartoznak az említett víznevek. 17 esetben a bővítményrész melléknévképzővel
ellátott helynévszármazék[40].
A bővítményrész a patakok nevei esetében a hely eredetét jelöli: Mosoni-patak,
Lügösdi-patak, Laposi-patak, Hosszú-aszói-patak, Hegyi-patak, Gyertyáni-patak,
Gyertyáni-Nagy-patak, Cserei-patak. A forrásnevek esetében pedig a hely valamely más helyhez való
viszonyát fejezi ki, arra utal, hogy a hely valaminek a része: Csere-pataki-forrás,
Hosszú-aszói-csorgó, Hosszú-aszói-forrás, Laposi-csorgó, Laposi-forrás, Lügösdi-csorgó,
Lügösdi-forrás, Pácai-csorgó.
Képzett, illetőleg képzetlen melléknév
képezi a bővítményrészt a következő pataknevekben: Akácos-patak, Kurta-patak1, Nagy-patak. Az első helynév
esetében a helynek az ott lévő növényzethez való viszonyát jelöli, az utolsó
két esetben pedig az objektum egy tulajdonságára, a méretére mutat rá.
A Holt-Nyárád
folyórésznév bővítményrésze melléknévi igenév, az objektum egy sajátosságát,
mégpedig az állapotát fejezi ki.
A Mihócsa-patak pataknévben a Mihócsa névrész a hely birtokosra mutat
rá.
A Süket Laji-tó állóvíznév bővítményrészének
első néveleme családnévként funkcionáló ragadványnév, második néveleme becenév.
Szemantikai funkciója a tó eredetére való utalás (a mesterséges tó készítőjére
mutat rá).
A birtokos jelzős szerkezetű nevek
mindenikének birtokos személyraggal ellátott földrajzi köznév az alaptagja, a
helynév fajtáját jelölik meg.
A birtokosjelzős pataknevek nagyobb részét olyan
helynevek képezik, amelyek bővítményrésze helynév, funkcionális szempontból
áltmeneti kategóriába tartozik: egyrészt
a hely valamely más helyhez való viszonyára utal, másreszt ugyanakkor a hely
erdetére is utal (azt a helyet jelöli, ahonnan ered az illető patak, vagyis
ahol kezdődik), ilyenek a következő pataknevek: Csere pataka, Gyertyán pataka, Gyertyán vize, Hosszú-aszó pataka, Kripta-Csere
pataka, Limbus pataka, Lügösd pataka, Orotván pataka, Szőlő pataka, Teknős pataka.
Az Akácos
pataka pataknév bővítményrészét
kétféleképpen is értelmezhetjük: tekinthetjük helynévnek, ebben az esetben a
hely pontos elhelyezkedését jelöli. Lehetséges azonban, hogy a névváltozat a
nagy számú birtokosjelzős szerkezetű pataknevek analógiájára alakult ki, és az Akácos-patak az elsődleges változat. Ez
utóbbi esetben a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát jelöli.
A Mezei pataka és a Mihócsa pataka pataknevek esetében a bővítményrész az objektum
birtokosára utal.
A Kurta
pataka, Nyárád vize, Vágott pataka pataknevek figyelemre méltó
szerkezetűek. Ezekben a birtokos jelzői viszony birtokosát egy olyan névrész
képezi, amelynek a funkciója a hely valamilyen tulajdonságára (a méretére) – Kurta pataka – való utalás, vagy az ott
levő növényzethez való viszonyát jelöli – Nyárád
vize – vagy a hely eredetére, kialakulására utal – Vágott pataka. Egy meggyőzően hangzó feltételezés az, hogy ezeknek a minőségjelzős helynévváltozatuk
volt az elsődleges (amely azóta egyes esetekben feledésbe merült alakváltozat –
lásd Vágott pataka), és a nagyszámú
birtokos jelzős szerkezetű helynevek analógiájára alakultak ki ezek birtokos
szerkezetű változatai. Viszont figyelembe kell vennünk egyrészt azt, hogy a
minőségjelzős szerkezet legalább ennyire domináns szerkezet a vízneveknél, mint
a birtokos jelzős, másrészt pedig az említettek között levő Nyárád vize helynév már a legrégibb
forrásanyagokban is szerepel ebben a változatban.[41]
Sőt az általam vizsgált történeti források közül a helynév másik élő
variánsára, a Nyárádra is csak az
egyikben, a legfrissebben találtam példát,[42]
más névváltozatára pedig egyáltalán nem bukkantam. (Ez persze közelről sem
jelenti sem azt, hogy az egyrészes névváltozat ennyire fiatal helynév volna, és
azt sem zárja ki, hogy a helynévnek más változatai is voltak az idők folyamán.)
2.2.2.
Vízparti helyek nevei
Ebbe a kategóriába mindössze két helynév
tartozik.
Mindkét
helynév kétrészes. Ezek a Fekete-mart
martnév és a Felső-csegely földnyelvet jelölő helynév. Névrészeik közötti szintaktikai viszony minőségjelzős. Az
alaprész mindkét esetben egyszerű földrajzi köznév, magát a hely fajtáját
nevezi meg.
A Fekete-mart esetében a bővítményrész a
hely valamely sajátosságára, mégpedig a színére utal, képzetlen melléknév.
A Felső-csegely
bővítményrésze melléknév (viszonyító)[43],
a hely viszonyított helyzetét jelöli.
2.2.3.
Domborzati nevek
A jobbágyfalvi helynevek másik jelentős
részét a domborzati nevek alkotják. 61 helynevet soroltam ebbe a kategóriába.
Erre a helynévfajtára jellemző leginkább az egyrészes helynevek nagy aránya. A domborzati
nevek csaknem fele, 26 helynév tartozik ide.
Funkcionális-szemantikai szempontból
elemezve közülük 6 helynév tartozik azok csoportjába, amelyek a hely fajtáját
jelölik, ezek egyszerű földrajzi köznevek: Berek (sík, fás terület, berek neve),
Felhágó (felhágó neve), Gödör (egyenetlen
felszínű, gödrös terület neve), Hegy (magasabb
kiemelkedés neve), Omlás (mart-szerű
földszintkülönbség neve), Lapos (sík,
egyenes felszínű hely neve).
Az
egyrészes helynevek nagyobb része a hely valamilyen sajátosságát fejezik ki:
Ma már bizonytalan a domb kiszögellő részét jelölő Kincses (képzett melléknév) helynév névadási motivációja. A hullámos,
dombos területet jelölő Csere helynév
névadási motivációját illetően két feltételezés is lehet. Egyik feltételezés
szerint a név megjelöli
a helynek az ott levő növényzethez való viszonyát. A csere tájszó ugyanis ’cserjés’-t, ’bokros hely’-et jelenthet (ÚMTsz.).
Lehetséges az is, hogy a helynév bővítményrésze családnévből alakult
(hangalakváltozáson ment át), és e szerint az értelmezés szerint az egykori Cserei nevű birtokosát jelöli.
Funkcionális-szemantikai, ill. lexikális-morfológiai szempontból
kategorizálhatatlanok a következő elhomályosult jelentésű, domboldalt jelölő Izsó és Lügösd helynevek
A kétrészes
domborzati nevek névrészei között is többnyire alárendelői viszony
van. Ebbe a kategóriába tartozik az az egyetlen olyan általam összegyűjtött
helynév, amelynek névrészei között mellérendelő viszony állapítható meg: Izsó-Berek helynév. Ez egy olyan helyet
jelöl, amely az Izsó nevű
domboldalnév és a Berek nevű sík
terület határán terül el, feltehetően egy olyan terület, amely a két utóbbi név
által jelölt területből lett kiszakítva (a megnevezés által t. i.).
Feltételezhető viszont az is, hogy a Berek
nevű hely azon részét jelöli, amely valamilyen kapcsolatban van az Izsó nevű hellyel (pl. szomszédságban
van vele), ebben az esetben pedig a helynevet alárendelő szerkezetként kell
értelmeznünk.[44]
A kétrészes domborzati nevek egyik (11
elemű) csoportjába a birtokos jelzős szerkezetű helynevek tartoznak. Ezek
közül 5 helynév alaprésze egyes szám harmadik személyű birtokos személyraggal
ellátott egyszerű földrajzi köznév, amely a hely fajtáját jelöli: a domb
kiszögellő részét jelölő Észak orra és
Gyertyán orra, az Izsó teteje
dombtetőnév, a Miklós hágója hágónév és a Téglagyár
martja martnév. 6 helynév alaprésze
birtokos személyragos köznév, és a birtokos jelző által jelölt hely egy
bizonyos részét jelöli, a bővítményrészük által jelölt hely és az objektum
közötti rész-egész viszonyt fejezik ki: ezek a Csere alja, Falu vége, Hegy alja, Hosszaszó alja, Lügösd alja, Szőlő
alja az illető domb alsó részét jelölő helynevek, és a Csere öve dombos
terület, amely utóbbi a Csere nevű
hely teljes egészét jelöli.
Domináns részüknek helynévből kialakult
bővítményük van, és magát a helyet nevezik meg, amelynek a részeit képezik az
illető objektumok: Csere alja, Csere öve,
Észak orra, Gyertyán orra, Hegy alja, Hosszaszó alja, Izsó teteje, Lügösd alja,
Szőlő alja.
A
Miklós hágója bővítményrésze (valószínűleg) keresztnév, funkciója a névadás
motivációját homály fedve funkciója meghatározhatatlan.
A minőségjelzős szerkezetűek közé 23
helynév tartozik.
Jelentős részüknek (10 névnek) az alaprésze
helynévből keletkezett, magát a helyet nevezik meg. Ezen helynevek
bővítményrésze általában melléknév, és a hely valamely sajátosságát fejezik ki:
a). viszonyított helyzetét: Alsó-Berek,
Felső-Berek – a Berek nevű sík terület a Nyárád folyó folyásának iránya által
meghatározott alsó vagy felső részeit jelölik; b). méretét, ill. formáját: Nagy-Berek, Hosszú-Berek, Kicsi-Berek,
Kicsi-Csere, Nagy-Csere, Nagy-Lügösd – a
Berek nevű sík terület, a Csere nevű
dombos hely, ill. a Lügösd nevű dombos hely különböző sajátosságú részei; d). egyetlen esetben alkotja főnév a
bővítményrészt, és az ott lévő építményt jelöli meg: Malom-Berek – a Berek
nevű sík terület azon része, amelyen egy malom van.
A minőségjelzős szerkezetű domborzati név
másik csoportjának alaprésze földrajzi köznév, és a hely fajtáját jelölik.
A földrajzi köznév alaptagú helynevek
bővítményrésze lehet helynév, és magát a helyet nevezi meg, azokban az
esetekben, amikor a helynév egy dombnak valamely részét jelöli: Cserei-oldal, Csere-oldal, Csere-tető, Hegyes-oldal,
Izsó-oldal, Izsó-tető, Kincses-orom, Temető-oldal. A földrajzi köznév
alaptagú, dombot jelölő helynevek esetében a bővítmény két esetben melléknév,
és a hely valamilyen tulajdonságát (méretét, illetve formáját) jelöli: Nagy-hegy,
Kerek-domb, Hosszú-aszó; egy
esetben pedig köznév – Tövis-domb – és a helynek az ott levő
növényzethez való viszonyát jelöli. A Miklós-hágó
hágónév bővítményrésze keresztnév, valószínűleg a birtokosára utal. A dombot jelölő Huggyó-domb tréfás név, bővítményrésze melléknévi igenév, a hely
valamely sajátosságát, pontosabban a funkcióját jelöli.
2.2.4.
Határnevek
A ma élő helynevek másik jelentős hányadát a
határnevek képezik. 92 helynév tartozik ide.
A domborzati nevekhez hasonlóan az általam
vizsgált helynevek közül a határrésznevek kategóriáján belül is jellemző az egyrészes nevek viszonylagos nagy
aránya. A jobbágyfalvi mai határneveknek körül-belül harmadát képezik (34
helynév).
Funkcionális-szemantikai szempontból
vizsgálva az egyrészes határnevek zöme a helynév fajtáját jelöli meg, ezek
nyelvi kifejezőeszköze minden esetben földrajzi köznév. Ide tartoznak a szőlőst
jelölő egyrészes nevek: Szőlő, Szőlőhegy,
Szőlős; rétek, kaszálók nevei: Rét,
Pallag, Tanorok, Déllő; és egy szántónév: Láb.
Az egyrészes határnevek további része a hely
valamilyen sajátosságát jelöli.
A hely tulajdonságára utalnak a következő
helynevek: a hely talajának színét fejezik ki lexikális-morfológiai szempontból
melléknévvel kifejezett Fekete és Vörös szántónevek; feltehetőleg a hely
formáját fejezi ki a Cimballom
(köznév) erdőrészt és szántórészt egyaránt jelölő név (felülnézetből cimballom
alakú.
A helynek valamely külső dologhoz való viszonyát
fejezik ki az alábbiak. Ebbe a csoportba tartozik az egyetlen olyan helynév,
amely csupán egy (toldalék nélküli) személynévvel kifejezve a hely birtokosára
utal, és amely helyneveink legrégibb rétegeinek a névadási módjának felel meg.[45]
Ez a Magdolna szántót jelölő név.
Egy másik egyrészes határnév, amely a hely
birtokosára utal: a Román egyházé szántónév,
nyelvi kifejezőeszközei: népnév + birtokos személyraggal ellátott köznév – a
névelemek között birtokos jelzői viszony van.
Az Akácos,
Szálas (képzett melléknevek) és
Gyertyán (köznév) erdőt jelölő,
illetve az Eperjes (képzett
melléknév) szántót és gyümölcsöst jelölő név az ott levő növényzetre való
utalnak.
Az ott lévő építményre, illetőleg az ott
lévő egyéb képződményre utalnak a következő helynevek: a Lókötő (melléknévi igenév) kaszálónév, a Bugyogó (melléknévi igenév), az Állomás2
(köznév) és a Téglagyár (köznév)
szántónév, Rossz malom (melléknév +
köznév) szántónév.
A hely eredetére, kialakulására utalnak az Orotván és Csutkós erdőt, szántót és kaszálót egyaránt jelölő helynevek.
(Ahogyan az adattár megfelelő szócikkeiben bővebben kifejtettem, az Orotván az „irt”, a Csutkós az ’erdőt irt’ jelentésben használatos „kicsutkáz”
szavakkal vannak etimológiai kapcsolatban.)
A hely pontos elhelyezkedését jelölik a
következő szántónevek: Vizen innen (főnév
+ névutó), Vizen túl (főnév + névutó),
Erdő között (főnév + névutó), Két vasút között (számnév + köznév +
névutó), Két erdő között (számnév +
köznév + névutó), Mosoni (helységnév
+ melléknévképző), amely utóbbi helynév a Moson
nevű helységgel határos földterületet jelöl.
A névelemek jelentéseinek elhalványulása
következtében funkcionális szempontból kategorizálhatatlanok a Gátfű, és a Kútfű szántót jelölő helynevek. Hogy alakváltozáson mentek át, azt
a történeti adatok is alátámasztják.[46]
Nem egyértelmű a valószínűleg melléknévi
igenév által kifejezett Koplaló helynév
szemantikai funkciója.
A kétrészes
határnevek névrészei között két féle szintaktikai viszonyt találtam:
birtokos jelzői és minőségjelzői viszonyt.
A birtokos jelzős szerkezetű
határnevek alaprésze minden esetben a helynév fajtáját jelöli, és
lexikális-morfológiai szempontból birtokos személyraggal ellátott földrajzi
köznév.
Ezen helynevek bővítményrészei 6 esetben
személyt, vagy közösséget jelölő névrészek, a birtokosra utalnak. Lehet
keresztnév, mint a Barta kertje kertet
jelölő helynévben, és a Zsigmond
orotvánja nevű kaszálót és szántót jelölő névben. Más esetekben egy
közösséget jelölő köznév: Szabadok rétje (rét
neve), Község erdeje (erdő neve), Falu erdeje (erdő neve), Egyház földje (szántó neve).
A fennmaradó 7 esetben a bővítményrészt
helynév fejezi ki, és a hely valamely más helyhez való viszonyát, ezen belül
pontos elhelyezkedését jelöli (azt a helyet nevezi meg, amelynek része az
illető hely). Így van ez a következő erdőt jelölő helynevekben: Teknős
erdeje, Lügösd erdeje, Izsó erdeje, Gyertyán erdeje, Észak erdeje, illetve a rétet jelölő Gyertyán rétje helynévben.
A minőségjelzős
szerkezetű helynevek közül 7 esetben az alaprészt helynév fejezi ki, és
magát a helyet jelöli meg. Ezek bővítményrésze lehet családnév, ahogyan a Magyari-Csere, a Májai-Lügösd és a
Csányi-Csere szántónevekben, lehet ragadványnév, ahogyan a Peti-Csere helynevekben – ezekben az
esetekben a birtokosra utal az illető névrész. A Szilvás-Berek esetében képzett melléknév, és az ott levő
növényzetre utal a bővítményrész. Az Al-Mező
és a Belső-Tanorok helynevekben a
bővítményrész a hely viszonyított helyzetét jelöli.
A minőségjelzős határnevek többi részében
földrajzi köznév képezi az alaprészt, és a helynév fajtáját jelöli. Ezek egy
csoportjának bővítményrésze a hely birtokosára utal. Lehet családnévvel
kifejezve, mint a Sütő-tag,
Sütő-szeg, Májai-tag,
László-tag szántónevek esetében, lehet a bővítményrész ragadványnév, mint a
Peti-tag (itt a Peti nem becenév, hanem a Sztrátya család ragadványneve), a
Punga-tag szántónevek, és a Cigánykert
kertet jelölő név esetében, és két esetben foglalkozásnév, mint a Kántori-föld és a Harangozó-föld szántónevekben.
A földrajzi köznévvel kifejezett alaprésszel
rendelkező minőségjelzős határnevek másik csoportjában a bővítményrészt helynév
vagy helynévszármazék fejezi ki, magát a helyet nevezi meg, amelynek a részét
képezi az illető hely. Így van ez a Hegy-szőlő, a Szőlő-oldal
szőlőnevek, a Temető-láb szántónév, a Réti-föld rétet jelölő helynév, és az Orotváni-erdő, Lügösdi-erdő, Izsói-erdő, Gyertyáni-erdő erdőt jelölő nevek esetében.
A fent említett helynevek közül két esetben
– a Kurta-láb nevű szántónév és a
Nagy-rét nevű rétnév esetében – melléknév fejezi ki a bővítményrészt, amely
a hely valamilyen tulajdonságára utal.
A Malom-kert
kertet jelölő helynév bővítményrésze köznév, az ott levő építményre utal.
A
bővítményrész 6 esetben helységnévszármazék, a hely pontos elhelyezkedését
jelöli, (a hely az illető helységgel határos terület). Ezek a Mosoni-legelő, Sárdi-legelő
legelőnevek, illetve a Mosoni-határ, Mosoni-szél,
Mosoni-tag, Szeredai-szél szántónevek.
A Csűrös-kert kertnév, a Levente-tér és a Bika-rét kaszálónevek bővítményrészei a hely (egykori) funkcióját
jelölik, az első esetben képzett melléknév, az utolsó két esetben köznév által
vannak kifejezve.
2.2.5.
Lakott területek nevei
A lakott területek nevei a mai helynevek
viszonylag kis részét képezik, 25 helynév sorolható ide.
Mindössze egyetlen egyrészes helynév tartozik ide, a köznévvel kifejezett, és a
helynév fajtáját jelölő temető neve: Temető.
A kétrészes
lakott területet jelölő helynevek közül három jelöl falurészt, kettő
temetőnév, az összes többi utcanév.
A falurészt jelölő nevek közül kettő minőségjelzős
szerkezetű, alaprészük pedig földrajzi köznév, és a hely fajtáját jelölik meg.
Bővítményrészük a hely viszonyított helyzetére utal: Alszeg, Felszeg.
A Patakfalva
falurészt jelölő név birtokosjelzői összetételű. Alaprésze birtokos
személyraggal ellátott földrajzi köznév, a helynévfajtára utal, bővítményrésze
funkciójának megállapítása bizonytalan.
A kétrészes temetőnevek alaprésze köznév és
a hely fajtáját jelöli, bővítményrészük melléknév, a hely méretére utal: Kicsi temető, Nagy temető.
Az utcákat jelölő helynevek egyik jelentős
csoportját azok a nevek alkotják, amelyek bővítményrésze az ott lakó
emberekre utal. A Bárók köze,
Báró-köz és Báró köze esetében
köznév által, más esetekben pedig családnév által – Varga köz, Sztrátya köz, Szász
köz, Fülöp köz, Fekete köz, Dászkel köz –, egy esetben
pedig ragadványnév fejezi ki: Süket-köz. A
személynevekkel kifejezett bővítményrészű utcanevek esetében a névrészek
közötti viszony minden esetben minőségjelzői. Szintén minőségjelzős a
viszony a Báró-köz esetében. A fent
említett utcanevek közül két esetben van birtokos jelzői viszony a
névrészek között: Bárók köze, Báró köze.
Két esetben utal a bővítményrész az utca méretére:
Kicsi köz, Nagy út. Ezek a
bővítményrészek melléknév által vannak kifejezve, és névrészeik között minőségjelzős
a viszony.
A Belső
út, Külső út, Fő út bővítményrészei a hely viszonyított helyzetét jelölik.
szintén minőségjelzős a viszony a névrészeik között.
Két utcanév bővítményrésze utal az ott
lévő építményre. Mindkettő esetében köznév fejezi ki a bővítményrészt, és birtokosjelzői
viszony van a névrészei között. Ezek a Téglagyár
utcája és az Óvoda utcája utcanevek.
A fennmaradó 4 esetben a bővítményrész
funkciója az irány megjelölése, mindannyiszor minőségjelzős a
névrészek közötti viszony: Gázmetán utca (ritkán
használt hivatalos név), Templom utca,
Temető utca, Patakfalvi utca.
2.2.6.
Építménynevek
Az építménynevek csoportjába 97 helynév
sorolható.
Az egyrészes
helynevek legtöbbje köznév által van kifejezve, és a helynévfajtára utal.
Ezek lehetnek középületek nevei: Teleház,
Óvoda, Kultúrotthon, Kultúr, Iskola; kocsmák, boltok nevei: Üzlet, Kocsma, Bolt, Bodega; híd- és
pallónevek: Híd, Palló; kisebb
építmények nevei: Szobor, Őrház, Gázkút,
Gázház, Csarnok, Emlékmű, Bakterház; állomásnév: Állomás; gyár neve: Téglagyár; vasút neve: Vasút.
4 egyrészes nevet heterogén többséget
kifejező többesjellel ellátott személynevek fejeznek ki, és az építmény
birtokosára utalnak. Ez a névadási mód a kocsmák és boltok elnevezésére jellemző:
Ilonkáék (becenév + többesjel), Szász Sanyiék (családnév + becenév +
többesjel), Sztrátya Feriék (családnév
+ becenév + többesjel), Sztrátyáék
(becenév + többesjel), Balogh Attiláék (családnév
+ keresztnév + többesjel).
A kétrészes
építménynevek nagyobb része minőségjelzős szerkezetű.
A birtokos jelzős szerkezetű
építménynevek (15 helynév) alaprészét minden esetben (birtokos személyraggal
ellátott) köznevek alkotják, és a helynév fajtáját jelölik.
Ezek egy része utak nevei. Az utak neveinek
bővítményrésze általában helynévszármazék, funkciójuk pedig az irány
megjelölése: Vágott
pataka útja, Szőlő útja, Limbus útja, Észak útja; egy
esetben pedig – Tündér Ilona útja –
személynév (hiedelemlény neve), és a hellyel kapcsolatos fiktív eseményre utal:
a helynévválasztás alapját az az Orbán Balázs által is feljegyzett legenda
szolgáltatta, miszerint „Tündér Ilona
útja volt, melyet mikházi várától Fehérvártt lakó kedveséhez akart vezetni, de
minden varázshatalma mellett is soha egészen be nem végezhette, az ellenséges s
az ő művét folytonosan lerontó, szépsége miatt reá irigykedő tündérek végett.”[47]
Más részük üzletek és kocsmák nevei. Ezek
bővítményrészei nagyrészt heterogén többséget kifejező többesjellel ellátott
személynévvel vannak kifejezve (családnév + keresztnév vagy becenév + többesjel):
Sztrátya Feriék üzlete, Szász Sanyiék
üzlete, Balogh Attiláék bárja; egy esetben toldalék nélküli személynévvel
(családnév + becenév): Szász Sanyi
üzlete.
A birtokosjelzős szerkezetű hídnevek
bővítményeit helynevek képezik, 3 esetben arra a helyre mutatnak rá, ahonnan az
a patak ered, amelyen épült a híd, így a hely eredetére utalnak: Limbus hídja, Észak hídja, Szőlő hídja.
Egy esetben a hely pontos helyét fejezi ki (azt az építményt jelöli, amely
mellett áll az illető híd): Téglagyár
hídja.
Két birtokosjezős szerkezetű malomnevünk
van. Mindkettő bővítményrésze a birtokosra utal, egyik családnév által, a másik
egy intézmény nevével kifejezve: Barta
malma, Egyház malma.
A minőségjelzős szerkezeteknek
csaknem fele utakat, ösvényeket jelölő nevek. Ezek bővítményrésze általában helynévszármazékok
vagy helynevek, és az út vagy ösvény irányát jelölik meg: Szőlő út, Malom út, Temető út, Tanoroki út, Szőlő út, Sárdi út, Mosoni
út, Májai út, Magdolnai út, Lügösdi út, Kurta pataki út, Kriptai út, Izsói út, Hosszú-aszói út,
Hosszú-aszói ösvény, Gyertyáni út, Cserei út, Felhágó ösvény. Négy
minőségjelzős szerkezetű útnév bővítményrésze a hely valamilyen tulajdonságát
fejezi ki, melléknevek által: Régi vasút,
Nagy út, Fő út, Köves út.
A minőségjelzős szerkezetű üzlet- és
kocsmanevek bővítményrészeit minden esetben személynevek képezik, az objektum
tulajdonosára utalnak. A családnév és becenév felépítésű bővítményrésszel
rendelkezik a Sztrátya Feri-üzlet, a Sztrátya Feri-bolt, a Szász Sanyi-üzlet és a Szász Sanyi-bolt nevek, családnév képezi
a Sztrátya-üzlet, becenév az Ilonka-bár; és keresztnév az Attila-bár bővítményrészét.
A minőségjelzős szerkezetű malomnevek
bővítményrészeinek egy része a birtokosra utal: Szász Sanyi malma (családnév + becenév), Nagy Laci malma (családnév + becenév), Pap malma (foglakozást jelölő név). Másik része az objektum
állapotát jelöli: Száraz malom, Rossz
malom – mindkét esetben melléknév által.
Öt középületet jelölő minőségjelzős
szerkezetű építménynevünk van. Ezek bővítményrészei melléknevek, az objektum
valamely tulajdonságára utalnak:
Unitárius Templom, Román Templom, Régi milícia, Református Templom, Katolikus Templom.
A minőségjelzős
szerkezetű hidak neveinek bővítményrésze egy esetben egy eseményre utal: Szalonnás híd (melléknév); két esetben
az objektum valamilyen tulajdonságára: a Nagy
híd esetében a híd méretére, a Fahíd esetében az objektum anyagára.
Egyetlen lakóháznevet
jelölő minőségjelzős szerkezetű helynév van – a Cigány ház – bővítményrésze (valószínűleg) népnév eredetű
ragadványnév, az objektum birtokosára utal.
2.3.
Összegzés
Ahogyan Hoffmann is megjegyzi, tudatában
kell lennünk annak, hogy nemigen képzelhető el olyan ideális tipológia, amely
minden helynév alakulásmódját, felépítését minden probléma és kivétel nélkül
képes lenne bemutatni. Munkám során a helynevek rendszerében ható főbb hatóerők
kimutatása mellett az olyan egyedi, szabálytalan jelenségekre is rá kívántam
mutatni, amelyeknek figyelmen kívül hagyása nem érzékeltetné a nyelvben működő
hatóerők sokszínűségét, komplexitását, amely természetesen a helynevek
rendszerére is jellemző.[48]
Mindezek mellett megkísérlem összefoglalni a jobbágyfalvi helynévrendszerben
működő alapvető kapcsolatokat, tipikus, általános jegyeket.
A helyi nyelvjárás egyes jelenségei a
helynevekben is kimutathatóak. A helynevekben fellelhető főbb hangtani
jelenségek: a pótlónyúlásos l-kiesés
mássalhangzó előtt; a
palatalizáció és depalatalizáció; a szótagzáró r, l, j félhosszúra nyújtja az előtte
levő rövid magánhangzót; az abszolút szóvégi zöngés zárhangok zöngétlen
médiaként realizálódhatnak. Főbb alaktani jelenségek: a köznyelvben kétalakú töveknek az egyalakúként való használata (a
kétalakúként való használatuk mellett); a köznyelvi -ban/-ben helyhatározórag alakja egybeesik a -ba/-be alakjával magánhangzó előtt is; ha az egyes szám,
harmadik személyű, birtokos személyrag magas hangrendű variánsával ellátott
névszóhoz valamilyen más rag kapcsolódik, akkor a birtokos személyragnak a
köznyelvi változatban é-ként realizálódó
fonémája a jobbágyfalvi nyelvjárásban i
fonémaként realizálódik.
A domináns helynévfajtákat a határneveket, az
építmények neveit, és domborzati neveket jelölő helynevek alkotják. A helynevek
összességéhez viszonyítva elenyésző mennyiségű vízparti nevet találtam (3-at,
amely a helyneveknek alig 1 %-át jelenti).
Szintagmatikus elemzés eredményei szerint a
vizsgált helynevekre leginkább a minőségjelzős és a birtokosjelzős szerkezet a
jellemező, nem találtam egyetlen határozós szerkezetet sem. Egyetlen esetben
lehet a névrészek között mellérendelő viszonyt megállapítani, viszont meg kell
jegyezni, hogy más nézőpontból megvilágítva azt a helynevet is lehet
alárendelő, mégpedig minőségjelzős szerkezetűnek tekinteni.[49]
Funkcionális-szemantikai szempontból
tekintve a kétrészes helynevek a dominánsak. A mai helynevek 72%-át ezek a
típusúak alkotják. A fennmaradó 28% egyrészes helynév. Adataim között nem
találtam három névrészből álló helynevet.[50]
Az egyrészes nevek a domborzati nevekben és a határrésznevekben fordulnak elő a
más helynévfajták kategóriáihoz képest nagyobb arányban.
Az esetek többségében az egyrészes
helynevek, illetve a kétrészes helynevek alaprésze földrajzi köznév és a hely
fajtáját jelöli.
A víznevek domináns névalkotási módja a
kétrészes, a helynév fajtáját jelölő alaprészű, és helynévből vagy melléknévképzővel
ellátott helynévszármazékból álló bővítményrésszel rendelkező helynév
választása, ahol a bővítményrész a
patakok nevei esetében a hely eredetét jelöli, a forrásnevek esetében pedig a
hely valamely más helyhez való viszonyát fejezi ki (arra utal, hogy a hely
valaminek a része).
Az egyrészes domborzati nevek domináns
névadási módja az, amikor a helynév a hely valamilyen sajátosságára utal.
Az egyrészes határnevek esetében a hely
fajtájára utaló helynévválasztás a domináns névadási mód.
A kétrészes minőségjelzős szerkezetű
domborzati nevekre a legjellemzőbb, hogy az alaprésze helynévből keletkezett
(ezek magát a helyet nevezik meg).
A lakott területet jelölő helynevek zömét az
utcanevek képezik, ezek minden esetben kétrészesek, alaprészük a helynév
fajtáját jelöli meg, bővítményük általában az ott lakó emberekre utal.
Más helynévfajtákhoz viszonyítva jellegzetes
névalkotási mód az üzletek és a kocsmákat jelölő helynevek névalkotási módja:
alaptagjuk a helynév fajtáját megjelölő köznév, bővítményrészük pedig heterogén
többséget kifejező többesjellel ellátott személynév.
3. Adattár
3.1.
A
Jobbágyfalva nevű település rövid általános bemutatása
Orbán Balázs a Székelyföld leírása c. monográfiájában Székelyföld részeként
említi.[51]
Benkő Loránd Nyárádmente mind a felső mind az alsó részét székely vidéknek, a
lakosságát pedig székelyeknek nevezi.[52]
Jobbágyfalva
közigazgatásilag Maros megyéhez, azon belül Csíkfalva községhez tartozik. Maros
megye délkeleti részén, a Nyárád folyó középső szakasza mentén terül el,
tájegység szempontjából Felső-Nyárádmentéhez tartozik[53].
Román neve Valea. Szomszédos
települések: délről Nyárádszereda, dél-nyugatról Sárd, nyugatról Moson,
északról Csíkfalva és keletről Mája, délről Andrásfalva.
Területe összesen 960 hektár és 1558 öl,
házainak száma 237, az 1992-es felmérések szerint lakosságának száma 656, ebből
592 magyar és 64 roma nemzetiségű. Vallási-felekezeti összetétel: többségben
római katolikusok és unitáriusok, kevesebben reformátusok, ezekhez képest
elenyésző számban neoprotestánsok.
Belső-erdélyi szárazföldi éghajlata van. Csapadékban
nem bővelkedő, de a hosszan tartó szárazságok is nagyon ritkák a vidékén. Annál
gyakrabban éri a falu határát zápor és a völgyekből leszakadó vizek káros
eróziója. A Nyárád elég gyakran lép ki a medréből, és áradása helyenként kárt
okoz. Különben éghajlata emberi településre fölöttébb kedvező, mivel változatos
és elég magasan emelkedő dombrendszerének köszönhetően nem huzatos, ciklonok kialakulására
nem alkalmas, ennél fogva a telek nem túl hidegek, és a nyarak sem túl forróak.[54]
Talaja eléggé változatos. Megtalálható a
Nyárád-völgyi hordalékos talajszerkezet, a hegyoldalak fakószürke podzolikus
talaja, a vöröses barna és kötött vájog szerkezetű talaj egyaránt. Megtalálható
ugyanakkor az agyagos-palás kőzetréteg is, amely a Nyárád-mosta oldalon könnyen
kitermelhető, és téglát készítenek belőle.[55]
A fő foglalkozást a múltban a mezőgazdaság
jelentette. A mezőgazdaság ma már kissé visszaszorulóban van ugyan, de még
mindig jelentős mértékben jelenti ez a lakosság megélhetési forrását.
Ugyanakkor nagy az állattenyésztés fontossága is. A lakosság nagy részének
sokáig biztosított munkalehetőséget a 2001-ben végleg megszűnő jobbágyfalvi
téglagyár. Ma a legnagyobb számú személyt munkáltató vállalat a helyi, magántulajdonban
levő pékség és húsfeldolgozó vállalat.
3.2.
Jobbágyfalva rövid
története
Jobbágyfalva történetéhez nem társulnak
régészeti ásatások, de szórványosan előforduló leletek igazolják, hogy régi
idők óta lakott terület volt.
Kocsis Lajos a Kurta-patak nevű dűlőben a
víz által kimosott arany csüngőt talált, amit dr. Székely Zoltán, a Székely
Nemzeti Múzeum akkori igazgatója a bronzkor végéről valónak, Kr. e. 1200-800
közötti időszakból valónak keltezett. A mai unitárius paplak kertjében Kecskés
Lajos egykori lelkész - dr. Székely Zoltán szerint – honfoglalás kori nyílhegyet
talált.
A falu keletkezését homály fedi, valószínűleg
későbbi keletű, mint a vidék sok „Szent”
előnevű települése. A legrégebbi írásos emlék a jobbágyfalván tanító, 1973-ban
elhunyt Boros Mózes kéziratos dolgozattöredéke szerint egy 1414-es fejfán
olvasható: „Anno dei prima 1414, az Urban boldogult, kimúlt jobbágyfalvi László
János az, akinek teteme nyugszik”.[56]
Az első oklevélben való említése 1470-ben
foglalódik írásba: Jobbagistwanfalwa-ként
szerepel.[57]
Orbán Balázs leírása szerint 1567-ben 5
kapualjjal szerepelt[58], az 1790-ben készült feljegyzések szerint 20 ház van a faluban,
csekély 80 évvel később viszont, 1870-ben már 110 házról tesznek említést.[59] Erre, illetve felekezeti és etnikai összetételére vonatkozólag Orbán
Balázs 1870-ben a következőket jegyezte le: „Alig 80 éve csak 20 házból állott a falu, ma már szám hatszorozva van,
ma a házszám 110, és 550 lélekre menő lakóiból mintegy 320 katolikus, református, unitárius székely, a többi
görög-egyesült székely, mert azok azt sem tudják, hogy az oláh nyelv mi fán
terem.”[60]
A
falu keletkezésekor római katolikus volt, a reformáció során a falu akkori
földesurai csakhamar az új tan hívei lettek, és jobbágyaikat is az új hitre
térítették, így volt az a Tóth családnál is, akik előbb református hitre tértek
Bethlen Gábor uralkodása alatt, azonban 1675-ben már a nyárádszentmártoni
unitárius templom jótevőiként említi őket a templomban található felirat: Anno Domini 1675 Die 13 Juli Tot Mihaly es
Tot Istvan. [61]
A XX. század elején Jobbágyfalva a szűkebb
körzet legnépesebb faluja volt, mint jegyzőségi központ, fogyasztási- és
hitelszövetkezettel. A közigazgatási szerepét a tartomány és körzet
beosztásakor (1922 után) a szomszédos Csíkfalva vette át, és a mai napig is ez
áll fenn.[62]
3.3.
A Jobbágyfalva
helységnév
Jobbágyfalva
első fennmaradt írott szövegben való említése egy
1470-es forrásban található: Jobbagistwanfalwa
(SzMA). Az ezt követő néhány más
írott említései a következőek: 1470: Jobbagistwanfalwa
(SzMA), 1503: Blasius toth de
Jobbaghfalwa (SzMA). 1551: Jobbagyfalwa
(SzMA), 1554: Jobbaghffalwa (SzMA), 1566: Maros
Zékben Jobbágyfalvában. (SzMA), 1571: Jobbágyfalwa
(SzTA, 184.), 1576: Jobbagyfalwa; a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es
eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl
az cyk falwyakkal (SzTA,
184.), 1578: Jobbagyfalwa.
Georgius Thott de Jobbagyfalwa (SzTA, 185.), 1603: Jobagjfalúa
(SzMA), 1786: A Jobbágyfali alsó Fordulo
hatar (SzT.), 1614: Jobbagyffalua (SzTA,
185.), 1634: iobagifalua (SzTA, 185.),
1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a
Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és
Mosonnal kőzős hármos halomnál (HL), 1983: Jobbágy falva (Kat). 1935: Jobageni (Kat).
A falu nevének két ejtési/névváltozata van: Jobbágyfalva és Jobbágyfala. A változatok megterheltségének kérdése főként
szociolingvisztikai probléma. Az előbbi változatot főként az iskolázottabb
nyelvhasználó réteg használja, ill. a nyelvhasználók többsége hivatalosabb
környezetben, rendszerint akkor, amikor dialektus szintű kódváltást alkalmaz a nyelvhasználó, és a
köznyelvi vagy regionális nyelvet nyelvezetet használ. A Jobbágyfala ejtési változat a nyelvjárásiasabb, ezt használja a
jobbágyfalvi nyelvjárást beszélők nagy többsége familiárisabb környezetben.
Érdekes megfigyelni a név különböző
változataihoz kapcsolódó irányhármasságot kifejező helyhatározóragok kapcsolási
módját. A nyelvjárásiasabb Jobbágyfala névváltozathoz
mindig a -ba/-ba/-ból ragokat
kapcsoljuk: Jobbágyfalába, Jobbágyfalába,
Jobbágyfalából. A köznyelvies Jobbágyfalva
alakhoz pedig minden esetben a -ra/-n/-ról
ragokat: Jobbágyfalvára, Jobbágyfalván,
Jobbágyfalváról. Ezeket sosem kombinálják másféleképpen a névhasználók. Ez
arra utal, hogy itt tulajdonképpen nem is csupán ejtési változatokkal, hanem
két névváltozattal állunk szemben.
A helyi névmagyarázatok
szerint a falu az egykori betelepített Jobbágyokról kapta a nevét: („Mer a faluba valamikor mind jobbágyok
voltak, a báró hozta bé.”). Sokkal valószínűbb viszont az a névmagyarázat,
miszerint a falu az egykori birtokosának nevéről lett elnevezve. Ezt támasztják
alá a történeti források adatai is. Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli.[63]
A Jobbágy családnév ma is járatos a
székelyeknél.[64]
A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.[65]
3.4.
Belterület
Alszeg Āszëg,
-re (Fr, 37) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott alsó része.
Attila-bár Atilla-bár, -ba – Attila:
keresztnév, a korcsma tulajdonosára utaló névrész. L. Balogh Attiláék bárja.
Bakterház Baktërház (É, 27) – bakter
= archaizmus, jel. ’éjjeliőr’ (ÉKsz1.) – Az éjjeliőr számára
épített kis épület.
Balogh Attiláék Balog Atilláék, -hoz – Balogh
Attiláék: vezetéknév + keresztnév + családi többesítő jel. L. Balogh
Attiláék bárja.
Balogh Attiláék bárja Balog Atilláék bárja, -ba. (É,
ko, 4) – Balogh: vezetéknév, Attiláék: keresztnév + családi többesítő
jel. Az első névrész a korcsma tulajdonosának családjára utal. – Balogh Attiláké, Ilonkáké, Ilonka-bár,
Attila-bár.
Báró köz ~, Bára
köz, -be (U, 21) – 2002: Strada
Barokoz (MOR) – Az egykori bárócsalád felé vezető utca. Bárók köze.
Báró köze ~. L. Báró
köz.
Bárók köze ~. L. Báró
köz.
Belső út ~, Bēső út, -ra (U, 15) – 2002: Strada Belso (MOR) – A falu egykori
központján áthaladó utca. Időközben a falu központja áttevődött (spontán módon)
a Fő út, másként a Külső út mentére. Templom
utca.
Bodega Bodëga, Bodéga, -ba – bodéga = nép rég ’italmérő hely,
kocsma’. Vö. nép rég ’(Hideg) ételeket is felszolgáló és árusító italmérés’ (ÉKSz1.).
L. Kocsma.
Bolt ~, Bót. L. Üzlet.
Cigány ház ~, Cigán ház (É, 17) – Roma nemzetiségű család lakott ott.
(Valószínűleg még a Patakfalván lakó más romacsaládok betelepedése – 20. század
– előtt is.)
Cigány-kert ~, Cigán-kert, -be (K, 18) – A Cigány házhoz tartozó kert. L. Cigány
ház.
Csarnok ~, -ba (É,
22) – Tejcsarnok, itt gyűjtötték össze a tejet a tehén tartó gazdáktól.
Dászkel köz ~, -be
(U, 34) – 2002: Strada Dascel (MOR) –
Dászkel = családnév. Az utcában lakó
családról kapta a nevét.
Emlékmű ~. L. Szobor.
Fekete köz ~, -ba (U,
7) – Fekete = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Felszeg Fëlszëg, Fφszëg, -re
(Fr, 2) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott felső része. (φ –
alkalmi jelölés, a zárt ë hang időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)
Fő út1 ~,
-ra (Út, 36) – A falun áthaladó
megyei út. – Nagy út1. (Vö.
Belső út.)
Fő út2 ~,
-ra – A Fő út nevű út belterületi része.
– Nagy út2, Külső út. L.
Fő út.
Fülöp köz ~, Fülep
köz, -be (33) – Fülöp =
családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Gázmetán utca Gázmëtán utca, -ba. – Ritkán használt egykori hivatalos név. L.
Patakfalvi utca.
Gázház ~ (É, 19) –
2002: Reţea distribuire gaz (MOR) –
1950-ben létesült.
Iskola ~ (É, 9) – 2002: Clădirea şcolii cu clasele
I-IV (MOR)– A
jobbágyfalvi elemi iskola épülete, 1893-ban épült.
Ilonka-bár ~, -ba – Ilonka: becenév. A korcsma tulajdonosára
utal az első névrész. L. Balogh Attiláék bárja.
Ilonkáék ~, -hoz – Ilonkáék: becenév + családi többesítő
jel. A korcsma tulajdonosának családjára utal a név. L. Balogh Attiláék bárja.
Nagy út1 ~,
-ra. L. Fő út1. – 1994: Nagyútmellett
(Fb)
Nagy út1 ~,
-ra. L. Fő út2.
Katolikus Templom ~
(É, 16) – A római katolikus egyház temploma, 1880-ban épült.
Kicsi köz ~, -be. L.
Óvoda utcája.
Kocsma ~ (É, ko, 25) – Bodega.
Kultúr ~, Kútúr. L. Kultúrotthon.
Kultúrotthon Kulturothon (É, 23) –
2002: Clădirea căminuli cultural (MOR)
– Kultúr.
Külső út ~, Kűső út, -ra. L. Fő út.
Oláh Templom* – 1799: Az oláh Templomnál alá járó nyíl
(SzTA). Vö. Román Templom.
Óvoda Ovoda (É, 22) – A jobbágyfalvi óvoda épülete.
Óvoda utcája Ovoda utcája, -ba (U, 4) – A Fő útról az Óvoda fele vezető út.
– Kicsi köz, Süket köz.
Patakfalva ~, Patakfala, -ra (Fr, 10) – 1846: Lévén… L.
Báro Bálintitt Josef Úr eő Nagyságának…Jobbágy Falván a’… Groff Urak eő
Nagyságok Udvarok kapujával szembe az ugy nevezett Patak falván egymás mellett
két kis valoságos nobilitaris Curiatskája (SzTA), Falurész a falu külső
részén, ide építkeztek az újonnan betelepültek a múlt század folyamán,
többnyire roma nemzetiségűek.
Patakfalvi utca ~,
-ba (U, 11) – 2002: Strada Patakfalva (MOR) – A Patakfalva
nevű falurész fele vezető út, A Tündér
Ilona útjának, más néven Mosoni út
vagy Hosszaszói útnak a belterületen végighaladó része. Hivatalos neve
2004-ig Gázmetán utca. – Gázmetán utca,
Tündér Ilona útja.
Református Templom Rëformátus Templom (É, 27) – A református egyház temploma.
Régi milícia Régi milícia (É, 14) – milícia
= tsz, jel. ’rendőrség’ – Egykor a rendőrség épülete volt.
Román Templom ~ (É,
8) – 1619-ben épült Jobbágytelkén, onnan szállították át 1787-ben a
betelepített görög katolikus lakosság számára. 1948-ig a görög katolikus egyház
tulajdonát képezte, a görög katolikus egyház megszűntetésével az ortox
katolikus egyház tulajdonába került, mígnem 1990 március 21.-re virradóra
tűzvész áldozata lett. Pár év múlva új templomot építettek helyére, 1998-ban
avatták fel. Vö. Oláh Templom*.
Süket köz ~, -be. L.
Óvoda utcája.
Szász köz ~, -be (U, 28) – 2002: Strada Szasz (MOR) – Szász
= családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Szász Sanyi-bolt ~, Szász Sanyi bót (É, ü, 21) – Szász
Sanyi: vezetéknév + becenév. Az üzlet tulajdonosának családjára utal a név. - Szász Sanyi üzlete, Szász Sanyi-üzlet, Szász
Sanyiék üzlete, Szász Sanyiék.
Szász Sanyiék ~,
-hoz. L. Szász Sanyi-bolt.
Szász Sanyiék üzlete ~. L. Szász Sanyi-bolt.
Szász Sanyi malma ~ (É,
3) – Szász Sanyi = családnév + becenév. A malom tulajdonosát jelölő névrész.
Szász Sanyi-üzlet ~.
L. Szász Sanyi-bolt.
Szász Sanyi üzlete ~.
L. Szász Sanyi-bolt.
Szobor ~ (É, 32) – szobor = archaizmus, jel. ’emlékoszlop’
(MÉKsz) – 2002: Monument în amintirea
eroilor căzuţi în I. Război mondial (MOR) – A két világháború hőseinek
állított emlékmű. 1929-ben állították. – Emlékmű.
Sztrátya-bolt ~. L.
Sztrátya Feriék üzlete.
Sztrátyáék ~. L.
Sztrátya Feriék üzlete.
Sztrátya Feri-bolt ~.
L. Sztrátya Feriék üzlete.
Sztrátya Feriék ~. L.
Sztrátya Feriék üzlete.
Sztrátya Feriék üzlete ~, -be (É, ü) – Sztrátya Feriék: vezetéknév
+ keresztnév + családi többesítő jel. Az üzlet tulajdonosának családjára utal a
név. – Sztrátya Feri-üzlet, Sztrátya
Feri-bolt, Sztrátya-üzlet, Sztrátya-bolt, Sztrátya Feriék, Sztrátyáék.
Sztrátya Feri-üzlet ~.
L. Sztrátya Feriék üzlete.
Sztrátya köz ~, -be
(U, 35) – Sztrátya = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Sztrátya-üzlet ~,
-be. L. Sztrátya Feriék üzlete.
Téglagyár utca ~, -ba (U, 1) – 2002: Strada Fabricii de cărămizi (MOR) – A Téglagyár felé vezető utca.
L. II. fej. Téglagyár.
Temető utca ~, -ba
(U, 31) – A Nagy Temető fele vezető utca. L. II. fej. Nagy Temető.
Templom utca ~, -ba.
L. Belső út. Hivatalos név, az élő beszédben ritkán használják.
Teleház ~ (É, 13) –
2005-ben létesített információs központ.
Tündér Ilona útja ~
(Út) ra – 2005-ben, egy falunapoknak nevezett ünnepélyen, hivatalos keretek
között adták ezt a nevet az útnak. A helynévválasztás alapját az az Orbán
Balázs által is feljegyzett legenda szolgáltatta: „Tündér Ilona útja volt, melyet mikházi várától Fehérvártt lakó
kedveséhez akart vezetni, de minden varázshatalma mellett is soha egészen be
nem végezhette, az ellenséges s az ő művét folytonosan lerontó, szépsége miatt
reá irigykedő tündérek végett.”[66]
A falubeliek nyelvhasználatában ritkán használatos helynév. L. Patakfalvi utca.
Unitárius Templom ~ (É, 6) – Az unitárius egyház temploma,
1938-ban épült.
Üzlet ~ (É, 24) – 2002: Clădirea magaziei (MOR) – Az épület szolgáltatot helyet a faluban
levő (1990-es évekbeli rendszerváltásig egyetlen) üzletnek. Ma is áll, de már
nem használják. 1955-bne épült. – Bolt.
Varga köz ~, -be (U, 20) – 2002: Strada Varga (MOR) – Varga
= családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
3.5.
Külterület
Agyagverem Agyagverëm, -be, (D, G, sző, sz,
74)– A faluból az emberek innen hordták az agyagot, amit a házak falának, ill.
a ház padlójának tapasztására használtak.
Agyagos alja* – 1577: [Ag]yagos
Allya (SzTA). L. Agyagás*. Vö. Agyagverem.
Agyagás* – 1722: Agjagásban (SzTA), 1799: Agyagásdon (SzTA). L. Agyagos alja*. Vö. Agyagverem.
Akácos ~, -hoz (P, 124) – A
patak partján az akác a domináns fafajta. – Akácos pataka, Akácos patak.
Akácos-patak ~, -hoz. L. Akácos.
Akácos pataka ~, hoz. L. Akácos. (Megj. a Gyertyán pataka, Mihócsa ptaka stb. analógiájára
jöhetett létre ez a neve az Akácos patak, Akácos nevek mellett. Az Akácos
névrész funkciója és a névrészek közötti szintagmatikus viszony - birtokos
jelzői - ellentmondásossága ellenére).
Akasztófa ~, -ra (D, r, 79) –
1757: Az akasztófánál lévő földben
(SzTA) – Néveredet-magyarázatok: 1. az egykori akásztás általi kivégzések
helye. 2. mások egyetlen eseményt társítanak hozzá (mondaszerű néveredeztetés):
a). egy embert végeztek ott ki, b). egy csoport embert akasztottak fel ott
valami hazafias ügyért - hősöket, c). az egykori báró fia akasztotta fel magát
az egyik fára - 2 fa állt ott, az adatközlő fiatalkorában még megvoltak, most
már nincsenek.
Állomás1** ~ (É, 122) – 1994: Állomásnál (Fb) – Egykor ez volt a
vasútállomás épülete. Vonat már nem közelkedik a falun keresztül, az épület
sincs már meg. – Bakterház, Őrház.
Állomás2 ~, -hoz (S, sz, 114) –
1994: Állomás, Állomásnál (Fb) – (Ma
már) ritkán használatos megnevezés.
Al-Mező ~, -re (S, r, 44) –
Most házak is épültek rá, de a múlt század elején még nem tartozott a falu
belterületéhez. A Nyárád folyása az, ami meghatározza ebben az esetben, hogy mi
az alsó, mi a felső rész.
Alsó-Árok köze* – 1641: felso forduloban also Arok keoze neuo heliben az Nyarad uize folyasa
keozot egj eoreg hold parlag szanto feolde kj immar Retthe ualt (SzTA). L.
Árok köze*, Két árok között*. Vö. Vizek
köze.
Alsó-Berek ~, Āsó-Berek, -be (S, sz, 202) – A Berek "alsó" része. A Nyárád
folyásának iránya határozza meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a
felső része. L. még Berek.
Alsó-Felhágó* – 1799: Az also Fel hágoba (SzTA).
Árok köze* – 1670: felsŏ hatarba[n] egy arok kŏze nevŭ helyb[en] (SzTA), 1799: Az árok kőzt (SzTA). L. Két árok
között*, Alsó-Árok köze*. Vö. Vizek köze.
Bakterház** Baktërház – bakterház = népies, jel. ’vasúti őrház’ (MÉKsz2). L. Állomás1.
Bandi-kert ~, -be (S, r, 58) – 1994: Bandi kert (Fb) – Valószínüleg a Bandi
becenévből szarmazik, és birtokos viszony van a névrészek között.
Barta kertje ~, -be/Barta kertjibe (S, sz, 192) –
Barta = családnév. Egy Barta Lajos nevű molnárról kapta a nevét, aki a múlt
század elején érkezett a faluba, és építette a malmát ezen a helyen. A malom
már megszűnt működni, de az épület romjai még ott vannak. A kert sövénykerítése
még most is látszik. Malom-kert1.
Barta malma** ~ (É, 193). L. Barta
kertje.
Belső-Csere* – 1994: Belső-Csere (Fb).
Belső-hegy* – 1994: Belső hegy (Fb).
Belső-Tanorok ~, Bēső Tanorok, Bēső Tanarok, -ba (S, r, 81) – 1994: Belső tanorok
(Fb) – A Tanorok nevű hely belső, azaz a falu belterületéhez közelebb levő
része.
Berek ~, -be (S, sz,
170) – 1629: Berek neueo kazalo Ret (SzTA)
1799: A Berken alol (SzTA) – A köznyelvivel megegyező jelentésben
használt berek szóból származik.
Bika-rét ~, -re (S, r, 120) –
Valamikor ott legeltek az állami bikatenyésztő bikái, (mielőtt megalakult volna
a kommunizmus ideje alatt a kollektív állattenyésztés, amikoris felszámolták a
bikatenyésztést). – Levente tér.
Bugyogó ~, Bugyugó, -ba (S, sz,
181) – 1771/1817: A Bugyogo nevű hellyen (SzTA)
– 1994: Bugyogó, bugyugó (Fb) –1. (az
általánosan elterjedt népetimológia) a földterület felülnézetből kirajzolódó
formája miatt nevezik így, "bugyogó/bugyigó/bugyugó" (a helyi
nyelvjárásban egyaránt élő változatok, jelentése: 'bugyi, női alsónemű') alakja
van, 2. (az adatközlők kis hányada szerint) a "bugyog" igével van
etimológiai kapcsolatban, valamilyen bugyogó forrás lehetett ott.
Bungur ~, -ba (Do, sz, r,
gy, 46) – 1771/1817: Bongorban (SzTA)
– bungur = fn, v tsz, jel. 1. ’bokros,
cserjés kert, terület’ 2. ’facsoport, bokros hely, 3. szőlős, gyümölcsös’.
Bunguri-forrás ~, -hoz (F, 47) – A
Bungur nevű helyen levő forrás. L. Bungur. Bunguri csorgó.
Cigány-föld* – 1951: Czigány föld (CsHL).
Cigányok pusztája* – 1847: vagy is az ugy nevezett Czigányok pusztája
felé el járó órszág uttya mellett (SzTA).
Cigány Temető* – 1799: Czigány temetŏ alatt a Nyárád vizének… szomszédságaib (SzTA)
Cimballom ~, Cimbalom, -ba (Do, r, sz, 127)
– 1994: Cimbalom (Fb) – A földterület
felülnézetből kirajzolódó formája miatt nevezik így, hasonlít a cimbalom nevű
hangszerhez ("cimballom" alaki tájszó, jelentése 'cimbalom').
Csányi-Csere ~, -re (Do, sz, 162) – Csányi = családnévként funkcionáló
gúnynév. A földterület egykori birtokosára utal az első névrész.
Csere ~, -re (Ds, sz, r, 168) – 1656: az Koues Uton alol az Csere alat (SzTA), 1935: Stejeriş (Kat). – csere = a tsz, jel. 1. 'kocsánytalan tölgy’, 2. ’cserjés’ (Vö. ÚMTsz.)
– 1. Cserjés terület lehetett. 2. (Egyetlen adatközlőtől gyűjtött információ
szerint!) a Cserei családnévhez kapcsolható, e szerint az értelmezés szerint az
egykori birtokosáról kapta a nevét. – Csere öve.
Csere alja ~, -ra (Ds, sz, r, 172)
– 1799: Csere allyában (SzTA), 1994: Csere alatt, Csere alja (Fb) – A Csere nevű dombos hely
alacsonyabban fekvő része.
Cserei-oldal ~, Cserei ódal, -ba (Do, sz, r,
179) – A Csere nevű helyen levő domboldal. – Csere-oldal. L . Csere.
Cserei-patak ~. L. Csere pataka.
Cserei út ~, -ra (Út, 169) – A
Cserére vezető út. L. Csere.
Csere-oldal ~, Csere-ódal, -ba – 1994: Csereoldal (Fb) – L. Cserei oldal.
Csere öve ~, -re/Csere övire – öve = alaki tájszó (E/3-ű birtokos személyraggal
ellátott), jelentése '(valaminek az) övezete'. L. Csere.
Csere pataka ~ (P, 195) – A
Csere nevű helyen folyó patak. L. Csere. Cserei patak.
Csere-pataki-forrás ~ (F) – A Csere patakában
található forrás. Ritkán használt helynév, általában körülírással hivatkoznak
az objektumra. L. Csere.
Csere-tető ~, -re (Ds, sz, r,
176) – 1994: Csere tető (FbIII) – A
Csere nevű dombos hely magasabban fekvő része.
Csűrös-kert ~, -be (S, sz, r, 121)
– 1757: A Csürős kert meget lévő főldben
(SzTA), 1994: Csürös kert (Fb) –
Valamikor gabonacsűrök álltak azon a területen.
Csűrös-kert mege* (S, sz, r, 132) – 1994: Csűrös kert mege.
Csutkós ~, -ra (Ds, sz, e,
142) – 1994: Csutkós, Csutkos (Fb) – csutkó = v tsz, jel. ’fatönk, fatuskó’ (Vö. ÚMTsz.) –
Erdőirtás által nyert termőföld, egykor erdő borította terület volt. Az
erdőirtás után ottmaradt, földből kiálló fatönkökről, a tájnyelvi "csutkó"-ról
kaphatta a nevét. Véleményem szerint a szintén Csutkós helynév által jelölt
erdőrész neve az először csak az illető erdőirtással nyert termőföldterületet
jelölő helynévből származik, helyi érintkezésen alapuló névátvitellel.
Csutkós erdeje ~, -re/-be/Csutkós
erdejire/Csutkós erdeibe (Ds, e, 141) – 1994: Csutkóserdő (Fb) – A Csutkós nevű objektum erdős részét jelöli. – Csutkós-erdő
Csutkós-erdő ~, -re/-be. L. Csutkós
erdeje.
Déllő ~, -re (S, sz, 164) –
1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe,
kynek hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg Az mely
tehen del[eo] vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug (SzTA), 1816: Déllőben
(SztA), 1994: Déllő (Fb) –
déllő = fn, v tsz, jel. legelőre kihajtott jószág déli pihenőhelye (ÚMT).
Disznólegelő ~, Disznyólegëlő, -re (Do, r, 71)
– 1994: Disznó legelő (Fb) –
Valamikor disznólegelőként használt földterület volt.
Dögtér ~, -re (Ds, 39) –
Az objektum az elhullt állatok elföldelésére kijelölt terület már a múlt század
közepén is.
Egernyés* – 1816: Egernyésbe (SzTA)
Egyház földje Ëgyház fődje, Ëgyház fődjibe (S, sz, 137).
Egyház malma** ~ (É, 96) – Az
illető malom a jobbágyfalvi római katolikus egyházközség birtokában volt. – Száraz
malom, Pap malma.
Engenyés* – 1771/1817: Engenyés
nevű hellyen (SzTA).
Eperjes Epërjes, -be (Do, sz,
sző, gy, 93).
Eperjes vápája* – 1799: Eperjes vápájában (SzTA)
Erdő között ~, Erdő közé/Erdő
közi (Ds, sz, r, 167) – Az objektumot erdő veszi körül. – Két erdő között.
Erős pataka* – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek
hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg; es az ereos
Pataka feye az delleore esmet megyen fel az hatar; twggia hogy az ereos
pataktol megie fel a’ hatar chok hegiessre az az chyokfalwi hatar (SzTA).
Észak ~, Észëk, Észok, Észëkre/
Észokra/ Északra, (D, e, sz, r, 129) – 1656: Eszek neuű falu kozonseges erdeje (SzTA), 1893: észak (Kat). 1935: nord (Kat) – észek, észok
= alaki tájszavak, jel. 'észak'. – Az objektum a domb északi oldalán terül el.
– Észkos, Észki.
Észak alja* – 1994: Észekalja (Fb).
Észak erdeje ~, Észok erdeje, Észëk
erdeje, Észak erdeire/Észak erdeibe (Ds, e, 134) – Az Észak nevű hely erdőrésze. L.
Észak.
Észak hídja ~, Észëk hídja,
Észok hídja (H, 118) – 1799: az
Eszak hidgyánál egy felöl a Moson felé menŏ ország útnak… Szomszédságaiban
(SzTA) – Az Észak nevű helyen található híd. L. Észak.
Észak orra Észak óra, Észëk óra, Észok óra, -ra (D, sz, r, 130) – 1994: Észek orra, Északorra (Fb).
Észak útja ~, Észëk útja, Észok útja, -ra (Út, 128) – Az Észak nevű hely felé vezető út. L. Észak.
Északi Észki, -re. L. Észak.
Északos Észkos, Észkës, -ra/-re. – észkos, észkës = mn, j tsz két
különböző ejtési változata, jel. északi fekvésű terület (Vö. ÚMTsz. északos szócikk) – L. Észak.
Fa híd** ~ (H, 122) – Az
egykori fából készült híd a Nyárádon keresztül, az 1970-es években levő árvíz
alatt tönkrement, utána más helyen építettek hidat. – Nagy híd, Híd.
Falu erdeje ~, -re/-be/Falu
erdeire/Falu erdeibe (Ds, e, 102) – Az erdő egykor Jobbágyfalvi, a falu
Csíkfalva községéhez való hozzácsatolása után községi közbirtok. – Község
erdeje.
Falu nyila* – 1771/1817: Vicinussa
egy felöl… a’ Falu Nyíla (SzTA).
Falu vége ~, -re/Falu végire (S, sz, 157)
– 1994: Falu vég, Falu vége (Fb) – A helynek a faluhoz viszonyított pontos
elhelyezkedését fejezi ki.
Fehér-tó* - 1641: felso
hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA)
Fekete ~, -be (S, sz, 201)
– 1. A
föld színe fekete. 2. A
Fekete tulajdonnévből származik.
Fekete-föld* –1799: Fekete Fŏld (SzTA).
Fekete-mart ~, -hoz (M, 199) –A
Nyárád egykori medre mentén levő mart. A talaj fekete színe indokolja az első
névrészt.
Felhágó Fëlhágó, -ra (Ds, sz, 143) –
1656: Az Felhagoban (SzTA), 1693: Az fel hago alatt (SzTA), 1799: Felhágoba
(SzTA), 1893: Felhágó (Kat).
1935: Felhagău (Kat). Vö Kis-Felhágó*, Nagy-Felhágó, Alsó-Felhágó*, Középső-Felhágó*.
Felhágó ösvény Fëlhágó ösvény, Fëlhágó ösven, -re (Ö, 145) – ösven = alaki tájszó, jel. 'ösvény' – A
Felhágóhoz vezető ösvény, ugyanezen az ösvényen megyünk tovább a Hosszaszóhoz,
azért nevezik Hosszaszói ösvénynek is (mindennek ellenére a kettő nem ugyanaz,
mert a ~ a Hosszaszói ösvénynek cask egy részével esik egybe).
Felső-Berek Fëlső-Berek, Fφső-Berek, -be
(S,
sz, 139) – A Berek nevű hely felső része. A Nyárád folyásának iránya határozza
meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a felső része. L. Berek. (φ –
alkalmi jelölés, a zárt ë hang időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)
Felső-csegely** Fëlső-csegej, Fφső-csegej -be (S, r, 105)
– A Nyárád egyik kanyarulata által három oldalról közrezárt terület volt, ma
már megváltozott a Nyárád formája, eltűnt az a kanyarulat, így a név sem
használatos, csak az emlékezet őrizte meg. (φ – alkalmi jelölés, a zárt ë hang
időtartam szerinti hosszú párját jelöltem vele.)
Felső-Szőlőhegy* – 1716: az Felső Szőlő hegyben (SzTA).
Fogas* – 1771/1817: Fogas nevű helyben (SzTA).
Futbalpálya Fotbalpája (S, 119) – 2002: Teren de sport Valea (MOR).
Gátfű ~, -be (S, sz, r,
114) – 1771/1817: Felső Határban: Gát
Főben (SzTA), 1994: Gátfű (Fb) –
A Nyárád folyó partján van, mára a folyó ketté vágta, régebb egy darabban volt
a terület. Lehetségesnek tartom, hogy a gát
és ’füvet termő rét’ jelentésű fű (j
tsz) névrészekből tevődött össze. Ha így is van azonban, a helznévhasználó ma
(már) nem érzékeli, hogy itt két különböző névrész van (helyesírás
szempontjából ezért is tekintek úgy rá, mint egyrészes helynévre).
Gázkút1 ~, -hoz (É, 103) –
1994: Gázkút (Fb).
Gázkút2 ~, -hoz (É, 154).
Gombos-malom** ~ (É, 59) – Gombos
= vezetéknév. Az egykori malom tulajdonosáról, egy Gombos vezetéknevű
személyről kapta a nevét.
Gödör ~, -be (S, sz, 85) –
1994: Gődőr (FbIII) – Az objektum egy
kis völgyecskében (gödörben) fekszik.
Gyepű* – 1771/1817: Vicinussa
egy felől a’ Gyepű (SzTA)
Gyertyán Gyërtyán, Gyértyán, -ba (Ds, sz, r, e, 41) –
1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán
patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy
vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal; az borz lyk
felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az Jobbagyfalwy Erdeónek az hatarat
hogy az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre; Nylwan twdom hogy az
gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az
zaldopnak (SzTA), 1799: A
Gyortyán alatt (SzTA), 1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű
erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos
halomnál (HL). 1893: Gyértyán
(Kat). 1935: Cărpiniş
(Kat) – A Gyertyánhoz tartozó
erdőrészben a domináns fafaj a gyertyán.
Gyertyán bérce* – 1576: az borz
lyk felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az Jobbagyfalwy Erdeónek az
hatarat hogy az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre (SzTA).
Gyertyán erdeje Gyërtyán erdeje, Gyértyán erdeje, -be/-re/Gyertyán erdeibe/Gyertyán erdeibe (Ds, e, 40) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán
patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy
vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal (SzTA), 1577:
Az mynt Az gyerttyan Erdeyenek
ellene mondtunk; kynek Eggyk hatara Az Moson Erdeonel zakad meg, es mas feleol
Az gyerttyan pathaka hatara; a ghiertian erdeyth eok zabadon hordottak; a
ghiertian erdeiet iobbagyfaluinak tuggia; az giorthianos Erdeieben
oda hatra az bercz meghe az ezekben az nagj vapabol zabadon hordottak fat az
cykfalwyak; keoz erdeonek ualla az giortian ezakossath, iobbgifalwj hatarban
vagion az giortian erdeie az hatara penig az giortian pataka, Nyluan tuggia
hogy a’ Jobbagifalwyak eltek a’ Toth fiakkal a’giortian Erdeith az hatarat penigh
monda az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA), 1590: Giorttjanos erdeien az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto
Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA) – A Gyertyán nevű helyhez tartozó
erdőrész. L. Gertyán.
Gyertyán orra Gyërtyán óra, Gyértyán óra, -ra (D, sz, r,
55) – 1994: Gyertyán orra (Fb).
L. Gyertyán.
Gyertyán pataka Gyërtyán pataka, Gyértyán pataka (P, 42) – 1576: a
gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es
eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl
az cyk falwyakkal; az borz lyk felwl, es akorys az cyk falwyak ky mwtattak az
Jobbagyfalwy Erdeónek az hatarat hogy az gyortyan pataka tartya a
gyortyan berczyre; Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos
erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA), 1577: iobbgifalwj hatarban vagion az giortian
erdeie az hatara penig az giortian pataka, Nyluan tuggia hogy a’
Jobbagifalwyak eltek a’ Toth fiakkal a’giortian Erdeith az hatarat penigh monda
az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA), 1851: Innen a gyértyán pataka folyamán
tovább 396 lépésre rakatott égy nagy halom (HL) – A Gyertyán nevű helyről
lefolyó patak. Gyertáni patak, Gyertyán vize, Gyertyáni Nagy-patak. L. Gyertyán.
Gyertyán rétje Gyërtyán rétje, Gyértyán rétje, Gyertyán rétjire (Ds, r, 43) – 1851: Gyertyán Rétje (CsHL) – A
Gyertyán nevű hely egy rét jellegű része. L. Gyertyán.
Gyertyán vize Gyërtyán vize, Gyértyán vize. L. Gyertyán.
Gyertyáni-erdő Gyërtyáni erdő, Gyértyáni erdő, Gyértyányi erdő, -be/-re/Gyertyán
erdeibe/Gyertyán erdeire. L. Gyertyán
erdeje. L. Gyertyán.
Gyertyáni-Nagy-patak Gyërtyáni-Nagy-patak, Gyértyányi-Nagy-patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán.
Gyertyáni-patak Gyërtyáni patak, Gyértyáni patak, Gyértyányi patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán.
Gyertyáni út Gyërtyáni út, Gyértyáni út,
Gyértyányi út, -ra (Út, 66) - A Gyertyán nevű hely felé vezető út. L.
Gyertyán.
Hágsó* – 1874/1906: Hágsó (SzTA).
Harangozó-föld ~, Harangozó-főd, -be (S, sz, 137)
– A földterületet egykor a katolikus egyház harangozója használhatta, a Kántori
földhöz hasonlóan az Egyház földjéhez tartozik.
Hazanéző ~, -be (D, sz, r,
153) – 1994: Haza néző, Hazanéző
(Fb) – A helynév által jelölt dombról széles területet be lehet látni, a
falu jókora részét is. Az adatközlők: haza lehet nézni onnan, mert a domról
látni lehet a falut. Valószínűleg őrhelyként funkcionált valamikor.
Hegy Hëgy, -be (D, sz, r, 125)
– 1994: Hegyen (Fb) – Nagy hegy.
Hegy alja Hëgy alja, -ba (Ds, sz, r, 109) – 1994:
Hegyalja (Fb).
Hegyes Hëgyes, -be (Ds, sz, r, e,
61) – 1791: megesketvén kénszerítettűk,
hogy a Hegyes nevezetű Erdönek határait Körös Környül… mutatnák meg;
Kikis az Észák felöl valo határát [azaz a Hegyes nevű helynek], a hegy tetején
az Andrásfalvi, Májjai, és Jobbágy falvi határok Kőzőtt lévő régi nagy
határdombhányásnál, mindenűtt az Orotványok végiben a borz likaknál mutatván,
egynéhány nagy fákban való régi kereszt jegyeket is találtunk; a Lűgösd
nevezetű erdőn (SzTA),1893: hegyes
(Kat), 1994: Hegyes (Fb).
Hegyes-oldal Hëgyes, Hëgyes-ódal, -ba (Do, sz, r, gy, 166) – 1994: Hegyes oldal (Fb) – A Hegyes nevű
hely része. L. Hegyes.
Hegyi-patak Hëgyi-patak . A Hegy nevezetű helyről
eredő patak. L. Akácos.
Hegy-szőlő Hëgy-szöllő, -be. L. Szőlőhegy.
Híd ~. 1994: Hídmellett
(Fb). L. Fa híd.
Holt-Nyárád ~,-ra Hót-Nyárád (Hág, 177) – A
helynév a Nyárád nevű folyó egyik holtágát jelöli.
Hosszaszó ~, Hosszúaszó, -ra (Ds, sz, r,
sző, gy, 63) – 1732: hoszú ászo
nevű helyben (SzTA), 1771/1817: Hoszszu aszo nevü helyen (SzTA), 1799: Hoszszu
aszon az Iszek pataka mellett (SzTA), 1816:
Mosonfelé fordúlób[an] Ůvŏltŏ nevezetŭ helyen [ugyanebben a forrásban a
következő megjegyzés olvasható:] Üvŏltŏ a Hoszszu Aszó mind egy
Nevezet (SzTA), 1893: hosszuaszó
(Kat), 1935: hosszu aszó
(Kat), 1994: Hosszú aszó (Fb)
– aszó = fn, v tsz, jel. (csak
dűlőnevekben) ’völgy’ (ÚMTsz.), ’időszakos
vízfolyás, szárazpatak’ (FNESz. Aszó
szócikk) – Az adatközlők felismerik a hosszú névelemet a helynévben, a második
névelem (Hoffmann: „helynévtag”) értelmezése nem egységes: 1. "aszó"
az "aszott", "kiaszott" ('száraz, kiaszáradt') szóval
érzékelik etimológiai kapcsolatban lévőnek, 2. az aszó hangsor első
"a" hangját határozott névelőnek, a "szó"-t 'szó, lexéma'
jelentéssel bírónak érzékeli. az ehhez azértelmezéshez kapcsolódó
népetimológia: ha az ember elkiáltja magát, hosszan, messze elhallatszik a
hosszúkás alakú völgyben.
Hosszaszó alja ~, -ba (Ds, sz) – 1994: Hosszaszó alja (Fb).
Hosszaszó pataka ~ (P, 111) - A Hosszaszó nevű
helyről eredő patak. A Mosoni és a Hosszaszó egymással szemben levő objektumok,
két szomszédos domb egyumással szemben levő oldala. A patak a két domb
völgyében gyűlik össze a két dombról lefutó vizekből, ezért lehet indokolt
ugyanannak a pataknak a Hosszaszó pataka (ill. Hosszaszói patak) és Mosoni
patak egyaránt, és így lehet ezekben a helynevekben a Mosoni és a Hosszaszói,
ill. Hosszaszó névrészeknek ugyanaz a funkciója: jelöli, hogy milyen nevű
helyről ered a patak. Hosszaszói patak, Mosoni patak. L. Hosszaszó.
Hosszaszói-csorgó ~ (F, 110) – A Hosszaszó
nevű helyen található csorgó ('forrás'). Hosszaszói forrás. L.
Hosszaszó.
Hosszaszói-forrás ~. L. Hosszaszói csorgó.
Hosszaszói-ösvény ~, Hosszaszói ösven,
Hosszaszói ösveny, -re (Ö, 136) – A Hosszaszó nevű objektum felé vezető
ösvény. L. Hosszaszó.
Hosszaszói-patak ~. L. Hosszaszó pataka.
Hosszaszói út ~, -ra (Út, 112) – A Hosszaszó
nevű hely felé vezető út. L. Hosszaszó.
Hosszú-Berek ~, -be (S, sz, 147) –
1994: Hosszúberek (Fb) – Az objektum a Berek helynév által
jelölt hely része. “Hosszú”: az objektum fromájára utal, a Bereknek a Nyárád és
a vasút közötti, hosszanti része. L. Berek.
Hosszú-föld* – 1576: Hoszszu föld
nevű hellyen (SzTA).
Huggyó-domb ~, -ra – huggyó = a ’vizel’ jelentésű huggyik v tsz jelen idejű melléknévi igenévképzővel képzett alakja,
jel. 'pisilő, vizelő' – A Jobbágyfalva és Nyárádszereda között levő út mentén
fekvő kis dombocska. A fekvése miatt be lehet látni a dombtetőről egy jókora
részt az útból mind Nyárádszereda, mind Jobbágyfalva irányában. A két település
között átgyalogló emberek ott álltak meg vizelni, mert onnan jól lehetett
látni, hogy nem közledeik-e valaki. L. Tövis-domb.
Istvándi* – 1757: Istvándi nevü Szőlő Hegyben (SzTA).
Iszek pataka* – 1799: Hoszszu aszon az Iszek pataka mellett (SzTA).
Izsó ~, -ba (Ds, sz, r, sző, gy, e,
183) – 1629: Berek neueo kazalo Ret…
felsó határa Koplaloban az Gergely Georgy Orotuanj retj… also hatara es vege Iso
neueo hely uagion Az Kuton altal egy Zwget kazalo Rete az hozzw feold uegebe (SzTA)1893:
Izsó (Kat). 1935: Izsó (Kat).
Izsó alatt* - 1994: Izsó alatt, Izsóalatt (Fb)
Izsó-Berek ~, -be (S, sz, 182) –
1994: Izsó alja berek, Izsóberek (Fb)
– Izsó és Berek határánál levő terület. 1. Ha úgy értelmezzük, mint mellérendelő
szerkezetet, akkor az a terület, amely egyszerre Izsó is és Berek is. 2. Ha alárendelő
szerkezetként érzékeljük, akkor a Berek azon része, amely Izsó mellett van,
ill. amely Izsóval valamilyen más jellegű kapcsolatban van. L. Izsó. L. Berek.
Izsó erdeje ~, -be/-re/Izsó erdejibe/Izsó erdejire
(Ds, e, 184) – Az Izsó nevű helyhez tartozó erdő. – Izsói erdő.
Izsói-erdő ~, -be/-re. L.
Izsó erdeje
Izsói út ~, -ra (Út, 189) – Az Izsó nevű
hely felé vezető út.
Izsó-oldal ~, Izsó ódal, -ba (Do, sz, r, gy, 183) – 1994: Izsó oldal, Izsóóldal (Fb).
Izsó teteje ~, Izsó tetjibe (Ds, r, gy) – 1994: Izsó teteje (Fb).
Izsó-tető ~, -re – 1994: Izsótető (Fb). L. Izsó teteje.
Kaszálós* – 1994: Kaszálós (Fb).
Kántori-föld ~, Kántori főd, -be (S, sz, 132)
– 1994: Kántor föld (Fb). L.
Harangozó-föld.
Kender-nyíl* – 1799: Nagy Berekbe a Kender nyilakba (SzTA).
Kerek-domb ~, -hoz (D, r, sz, 173)
– 1994: Kerekdomb (Fb) – A Kerek névrész az objektum alakjára utal.
Kerek Rét* – 1656: az Kerek Ret (SzTA).
Két árok között* – 1673: Maya felé fordulo hatarban Két árok kőzőtt (SzTA) – Árok köze*,
Alsó-Árok köze*. Vö. Vizek köze.
Két erdő között ~, Két erdő közi.
L. Erdő között.
Két vasút között ~, Két vasút közi (S, sz, 171) – 1994: Kétvasút
között, Kétvasutközt (Fb) – A kommunizmus ideje alatt épített
"új" vasút és az azelőtti vasút helye között levő terület.
Kicsi-Berek ~, -be (S, sz, 177) –
A Berek nevű hely része.
Kicsi-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 150)
– A Csere nevű objektumhoz tartozó terület. L. Csere.
Kicsi Temető ~, -re (Te, 75) – 1994:
Kicsi temető (Fb) – A reformátusok és
a katolikusok közös temetőjéhez, a Nagy Temetőhöz képest (újabban
neoprotestánsokat is ide temetnek) kisebb, unitárius temető.
Kincses Kincsës, -re (Ds, sz, r, sző,
gy, 140) – Egy eseményről kapta a nevét: valamilyen kincset találtak azon a helyen.
A legtöbb adatközlő viszont nem ismeri a történetet. – Kincsesorom.
Kincses-orom Kincsës-orom, Kincsëssorom, -ra.
– 1994: Kincses orom, Kincsesorom (Fb).
L. Kincses.
Kis-erdő* – 1816: Kis erdŏ nevŭ hellyen mind két felŏl az Székely Szabadok hellyeinek
szomszédságaib[an]; Nagy Izsoba; Kis Izsoba; Egernyésbe; Czigány temetŏnél a
Czigány Temetŏ oldalának… szomszédságaib[an]; Temetŏ oldalba; A Tégla csür
tetein egy felől a Nyárád vizinek… szomszédságaikban; Nyir főld; Déllőben (SztA).
Kis-Felhágó* – 1799: Kis fel hágoban (SzTA)
Kis-Izsó* – 1816: Kis Izsoba (SzTA)
Kis-Kopacz-domb* – 1799: Kis Kopacz domb tetein (SzTA)
Kis-Nyárád** ~ (Fo) – 1643: Vagyo[n] egy nagy szanto feold az Kis Nyarad
mellett (SzTA), 1670: Kŭs Nyarad ārka
(SzTA).
Kis-Orotván* – 1799: Kis Orotványba (SzTA).
Kis-Pad-föld* – 1799: Kis pad föld (SzTA). L. Pad-föld*, Nagy-Pad-föld*.
Kis Tó között* – 1799: Also, vagyis Moson Felŏl Fordulo határban: Kis Tóó Kőzőtt (SzTA).
Koplaló ~, -ba (S, sz, 174)
– 1629: Berek neueo kazalo Ret… felsó
határa Koplaloban az Gergely Georgy Orotuanj retj…(SzTA), 1693: Koplaloban (SzTA), 1994: Koplalo, Koplaló (Fb) – Valószínűleg a koplal
jelentés szerinti tájszóval van etimológiai kapcsolatban. Koplal a föld = jel. pihen a föld, a
föld parlagon van hagyva, egy vagy több évig nem vetik be, hogy
visszatermelődjön a föld tápértéke a közvetkező vetésre.
Köles-nyíl* – 1771/1817: Köles Nyilban (SzTA), 1799: Kőles
nyilba (SzTA).
Köves út – 1656: Az Koues Uton alol; az Koues Uton alol az
Csere alat (SzTA), 1799: Kőves út mellett (SzTA), 1994: Kővesút (Fb) – Kevés adatközlő által és
ritkán használt helynév, lokalizálása bizonytalan.
Középső-Felhágó* – 1799: Közepsŏ fel hagoba (SzTA).
Község erdeje ~, -re/-be/Község
erdejibe/Község erdejire. L. Falu erdeje.
Kripta ~, -ra (Ds, sz, r,
135) – 1994: Kripta, Kripta csere (Fb)
– A falu egykori birtokosai családi kriptájának helyéről nevezték el a
körülötte levő földterületet. A kommunizmus alatt szétrombolták a kriptát, és
felszántották a területet. A kripta egy-két köve ma is megtalálható szétszórva
a környéken. A helyhez fűződő csodás elemekkel fűszerezett történetek,
képzetek: " mert azok a grófok oda temetkeztek, üvegkoporsóban vannak, ha
kiásnánk, lehetne látni", a bejárat előtt "volt egy Jézus
keresztje", az adatközlő születése előtt le lehetett menni a lépcsőn a
kriptába, egyszer valamiféle juhászok kirabolták a sírt. Más adatközlő szerint:
a világháborúban elesett katonákat temették oda. (Ez utóbbi történetet egyetlen
adatközlőtől hallottam csak). – Kripta-Csere.
Kripta alatt ~, Kripta alá (Ds, sz, 151) – 1994: Kripta alatt (Fb).
Kripta-Csere ~, -re. L. Kripta.
Kripta-Csere pataka ~ (P, 144). L. Csere.
Kriptai út ~, -ra (Út, 152) - A Kripta
felé vezető út. L. Kripta.
Kurta-láb ~, -ba (Ds, sz, r,
65) – 1771/1817: Kurta Láb nevű (SzTA),1994: Kurta láb (Fb) – Láb.
Kurta-patak1 ~ (P, 64). – Kurta pataka1.
Kurta-patak2 ~, -ba (Ds, sz, r,
64) – 1577: Kurta pataknal (SzTA), 1799: Kurta
patak mellett (SzTA), 1893: Kurtapatak (Kat), 1935: Părău
Kurta (Kat), 1994: Kurtapatak (Fb) – A Kurta pataka nevű patak mentén levő földterületek. – Kurta pataka2.
Kurta pataka1 ~. L. Kurtapatak1.
Kurta pataka2 ~, -ba. L. Kurta-patak2.
Kurta-pataki út ~, -ra (Út, 94) – A Kurta
pataka nevű hely felé vezető út.
Kút* – 1576: also hatara es vege Iso neueo hely uagion Az
Kuton altal egy zwget kazalo Rete az hozzw feold uegebe (SzTA).
Kútfű ~, -be (S, sz, r,
113) – 1799: Kut Fŏbe (SzTA), 1994: Kútfű (Fb)
– Lehetségesnek tartom, hogy a kút és ’füvet
termő rét’ jelentésű fű (j tsz)
névrészekből tevődött össze. Ha így is van, a helynévhasználó ma (már) nem
érzékeli, hogy itt két különböző névrész van.
Külső-Berek ~, Kűső-Berek, -be (S, sz, 134) – 1994: Külső berek (Fb).
Külső-hegy* 1994: Külső hegy (Fb).
Láb ~, -ba – 1757: Tanorok[ban] Lévő Láb földben (SzTA), 1799: A Tanorokon fellyŭl lévŏ
láb (SzTA). 1994: Láb (Fb). L. Kurta-láb.
Lapos ~, Laposs, -ra (S, sz, r,
45) – 1799: Lapos nevezetű (SzTA),
1893: Lapos (Kat). 1935: Lapoş (Kat)
– Az objektum sík, lapos területen fekszik.
Laposi csorgó ~, -hoz. L. Laposi forrás.
Laposi forrás ~, -hoz (F, 54) - A Lapos nevű
helyen található forrás. Laposi csorgó. L. Lapos.
Laposi patak ~ (P, 52) – A Lapos nevű
helyről eredő patak. L.Lapos.
László-tag ~, -ba – László =
családnév, az objektum birtokosára utaló névrész. L. Zsigmond orotvánja
Levente-tér Levënte-tér, -re – 1994: Levente tér (Fb) – A 2. világháború
alatt azon a helyen gyakorlatoztak a Horty-féle katonák, a leventék. L.
Bika-rét.
Limbus hídja ~ (H, 155) – A Limbus patakán
levő híd. L. Limbus pataka.
Limbus pataka ~ (P, 155) – limbus = fn, v tsz, jel. 1. ’mocsár,
ingovány’, 2. ’cserjés, bokros hely’, 3. ’nagy folt, ahol a vetés rosszul, ritkásan nőtt ki’ (ÚMTsz).
Limbus útja ~, -ra
(Út, 155) – A Limbus pataka mentén levő út.
Lókötő ~ , -re (S, r, 51).
Lügösd ~, -re (Ds, sz, r,
l, gy, 109) – 1791: a Lűgösd nevezetű
erdőn (SzTA), 1799: Lŏgŏsdbe az orotvány (SzTA), 1893:
Lűgősd (Kat), 1935: Lügősd (Kat), 1994: Lügösd (Fb) – Lehetségesnek tartom a liget szóval való etimológiai
kapcsolatot (lüget = alaki tájszó,
jel. ’liget’ – ÚMTsz.).
Lügösd alja ~, -ra (Ds, sz, r, ?) 1994:
Lügösd alja (Fb).
Lügösd erdeje ~ -be/-re/Lügösd erdejire/Lügösd erdeibe (Ds, e, 117) – A Lügösd nevű hely erdőrésze. – Lügösdi erdő. L. Lügösd.
Lügösd pataka ~ (P, 99). L. Lügösd.
Lügösdi-csorgó ~, -hoz. L. Lügösdi forrás.
Lügösdi-erdő ~, -be/-re. L. Lügösd
erdeje.
Lügösdi-forrás ~, -hoz (F, 108) – A Lügösd nevű
helyen található forrás. – Lügösdi csorgó. L. Lügösd.
Lügösdi-patak ~. L. Lügösd pataka.
Lügösdi út ~, -ra (Út, 107) – A Lügösd
nevű hely felé vezető út.
Magdolna ~, Magdóna, Magdona, -ba (S, sz, 146)
– 1994: Kert vége (Magdolna) (Fb).
Vö. Magdolna-Berek.*.
Magdolna-Berek* – 1799: Magdolna Berekbe (SzTA).
Magdolnai út Magdonai út, -ra (Út, 138) – A
Magdolna területén végigvezető út.
Magyari-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 178) – 1994:
Magyari csere – Magyari = családnév.
A Magyari család az objektum hajdani birtokosa.
Májai-Lügösd ~, Máji-Lügösd, -re (Ds, sz, r, 115) – Májai
= vezetéknév. A tagosítás után egy Májai nevezetű személy birtokába került a terület.
– Májai-tag. L. Lügösd.
Májai-oldal* - 1994: Májai oldal (Fb).
Májai-tag ~, Máji-tag, -ba. L.
Májai-Lügösd.
Májai út ~, -ra (Út, 108) – 1577: Az mely tehen del vagyon az Mayay vton nap
kelet fele Az vtug, mely vt fel megyen Az hatara Igyenesse[n a]z Mayay vton nap
kelet fele Az vtyg, mely vt fel megyen Az meg mo[nd]ott mayay vtrol az Berczen
Az iobagy falwy Zeleo hegyesre (SzTA) – A Mája nevű helység felé vezető út.
Malom út ~, -ra (Út, 198) – 1994: Malom ut (FbIII) – A Barta malmához
vezető út. L. Barta malma.
Malom árka* – 1799: Az Malom árka mellett (SzTA)
Malomárok ~ (Á, 82).
Malom-Berek ~, -be (S, sz, 200) –
1994: Malom berek (Fb) – Az ezen a
területen vagy környékén álló egykori malomról (Barta malma) nevezték el a
Bereknek ezt a részét. L. Barta malma.
Malom-kert1 ~, -be. L.
Barta-kertje.
Malom-kert2 ~, -be (S, sz, 97) –
1994: Malomkert … ParochiaRomano Catolică
(Fb) – Az Egyház malmához tartozó kert. L. Egyház malma.
Mezei pataka ~ (P, 158) – Mezei = vezetéknév. Egy Mezei nevezetű
személy földjén folyó patakot jelöl.
Merítő* – 1799: A Merittőnél (SzTA)
Mihócsa-patak Miócsa patak. L. Mihócsa pataka.
Mihócsa pataka Miócsa pataka (P, 101) – Mihócsa = vezetéknév. Egy Mihócsa nevű
személy földjén átfolyó patak.
Mihócsa pataka kútja Miócsa pataka kútja, -hoz (K, 100) – A Mihócsa patakában ásott kút. L. Mihócsa
pataka.
Miklós-hágó ~, -ra (Ds, r, 76).
– Miklós hágója.
Miklós hágója ~, -ra. L. Miklós-hágó.
Mosoni ~, -ba (Ds, sz, r, 126)
– 1994: Mosoni (FbIII) – A Moson nevű
helységgel határos földterület. Egyes adatközlők szerint a földtrület
eredetileg a Moson nevű faluhoz tartozott, mosoniaktól vették meg a mostani
jobbágyfalvi tulajdonosok. Mások szerint ez mindig is Jobbágyfalvához
tartozott. – Mosoni szél, Mosoni határ, Mosoni-tag.
Mosoni-határ ~, -ba – (1590: az Kolos Pal
tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh
(SzTA),) 1994: Mosoni határ (Fb). L. Mosoni.
Mosoni-legelő Mosoni-legëlő, -re (Ds, l, 38) – A Mosonihoz
hasonlóan ez is a Moson nevű helység területével szomszédos földterület.
Mosoni-szél Mosoni széj, -be – 1994: Mosoni széj (Fb). L. Mosoni.
Mosoni-patak ~. L. Hosszaszói patak.
Mosoni-tag ~, -ba. L. Mosoni.
Mosoni társas* – 1994: Mosoni társas (Fb).
Mosoni út ~, -ra (Út, 112) – Moson
felé vezető út (egy rész egybeesik a Hosszaszói úttal).
Nagy-Berek ~, -be (S, sz, 188) – 1799: Nagy
Berekbe a Kender nyilakba (SzTA), 1893: Nagyberek (Kat). 1935: Bercu
Mare (Kat). 1994: Nagy berek,
Nagyberek (Fb) – A Berek része. L. Berek.
Nagy-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 172) – A Csere része.
Nagy-Felhágó* – 1799: Nagy fel hágoban (SzTA).
Nagy híd** ~. 1994: Nagy híd (FbIII). L. Fa híd.
Nagy-hegy Nagy-hëgy. -re – 1994: Nagy
hegy, Nagyhegy (Fb). L.
Hegy.
Nagy-Izsó* – 1816: Nagy Izsoba (SzTA)
Nagy Laci malma** ~ (É, 68) – Nagy Laci =
családnév és vezetéknév, így hívták a malom tulajdonosát. Az épület már nincs
meg.
Nagy-Lügösd ~, -re (Ds, sz, l, r,
gy, 116) – Két lehetőséget tartok valószínűnek: 1. A Lügösd nevű hely egyik
(nagyobbik) része. Szemben (vagy mellette) a feltételezhetően valamikor
létezett Kicsi- vagy Kis-Lügösd szerű névvel. 2. A Lügösdnek egy, Nagy
családenevű személy által birtokolt része.
Nagy-nyíl* – 1771/1817: a’ Nagy
Nyilban (SzTA), 1799: Nagy nyilba (SzTA).
Nagy-orotván* – 1799: Nagy Orotványba (SzTA).
Nagy-Pad-föld* – 1799: Nagy pad főld (SzTA). L. Kis-Pad-föld*, Pad-föld*.
Nagy-patak ~ (P, 56) – 1994: Nagy patak mellett (Fb).
Nagy-rét ~, -re (S, r, 57) –
1799: Nagy réten (SzTA), 1851: ezen
hompot mínd. két falu kaszálásra jővén át a’ Nagy rét nevezetű heljjen
keresztül a’ Nyárád víze felé bevíve a mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy
homp (HL). 1893: Nagyrét (Kat).
1935: Râtul Mare (Kat). 1994: Nagyrét (Fb). – Rét, Réti föld.
Nagy-Tanorok* – 1799: Nagy Tanorok (SzTA).
Nagy Temető ~, -re. L. Temető1.
Nagy-vápa* – 1576: az nagj vapabol zabadon hordottak fath az chykfalwyak (SzTA).
Nyárád ~, -ra (Fo, 133) – 1994: elvitte a Nyárád (Fb). – Valószínűleg az
egykor ’mocsaras hely, mocsár’ jelentéssel is rendelkező nyár szó kicsinyítő képzős alakja (Vö. TESz, nyár szócikk) – Nyárád vize. L.
Nyárád vize.
Nyárád vize ~ 1641: felso forduloban also Arok keoze neuo
heliben az Nyarad uize folyasa keozot egj eoreg hold parlag szanto feolde kj
immar Retthe ualt; felso hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize
mellet (SzTA), 1771/1817: Vicinussa
mindenik felől a’ Nyárád vize (SzTA), 1851: a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül a’ Nyárád víze felé bevíve a
mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy homp (HL). – L. Nyárád.
Nyír-föld* – 1816: Nyir főld (SzTA).
Omlás ~, -hoz (M, 70) – 1577: Az omlasban (SzTA), 1799: Az
omlás alatt (SzTA) – a Téglagyár megépítése után megváltozott a
formája, mivel onnan termelték ki a téglához szükséges agyagot, nagyobb lett a
mart, de már azelőtt is volt ott egy földcsuszamlás, földomlás okozta mart,
innen az Omlás név. Téglagyár martja.
Omlás pataka* – 1851: Omlás pataka (CsHL).
Orotván ~, -ba (Ds, sz, l, r, gy, e, 91) – 1771/1817: Orotván nevű
hellyben (SzTA) 1791: Kikis az Észák
felöl valo határát [azaz a Hegyes nevű helynek], a hegy tetején az Andrásfalvi,
Májjai, és Jobbágy falvi határok Kőzőtt lévő régi nagy határdombhányásnál,
mindenűtt az Orotványok végiben a borz likaknál mutatván, egynéhány nagy fákban
való régi kereszt jegyeket is találtunk (SzTA), 1893: orotvány (Kat), 1935: orotvány
(Kat), 1994: Orotván; Orotvány (Fb) –
Az orotván szó az irt igével van
etimológiai kapcsolatban. Valószínüleg erdőirtással nyert művelhető terület.
Orotván pataka ~ (P, 78) – Az Orotván
nevű és a Szőlő nevű két szomszédos helyről egyaránt eredő patak. Szőlő pataka. L. Ororván.
Orotváni-erdő ~, Orotványi erdő, -be/-re
(Ds, e, 92) – Az Orotván nevű hely erdőrésze. L. Orotván.
Őrház** ~ L. Állomás.
Őrház ~, -hoz (S, sz, ??) – 1994: Őrház (Fb).
Pácai-csorgó ~, -hoz (F, 88) - Egy Pácai nevű
személy tulajdonában levő forrás.
Pad* – 1693: Pad nevŭ helyben (SzTA).
Pad-föld* – 1799: Pad főld (SzTA). Vö. Pad*, Kis-Pad-föld*, Nagy-Pad-föld*.
Pallag ~, -ra (S, r, 50) –
1994: Pallag (Fb), 1994: Parlag (FbIII) – pallag = alaki tájszó, jel. 'parlag, megmúveletlen föld’.
Palló1 ~ (Pl, 67).
Palló2 **~ (Pl) 1799: A Pallonál (SzTA)
Pap malma ~ L. Egyház malma.
Peti-Csere Pëti-Csere, -re (Ds, sz, r, 151)
– 1994: Peticsere (Fb) – A Peti családnévként funkcionáló gúnynév.
Az objektum tulajdonosára utaló névrész. – Peti-tag.
Peti-tag Pëti-tag, -ba. L. Peti-Csere.
Porkolád kapu* – 1693: az jobbagy falvi porkolad Kapu taján az mezòben (SzTA).
Punga-tag ~, -ba (Do, sz, 191) –
1994: Pungatak (FbII) – Punga = családnévként
funkcionáló gúnynév. Az objektum birtokosára utal.
Régi vasút** ~ (a már nem létező vasút
helye, 166).
Rét ~, -re –
1994: Rét (Fb). L. Nagy-rét.
Réti föld ~, Réti főd, -be – 1994: Réti
föld (Fb). L. Nagy-rét.
Román egyházé Román ëgyházé, -ba (S, sz, r, 131)
– A jobbágyfalvi ortodox katolikus egyházközség tulajdona, bérbe van adva a
helyi földműves gazdáknak.
Rossz malom1** ~ (É, 180) – Egy sokáig
meglévő, de hosszú ideje nem működő (“rossz”) malom volt, ami azóta teljesen
lebontatott.
Rossz malom2 ~, -hoz (S, sz,
180) – 1994: Rossz malomnál; Rossz malom (Fb)
– Az egykor ezen a területen álló Rossz malomról kapta a nevét a földterület.
L. Rossz malom1.
Sárdi-legelő Sárdi-legëlő, -re (S, r, 159)
– A Sárd nevű helység határával szomszédos legelő.
Sárdi út ~, -ra (Út, 195) – 1799: A Sárdi út mellett (SzTA), 1994: Sárdi útnál (FbIII) – A Sárd nevű
helység fele vezető út.
Süket Laji-tó ~, -hoz (Tó, 53) – A mesterséges
tó egy Süket Lajinak (gúnynév + becenév) nevezett személy munkája.
Sütő-szeg Sütő-szëg, -re (S, sz, 200) –
1893: Sütőszeg (Kat). 1935: Sűtőszeg
(Kat). 1994: Sütőszeg, Faluvég Sütőszeg,
Sütőszeg Cigányoknál, Fekete/Sütőszeg, Fekete (Sütőszeg) (Fb) –
Valószínüleg: Sütő = vezetéknév, az
objektum birtokosára utaló névrész. – Sütő-tag.
Sütő-tag ~, -ba. L. Sütőszeg.
Szabadok rétje ~, Szabadok rétjire (S, r, 49) –
1994: Szabadok rétje (Fb).
Szabadok tanorokja* – 1799: Szabadok Tanorokja (SzTA).
Szálas ~, Szálos, -ra (Ds, e, sz, r,
148) – 1994: Szállás (Fb).
Szálas alatt ~, Szálos alatt, Szálas alá (Ds,
sz, 148) – 1994: Szálas alatt (Fb) –
A Szálas nevű hely melletti, a földrajzi magasság szempontjából alacsonyabban
fekvő terület.
Száldop* - 1576: Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az
zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA), 1577: a’giortian Erdeith az hatarat penigh monda
az Patakig hala es az Zaldoposvtath Moson fele fel (SzTA).
Száldopos erdő* – 1576: Nylwan
twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel
megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA).
Szalonnás-híd ~, Szalonás-híd (H, 197) – Egy
történet fűződik hozzá: egy juhpásztor ide rejtette el a lopott szalonnát az őt
üldöző csendőrök elől. Erről nevezték ela
hidat ~nak.
Száraz malom** ~ – Az illető vízimalmot
működtető árok (a Malom-árok) kiszáradt, a malom tehát víz nélkül maradt, ezért
nevezték tréfásan az épületet Száraz malomnak. L. Egyház malma.
Szeredai-szél, Szërëdai széj, -be (S, sz, 195) – A
Nyárádszereda nevű helység határa melletti terület.
Székelyek erdeje* – 1799: Vágott erdŏ nap keletről a Székelyek
erdejének (SzTA)
Szilvás-Berek ~, -be (S, D, sz, 187)
– 1673: a’ Szilvás Bereknek a’ Falu felòl
valo része (SzTA), 1994: Szilvás
berek (Fb) – Egykor szilvát termesztettek azon a helyen, ma már főként
szántónak használják, de ma is van néhány szilvafa a domb tetején. L. Berek.
Szőlő ~, -be. L. Szőlőhegy. – 1994: Szőlő (Fb).
Szőlő alatt Szöllő alja, Szőlő alá (Do, sző, gy, r, 90) – 1994: Szőlő alatt, Szőlő alja (Fb) – A Szőlő
nevű hegy aljában fekszik. – Szőlő alja.
Szőlő alja ~. 1994: Szőlő alja (Fb). L. Szőlő alatt.
Szőlőhegy Szöllőhëgy, -be (Ds, sző, r, 77)
– 1577: Az also vege kediglen, Ennek az
Elseo Erdeonek Az bott horgasnak kyt hynak ott zakad meg az wege mas feleol
valo fordulo hatarba Az mely erdeo vagyon kynek contra dicalunk, mely Erdeonek
Zeoleo hegyesse newe; Az meg mo[nd]ott mayay vtrol az Berczen Az iobagy falwy
Zeleo hegyesre; az zeoleo hegiese erdeienek chiah kewes hogj az berc ne[m]
tartia az hatarath, de az Mayai vton felliwl megie[n] az hatara (SzTA),
1590: az Szolo Berczin Chikfalua felol
(SzTA) 1994: Szőlőhegy (Fb) – Az
objektum művelési jellegére utal a szőlő/szőlős névelem. Hegy-szőlő,
Szőlő-oldal, Szőlős, Szőlő. Vö.
Felső-Szőlőhegy*.
Szőlő
hídja ~, (H, 139) - a
Szőlő patakán levő híd. L. Szőlő.
Szőlő-oldal Szöllő-oldal, -ba. L.
Szőlőhegy.
Szőlő pataka Szöllő pataka. L. Orotván pataka.
Szőlő-pataki forrás Szöllő-pataki forrás, -hoz (K, 89) – A Szőlő-patakban található forrás. L. Szőlő
pataka.
Szőlő út Szöllő út, -ra (Út, 98) – A
Szőlő fele vezető út. Szőlő út, Orotváni út. L. Szőlő.
Szőlő útja Szöllő útja, -ra. L. Szőlő út.
Szőlős Szöllős, -be. L.
Szőlőhegy.
Tanorok ~, Tanarok, -ba (S, r, 80) – 1757: Az Orbok Gábor Uram Tanorokja mellett (SzTA), 1799: A
Tanorokon fellyŭl lévŏ láb (SzTA), 1994: Tanorok
(Fb) – Lehetségesnek tartom, hogy a FöNEsz-ben lejegyzett ’falu alatti,
állandóan használt szántóföld, falu melletti, bekerített kaszáló, füves kert,
legelő’ jelentésű tanórok szóból
származik a helynév (FöNESz, Tanárok
szócikk).
Tanoroki út ~, Tanaroki út, -ra (Út, 95) – A Tanorok felé vezető út. L. Tanorok.
Téglagyár martja ~, -hoz. L. Omlás.
Tégla-csűr* – 1816: A Tégla csür tetein egy felől a Nyárád vizinek… szomszédságaikban (SztA).
Téglagyár1 ~ (É, 60).
Téglagyár2 ~, -hoz (Ds, sz, r, 61) –
1994: Téglagyár (Fb) – A Téglagyár
épülete melletti terület. L. Téglagyár1.
Téglagyár hídja ~ (H, 122) – 2002: Pod peste râul Niraj Valea (MOR) – A Fa híd lerombolódása (1970-ben) után épült a
Nyárádon át a Téglagyár fele vezető úton.
Tehén-delelő* – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek
hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg Az mely tehen
del[eo] vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug (SzTA).
Teknős Tekenyős, -be (Ds, sz, r, e, 186) – 1893: Tekenyős (Kat). 1935: Techeniş (Kat).1994: Tekenyős
(Fb) – A helynév figyelembe véve
az objektum jellemzőit valószínüleg a tekenő/tekenyő
’kerek, sekély talajmélyedés’ fn-nek az -s képzős származéka (FöNESz, Tekenős szócikk) – Az adatközlők fejtegetései: az objektum formája teknőhöz hasonlít. Vö.
Teknősbeli orotván.
Teknősbeli orotván* – 1799: Tekenyŏsbéli orotvány a Szeredai határnak…
szomszédságaib[an] (SzTA). Vö.
Teknős.
Teknős erdeje Tekenyős erdeje, -be/-re/Tekenyős
erdeibe/Tekenyős erdeire (Ds, e, 185) - A Tekenyős nevű helyhez tartozó
erdőrész. L. Teknős
Teknős
pataka Tekenyős pataka (P) – a Teknősről eredő patak. L. Teknős.
Teleki hídja* – 1771/1817: Teleki
Hidja nevű helyen (SzTA), 1799: A Teleki hidgyánál (SzTA).
Temető1 ~, -re (Do, sz, r,
72) – 1994: Temető – A Temető
melletti földterületeket jelöli a név. – Nagy Temető.
Temető2 ~, -re (Te, 73) – Nagy
Temető, Temető-oldal.
Temető alatt* – 1994: Temető alatt, Temető alja (Fb).
Temetői-csorgó ~, -hoz (F, 87) – A Temető1,
ill. a Temető2 mellett található csorgó.
Temető-láb ~, -ba (Ds, sz, r,
86).
Temető-oldal ~, Temető-ódal, -ba – 1994: temető oldal (Fb). L. Temető.
Temető oldala* – 1874/1906: Temető oldala (SzTA).
Temető út ~, -ra (Út, 106) – A Temető
felé vezető út.
Tövis-domb ~, -ra (D, sz, r,
190) – Huggyó-domb.
Üvöltő* – 1590: Giorttjanos
erdeien az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az
mosonj hatarigh (SzTA), 1816:
Mosonfelé fordúlób[an] Ůvŏltŏ nevezetŭ helyen [ugyanebben a forrásban a
következő megjegyzés olvasható:] Üvŏltŏ a Hoszszu Aszó mind egy Nevezet (SzTA),
1851: nyílt téren megínt nyugotnak
fordulva 195 lépésre haladtunk azon föld halomig, mely a Jobbágyfalvi Üvöltő
nevű szántok sljára rakatott (HL).
Vasút ~, (V) – 1994: Vasútnál
(Fb).
Vágott-erdő* – 1799: Vágott erdŏn lévŏ orotvány (SzTA), 1799: Vágott erdŏ nap keletről a
Székelyek erdejének (SzTA) . Vö. Vágott pataka.
Vágott pataka útja ~, -ra (Út, 161) – A
Vágott patakához vezető út. L. Vágott pataka2.
Vágott pataka1 ~ (P, 160) – Valamikor
erdős területen folyt, az erdőt kivágták.
Vágott pataka2 ~, -ba (Vö, sz, r,
160) – 1994: Vágott pataka (Fb) – A
Vágott pataka1 mentén levő földterület. L. Vágott pataka1.
Vízárok martja* – 1629: arrol az Borzza bokorrol megjen [t. i. a
határ] az Koczis Andras kenderes Zwgetjnek also zegletjre az viz arok martjara
Az Viz arok martrol peniglen Egjenesen megjen az folio Gyepure s Egy borza
bokorra. (SzTA).
Vizek köze ~, Vizek közi (S, sz,
165) – 1893: Vizekköze (Kat). 1935: Intre apele (Kat). 1994: Vizek köze, Vizekköze, Vizeközt, Vizekközt (Fb)
– A Nyárád és a Malomárok között rész. – L. Árok köze*, Alsó-Árok köze*, Két árok között*.
Vizen erről Vizën erről, ~ (S, sz, 83) –
Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek, a Nyárád által elválasztott falu
felöli része.
Vizen túl Vizën túl, ~ (S, sz, 84) –
Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek a Nyárád által elválasztott a
falu helyzetéhez viszonyított tulsó része.
Vörös Vërës,Vërëss, -be (Ds, sz, r, 149) – A talaj színéről (vörös)
kapta a nevét.
Zsigmond orotvánja ~, -ba (Ds, sz, r, 175)
– Zsigmond = a hely egykori
tulajdonosára utaló névrész. L. Orotván.
3.6.
Földrajzi
köznevek szótára
aszó* ~ ’völgy’
csegely ~ (-t, -e)
’folyó kanyarulatában levő, a folyó átal két vagy három oldalról körülzárt
terület’. Vö. ’ékalakú föld’ (MTsz.).
csorgó ~ (-t, -ja) ’forrás, amelyen a víz kis
vályúfélén vagy csövön folyik ki, vagy amely esetében egy kis szintkülönbség
követketében le- (ki-) csorog a víz’.
Vö. MT.
csűr ~ (-t, -je)
’gabona, széna vagy más termény tárolására használt épület’
domb ~ (-ot, -ja) ’általában 50-200 méter magas kiemelkedés a határban’
disznólegelő ~ (-t,
-je) ’sertések legeltetésére használt legelő’
dögtér ~ (-t,
dögtere) ’elhalt állatok eltemetésére hatóságilag kijelölt terület’
erdő ~ (-t, erdeje)’fákkal
benőtt terület’
forrás fórás (-t, -a) ’a földből kitörő,
kibugyogó víz’
föld ~, főd (-et, -je) ’meghatároyatlan nagzságú művelt földterület’
hágó ~ (-t, -ja) ’mély
bevágódás a hegygerincen, amelyen út vezet át’ (ÉKsz1.)
határ ~ (-t, -a)
földrajzi köznévként a széllel
szinoním: ’a falu külterületének valamely más helységgel való határa melletti
része’
hegy ~ (-et, -e) ’domb, nagyobb kiemelkedés a határban’
híd ~ (hídat, -ja)’két partot összekötő építmény’
kert ~ (-et, -je) 1.
’lakóházakhoz tartozó elkerített terület’ 2. ’kertileg művelt födterület a
külterületen’ 3. ’mesterséges módon körülzárt földterület’
köz ~ (-öt, -e) ’szűkebb utca’
kút ~ (kútat, -ja) ’víz
felszínre hozatalára való, henger alakú mélyebb gödör a tartozékokkal együtt’
(MÉKsz2)
láb ~ (-ot, -a) ’egy tulajdonban levő nagyobb földterület’
legelő ~ (-t, -je)
’háziállatok legeltetésére használt füves terület’
malomárok ~
(malomárkot, malomárka) ’a vízimalmok működtetésére mesterségesen létrehozott
árok, vízcsatorna’
mező ~ (-t, mezeje) ’művelés
alá vetett nagyobb földterület’
nyíl ~ (-t, -a) ’hosszú,
keskeny formájú, egy darabban és egy személy tulajdonában levő földterület’
oldal ~, ódal
(-t, -a) ’a tájrész oldalsó
része’?????????
orotván ~ (-t, -ja)
’az erdőrészből megművelés céljából kiirtott terület’
orr ór (-t, -a) ’domb kiszögellése, erősen kiugró része’
ösvény ~, ösveny, ösven (-t, ösvénye/ösvenye/ösvenje)
-’keskeny kitaposott gyalogút’
patak ~ (-ot, -a) 1.
’csermelynél nagyobb, folyónál kisebb folyóvíz’ 2. ’patak mentén levő
földterület’
rét ~ (-et, -je) ’széna
termesztésére használt, fűvel vagy más takarmányozásra alkalmas növénnyel
benőtt terület’ (MÉKsz2)
szeg ~ (-et, -e) 1. ’falunak valamely része’ 2. egy valamilyen sajátos típusú
földterületet jelenthetett, ma már nem használják ezt a szót köznévként ebben a
jelentésben. Vö Kálnási: ’folyókanyarban fekvő földterület, szeglet, zug’ (egyetlen
helynévben fordul elő: Sütő-szeg)
szél széj (széjit, széje) ’a falu
külterületének valamely más helységgel való határa melletti része ’
szőlő szöllő (-t, -je) ’szőlős’
tag ~ (-ot, -ja) ’egybe
mért, tagos0tott ingatlan birtok’
tér ~ (teret, -tere) ’tágas,
sík földterület’
tető ~ (-t, teteje) ’domb
magasan fekvő részén levő földterület’
út ~ (útat, -ja) 1. ’közlekedés céljára kijelölt
sáv’ 2. ’utca’
utca ~ (-t, -ja) ’két oldalon házsorokkal
szegélyezett út’
vasút ~ (vasútat,
-ja) ’a vonatok számára ép0tett út’
víz ~ (vizet, vize)
’patak’ (Vö. „Nyárád vize de széles,
babám csókja de édes” – nyárádmenti népdal)
3.7.
Rövidítések
Térszínformák,
tereptárgyak rövidítései:
Á = árok
Cs = csatorna
D = domb
Dh = dombhát
É = épület
F = forrás
Fo = folyó
Fr = falurész
G = gödör
H = híd
Hág = holtág
K = kút
L = lapály
M = mart
Mo = mocsár
Ö = ösvény
P = patak
Pl = palló
R = rámpa
S = sík
Ta = tanya
Te = temető
Tel = telep
Tó = tó
Tö = töltés
U = utca
Út = út
Fa = fa
V = vasút
Vö = völgy
A művelési jelleg vagy funkció rövidítései:
e = erdő, füzes
gy = gyümölcsös
l = legelő
r = rét, kaszáló,
ill. parlagon hagyott füves terület
sz = szántó
sző = szőlős
(a rövidítések
Kálnási Árpád nyomán)
egyéb
rövidítések:
a tsz = alaki
tájszó
fn =főnév
jel. = jelentése
j tsz =
jelentésbeli tájszó
L. = Lásd
mn = melléknév
nép = népies szó
rég = archaizmus
vö. = vesd össze
v tsz = valódi
tájszó
~ = a
szócikkekben a köznyelvivel megegyező adat, ill. népnyelvi ejtés
* = a név már nem
él, csak írott források őrzik
** = a helynév
arra az objektumra vonatkozóan fennmaradt még ugyan az emlékezetben, de az
objektum már nem létezik
3.8.
Adatközlők:
- Balogh Márton (1950, jelenleg földműves)
- Balogh Pál (1931, jelenleg földművelés, állattartás)
- Balogh Vilma (1941, jelenleg földművelés, állattartás)
- Fazakas Etelka (1984, gyógyszerészeti asszisztens)
- Fazakas Mihály (1949, földműves, állattartó gazda, egykor
alpolgármester)
- Fazakas Piroska (1951, földművelés, állattenyésztés, egykor
üzletvezető)
- Kacsó István (1984, kőműves, egykor juhpásztor)
- László Erzsébet (1925, jelenleg földművelés, állattartás)
- László Márton (1975, gépkocsivezető)
- László Tibor (1943, földműves, zenész, egykor molnár)
- László Júlia (1945, jelenleg földművelés, állattartás)
- László Vilma (1929, földművelés, állattartás)
- Szász Anna (1932, földművelés, egykor varrónő)
- Szász Árpád (1962, földműves, állattartó gazda)
- Szász Csaba-Attila (1959, gépkocsivezető)
- Szász Csaba (1989, diák)
- Szász Ella (1962,
háziasszony, egykor lakatos, varrónő)
- Szász Kamilla (1945, jelenleg földművelés)
- Szász Levente (1967, földművelés)
4. Bibliográfia
4.1.
Felhasznált szakirodalom:
1. Benkő 1947 = Benkő
Loránd, A Nyárádmente Földrajzinevei, A
Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása, Budapest, 1947.
2. CsHL = Csíkfalva adóközségének határleírása –
Vărgata, Descrierea hotarului, Direcţia Generală a Archivelor Statului, Tg.
Mureş, Fond. Colecţia de evidenţă cadastrală, nr. actului 4715, anul 1851.
3. Dénes – Mák 2008 = Dénes – Mák László, A jobbágyfalvi római
katolikus egyházközség története, Orosháza, 2008.
4. ÉKsz1. = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1972.
5. ÉKsz2. = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2003.
6. ÉrtSz. = A Magyar Nyelv Értelmező Szótára, szerk.
Bárczi Géza és Országh László, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1959.
7. Fábián 1998 = Fábián Pál
– Földi Ervin – Hőnyi Ede, A földrajzi nevek helyesírása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.
8.
Fb = Declaraţii de teren agricol pe
propria răspundere. Comuna Vărgata. Sat Valea, I-III. (A földosztás utáni földbevallások), 1994.
9.
FbIII = Declaraţii
de teren agricol pe propria răspundere.
Comuna Vărgata. Sat Valea. III. Străinaşii. (A földosztás
utáni földbevallások), 1994.
10. FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára,
I-II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
11. Gligor = Gligor Róbert László, Nyárádszereda, Nyárádszeredai Ifjuságért
Alapítvány, Nyárárdszerda, 1999.
12. HL = Határ Leírása Jobbágy falva Adókőzségnek
– Valea, Descrierea hotarului, Direcţia
Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă
cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4627, an 1851.
13. Hoffmann 2007 = Hoffmann
István, Helynevek nyelvi elemzése, Tinta
Könyvkiadó, Budapest, 2007.
14. A. Jászó 1997 = A. Jászó Anna, A magyar nyelv könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1997.
15. Kálmán 1967 = Kálmán Béla,
A nevek világa, Gondolat Kiadó, Budapest,
1967.
16. Kálmán 1966 = Kálmán Béla,
Nyelvjárásaink, Tankönyvkiadó,
Budapest, 1966.
17. Kálnási 1984 = Kálnási
Árpád, A fehérgyarmati járás földrajzi
nevei, Debrecen, 1984.
18. Kat (1893) = Jobbágyfalva adóközség katasteri
telekkönyve – Registru cadastral
financiar, Valea, Direcţia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond.
Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4629, an 1893.
19.
Kat (1935) =
Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Direcţia Generala a Archivelor
Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986,
nr. actului 4637, an 1935.
20. Kázmér 1970 = Kázmér
Miklós, A „falu” a magyar helynevekben
(XII-XIX. század), Budapest, 1970.
21. Keszler 2000 = Keszler
Borbála, Magyar grammatika, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
22. Kiss 2001 = Kiss Jenő, Magyar dialektológia, Osiris Kiadó,
Budapest, 2001.
23. Kriza 1975 = Vadrózsák, Kriza János székely népköltési gyűjteménye Faragó József gondozásában, Budapest,
1975.
24. Lőrincze Lajos: Földrajzineveink élete, Néptudományi
Intézet, Budapest, 1947.
25.
MOR = Inventarul
bunurilor care aparţin domeniului public al comunei Vărgata, in Monitorul oficial al României, Anul XIV,
nr. 686, Partea I, Legi, Decrete, Hotărâri şi alte acte, Marţi, 17 septembrie,
2002. Anexa Nr. 91.
26. MTsz. = Szinnyei József, Magyar Tájszótár, kiadja a Hormánszky Viktor Könyvkereskedése,
1893.
27. Orbán B. = Orbán Balázs, Székelyföld leírása történelmi, régészeti,
természetrajzi s népismereti szempontból, IV, Europai Idő Kiadó,
Sepsiszentgyörgy, 1991.
28. Szabó T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere,
in Nyelv és múlt – válogatott
tanulmányok, cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
29. Szabó T. Attila, A magyar helynévkutatás a XIX. században,
in Nyelv és település, Európa
Könyvkiadó, Budapest, 1988.
30. Szabó T. Attila, A magyar helynévadás történetéhez, in Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok,
cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
31. Szabó T. Attila, A személynevek helyneveinkben, in Nyelv és település, Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1988.
32. Szabó T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az
erdélyi helynévkutatás néhány kérdése, in. Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III. kötet,
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
33. Szabó T. Attila, Miért és hogyan gyűjtsünk helyneveket? In Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok,
cikkek, III. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
34.
Szabó T. Attila, Miről beszélnek a helynevek? In Nép és nyelv – válogatott tanulmányok,
cikkek, IV kötet, Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
35. SzMA = Szabó M. Attila, Erdély, Bánság és Pártium történeti és közigazgatási helységnévtára, II.
kötet, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003.
36. SzT. = Szabó T. Attila, Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, III-VIII. kötet, Budapest-Bukarest, 1993.
37. SzTA = Maros – Torda megye, Szabó T.
Attila gyűjtéséből közzéteszi Hajdú
Milhály és Sófalvi Krisztina,
Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2005.
38. TESz. = A Magyar
Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára, főszerk. Benkő Loránd, szerkesztők Kiss
Lajos és Papp László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.
39. ÚMTsz. = Új Magyar Tájszótár, szerk. B. Lőrinczi Éva, Akadémiai Kiadó
1.
melléklet – Jobbágyfalva
belterületének térképe

2.
melléklet –
Jobbágyfalva külterületének térképe

Tartalom
[1] Vö. SZABÓ T.
Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és
módszere, 348-348.
[2] JÁSZÓ 1997, 508.
[3] SZABÓ T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az
erdélyi helynévkutatás néhány kértdése, in Uő. Nép és Nyelv – válogatott
tanulmányok, cikkek, IV. köt., Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980,
359-369.
[4] I. m. 364.
[5] HOFFMANN 2007, 7.
[6] Az egyén szókincsének két rétege
különíthető el: az aktív és a passzív szókincsréteg. Az aktív szókincs a
használt szavak összessége, a passzív szókincs a megértetteké. (JÁSZÓ 1997,
163.)
[7] A. JÁSZÓ 1997, 524.
[8] KÁLNÁSI 1984, 6-11.
[9] HOFFMANN 2007, 29.
[10] HOFFMANN 2007, 29.
[11] HOFFMANN 2007, 54.
[12] 1799: Tekenyŏsbéli orotvány a Szeredai határnak…
szomszédságaib[an] (SzTA, 187.)
[13] 1816: Egernyésbe (SztA, 187.)
[14] 1771/1817: Engenyés
nevű hellyen (SzTA, 187.)
[15] HOFFMANN 2007, 7.
[16] Vö. Hoffmann 2007, 41.
[17] Vö. HOFFMANN 2007, 51.
[18] HOFFMANN 2007. 53.
[19] HOFFMANN 2007, 53.
[20] HOFFMANN 2007, 54.
[21] Vö. HOFFMANN 2007, 53.
[22] Egy másik lexikális-morfológiai elemzési mód például INCZEFI
helynév-elemzése, amely során a helynév egyes névelemeit úgy vizsgálja, hogy
nem veszi figyelembe azt, hogy azok névrészekbe szerveződnek. A Vörösnádhát típusú neveket például szín
+ növénynév + testrésznév kapcsolataként elemzi. (INCZEFI Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata, Budapest,
1970 – idézi HOFFMANN 2007, 67).
[23] Hasonló módon csak a névrészek közötti szintaktikai viszonyokra terjeszti
ki elemzését Benkő Loránd is. (BENKŐ 1947, 39-40).
[24] KISS Jenő a mezőségi nyelvjárási régióba
csak Alsó-Nyárádmente helyi nyelvjárásait sorolja be, így Felső-Nyárádmente
helyi nyelvjárásai a székely nyelvjárási régióhoz tartozó nyelvjárásokként
tárgyalódnak (KISS 2001 296. 302.). BENKŐ Loránd Jobágyfalvát nem Felső-Nyárádmentéhez
tartozónak tekintve nem elemzi az illető helyi nyelvjárást, viszont már
Középső-Nyárádmente felsőbb részének a nyelvjárását is székely nyelvjárásnak
tekinti (BENKŐ 1947, 33).
[25] KISS Jenő az r, j, l hangoknak a kisebb-nagyobb mértékű nyújtó hatását a székely
nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 303).
[26] KISS Jenő ezt a jelenséget a székelyföldi
nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 304).
[27] 1994: Pungatak
(FbII).
[28] A (mai) jobbágyfalvi nyelvjárásban a
szóvégi s magánhangzók megnyúlása
csak néhány szóra terjed ki, pl. a csíki nyelvjáráshoz képest kis számú
előfordulása van (Vö. KISS 2001, 304.)
[29] Kiss Jenő ezt a jelenséget a székelyföldi
nyelvjárási régióra általánosan jellemző jelenségnek nevezi (KISS 2001, 304.)
[30] A. JÁSZÓ 1997, 249-250.
[31]A. JÁSZÓ 1997, 249.
[32] Vö. KÁLMÁN 1966, 49.
[33] Vö. KÁLMÁN 1966, 51.
[34] az a-zás
főként a mezőségi régióra jellemző hangtani jelenség, feltételezghetően
mezőségi hatásra került be a jobbágyfalvi nyelvhasználatba. Vö. KÁLMÁN 1966,
87.
[35] Vö. KÁLMÁN 1966, 55.
[36] Vö. KISS 2001, 305.
[37] Vö. KÁLMÁN 1966, 49.
[38] KÁLMÁN 1966, 60.
[39] Hoffmann minőségjelzős szerkezetnek nevezi a szintagmák közötti viszonyt.
(HOFFMANN 2007, 73.) Ezzel szemben például Keszler Borbála a minősítő jelző
terminust használja. (KESZLER 2000, 444.)
[40] Megfontolandó viszont Kálmán Béla azon megjegyzése az –i képzős nevekre, miszerint ezek egy részében az –i morféma tulajdonképpen nem is
melléknévképző, hanem a harmadik személyű birtokos névmás egykori alakja.
(KÁLMÁN 1967, 169.)
[41] 1641: felso
forduloban also Arok keoze neuo heliben az Nyarad uize folyasa keozot egj eoreg
hold parlag szanto feolde kj immar Retthe ualt; felso hatarban az Fejerjto alat
el folio derek njarad uize mellet (SzTA), 1771/1817: Vicinussa mindenik felől a’ Nyárád vize (SzTA), 1851: a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül a’
Nyárád víze felé bevíve a mérést 273 lépésre emeltetett megínt égy homp
(HL).
[42] 1994: elvitte
a Nyárád (Fb).
[43] KESZLER 2000, 142.
[44] BENKŐ népi nevek vizsgálata alapján nem
minden alap nélkül állítja, hogy „a földrajzi nevek között csak alárendelő
összetételek jelentkeznek” (BENKŐ 1947, 39.).
KÁZMÉR Miklós szerint az olyan neveket is,
amelyek egy bizonyos szempontból mellérendelőként is tárgyalhatóak, nyelvi
szempontból összefoglaló mellérendelő szerkezetnek lehet tekinteni, és
megjegyzi, hogy „az új név beilleszkedik az alárendelő összetételek, illetve
»névtani« szempontból a megkülönböztető elemmel rendelkező nevek közé” – Kázmér Miklós, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. sz. 1957. – idézi
HOFFMANN 2007, 77.
[45] SZABÓ T. Attila, A helynévgyűjtés
jelentősége és módszere, 346.
[46] 1771/1817: Felső
Határban: Gát Főben (SzTA); 1799: Kut Fŏbe (SzTA).
[47] ORBÁN B., 83.
[48] HOFFMANN 2007, 38.
[49] Vö. HOFFMANN 2007, 78.
[50] HOFFMANN 2007, 61.
[51] ORBÁN B., 93.
[52] BENKŐ 1947, 33.
[53] DÉNES-MÁK 2008, 13.
[54] DÉNES-MÁK 2008, 14.
[55] GLIGOR 1999, 15.
[56] DÉNES-MÁK 2008, 25.
[57] 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA).
[58] ORBÁN 1847 83.
[59] DÉNES-MÁK 25
[60] ORBÁN B., 83.
[61] DÉNES-MÁK 2008, 26.
[62] DÉNES-MÁK 2008, 28.
[63] Vö. KÁZMÉR 1970, 167.
[64] KRIZA 1975, 317.
[65] FNESz. Jobbágyfalva.
[66] ORBÁN B, 83.